Merjük szeretni egymást!
Böjte Csaba az életet adó szolidaritásról

Csaba Testvérként ismeri az ország, mióta Déván létrehozott egy alapítványt a nehéz sorsú gyerekek megsegítésére. Manapság közel kétezer kisgyerekről és fiatalról gondoskodik. Böjte atya végtelen szeretettel beszél róluk, talpal és gyűjti az adományokat az intézmény fenntartására. Olyan ember, aki a hitről nemcsak prédikál, hanem meg is éli. Gondolatait írásban is közreadta, a könyvfesztiválra napvilágot látott második, a szentségekkel foglalkozó könyve, melyet Karikó Éva – az Oázis elnevezésű, a magyar Schönstatt családmozgalom lapjának vezetője – szerkesztett.

- Olvastam valahol, hogy az előző kötetét (Ablak a végtelenbe) tulajdonképpen hittankönyvnek szánta, az Ön által működtetett otthonokban nevelkedő gyerekeknek. Úgy fogalmazott: az istenkeresők számára íródott a könyv.
- A szerkesztő, Karikó Éva is felnőtt korában tért meg. Mesélte, hogy nagyon sok kérdésben kétely maradt benne. Vágyott arra, hogy egyszerűen és hétköznapi nyelven kapjon válaszokat a teológiai kérdésekre. Így kezdtünk el beszélgetni. Próbáltam olyan kényes kérdésekre is őszintén, alázattal a legjobb tudásom szerint megfelelni, amiket a mai fiatalok feltesznek. A gyerekeknek nem lehet okoskodni, ha nem beszélünk érthetően, könnyen elkezdenek sms-t írni az asztal alatt. Nem teológusoknak készült ez a könyv, hanem egyszerű, kereső embereknek.

Az interjú teljes terjedelmében idekattintva olvasható