Könyvhét folyóirat
Éjszaka a könyvtárban
2010.03.16.
Időutazásra hívják az érdeklődőket a Könyvtári éjszakán a Szegedi Tudományegyetem könyvtárába szerdán; a Carpe noctem! mottóval megrendezett, késő éjszakába nyúló programok többsége az antik világgal kapcsolatos. Az elmúlt évek során a Könyvtári éjszaka a város és az egyetem polgárai között is népszerű rendezvénnyé vált, tavaly három-négyezren vettek részt a programokon, és idén is ezreket várnak szerdán este hét órától, amikor nem bezár, hanem kinyílik a bibliotéka, legszebb arcát mutatva az érdeklődők felé – tájékoztatta Kokas Károly főigazgató-helyettes az MTI-t. A már hagyományosnak számító, kedvelt programok – kvízjátékok, tematikus könyvtári túrák, montázskészítés, fotózás – mellett újdonságokkal is várják az érdeklődőket. Lesz koncert, a látogatók színházi előadáson tudhatják meg, mit tenne Szép Heléna 2010-ben az egyetemi könyvtárban, és az épület átriumában még gladiátorviadalt is tartanak. Az egyik szakolvasóban berendezett pagodában bemutatják az ókorban is létező gyógyító eljárásokat, a vállalkozó szellemű hölgyek megismerhetik, hogyan festette Kleopátra a szemét, és megidézik az ókor legismertebb jóshelyét, Delphoit is. Előadások szólnak majd többek között az ókori római büntetőjogról, Athanasius Kircherről, a barokk polihisztorról és a római-görög világ mágiájáról. Kiállítás nyílik Iránról, az ókori zenéről, a görög és római művészetről, és az is kiderül, milyennek látta az egykori szegedi professzor, Csengery János Pompeiit az 1920-as években. Este tízkor pedig elkezdődnek a kegyelem órái, amikor a lejárt kölcsönzési határidejű könyvek után – a szerencsétől függően - csak a pénzbüntetés 25, 50 vagy 75 százalékát kell megfizetnie az olvasóknak. |
Ajánló tartalma:
Rovat további hírei:
Ősöreg vizek sorai – Siri Ranva Hjelm Jacobsen Tengerlevelek című kisregényéről
A magyar történelem korszerű krónikásai – Beszélgetés Hajnal Ödönnel
Az igazán jó irodalomtörténet egy kicsit művészet – Beszélgetés Kenyeres Zoltánnal
Királycsinálók – Krasznahorkai László Zsömle odavan című regényéről
„Ez a történet a nyakamba szakadt” – Barna Imre ezúttal saját regénnyel jelentkezik
A rinocérosz mi vagyunk – Beszélgetés Schein Gáborral
Parancsszóra nem lehet szeretni – Beszélgetés Stájn Emmával
Macska-egér játék – Kepes András Két macska voltam című regényéről
„Minden ember Jézusnak született” – Beszélgetés Nógrádi Gáborral
Európai magyarok – Beszélgetés Kaiser Lászlóval
„Isten egy Lego készlet” – Elif Shafak Éva három lánya című regényéről
Csúcspéldányszámok, 2023. negyedik negyedév
Aki nem olvas, az hülyén hal meg – Kukorelly Endre az olvasásról és a könyvkiadásról
A lényeg mindig a szövegben rejlik – Elena Ferrante Gomolygás című kötetéről
„Érdekes felfedezni az egyéni mögött a közöset” – Interjú Harag Anitával
Fényképalbum kakaóval – Jánossy Lajos Örök hely és mindenhol idő című regényéről
Minden megtörtént már – Interjú Benedek Szabolccsal
A nyugalom vagy kaland dilemmája – Tove Ditlevsen Ifjúkor című regényéről
Az ismeretlen ismerős Kálvin – Beszélgetés Cs. Szabó Sándorral
„Amikor írok, pereg a film a fejemben” – Miklya Luzsányi Mónika írásról, olvasókról és hitelességről
Legolvasottabbak
Legutóbbiak
A Szerk. ajánlja
Az archívum kincseiből:
Ahol kolbászból van a kerítés, ott harapnak a legjobban – Celeste Ng Kis tüzek mindenütt
Azok a szomorú fiatalok – Therese Anne Fowler Z - Zelda Fitzgerald regénye
Különböző „Mészölyök” léteznek – Interjú Szolláth Dáviddal
Értelem és érzelem – Rika Ponnet: Csak veled - a romantikus szerelem visszatér
A végtelenbe és tovább – Christopher Paolini: Álmok a csillagok közt
Belépés