Budapest nem bűnös
Egy új történetírói módszer kulisszatitkai

Budapest - túl jón és rosszon címmel a Napvilág Kiadó adta közre Gyáni Gábor történész legutóbbi munkáját, amelynek ajánló szövege szerint az Osztrák-Magyar Monarchia e második metropolisza szinte kínálja magát a vizsgálatra. Ebből kiindulva kezdtem kérdezősködni:

– Ön tehát akkor is kutatandónak tekintette volna a város fejlődését, ha történetesen nem itt élne?
– A XIX. század közepétől a XX. század közepéig tartó, általam vizsgált időszakban a legradikálisabb, leglátványosabb változások a nagyvárosban történtek. Hasonló folyamatok vidéken is végbementek, csak sokkal lassabban és egyenlőtlenül. Akkorra Budapest szimbolizálta a világ felé Magyarországot, metropolisszá vált, már a század első évtizedeiben egymillió lakost számlált, akik közül a többség nem itt született, hanem ide érkezett. Így Budapest hű tükre a modern kornak, igazi európai világváros, amelyben a polgárosodás, a civilizáció, annak pozitívuma és negatívuma mind egyszerre található meg.

Az interjú teljes terjedelmében idekattintva olvasható