Ben és Holly
apró királysága
Mélytengeri Mentőcsapat
Babák magyar
népi viseletben
A hosszú hajú
királykisasszony
Ben és Holly <br> apró királysága Mélytengeri Mentőcsapat Babák magyar <br> népi viseletben A hosszú hajú <br> királykisasszony
Budapest Nagydíj, 2010

 Díszvendég: Ámosz Oz

A tavalyi jeruzsálemi Nemzetközi Könyvfesztiválon Magyarország volt a díszvendég, gesztusértékű volt tehát a magyar szervezőktől idén Izraelt meginvitálni Budapestre.
A Budapest Nagydíj idei várományosa, Ámosz Oz nemzetközileg is legismertebb műve a Szeretetről, sötétségről, amely egy önéletrajzi alapozottságú családtörténet. A Litvániából több állomáson át Jeruzsálembe menekülő zsidó fiaként született meg 1939-ben meg Ámosz, az azonos nevű utcácskában. (Eredeti neve egyébként Ámosz Klausner, amit felnőtt fejjel változtatott a héberül erőt, bátorságot jelentő Oz-ra.) Később az író minden művének meghatározza hangulatát és helyszínét ez a környék. Tizenkét éves korában édesanyja öngyilkos lett, kamasz fia nem sokkal ezután állt be egy kibucba, ahol hosszú időn át dolgozott, majd írt – amikor művei bevételei már szépen gyarapodtak, ezzel a közösségi munkát ki is tudta váltani, és ideje nagy részét az írásnak szentelhette. A Szeretetről, sötétségről alapműve az izraeli irodalomnak is: egy folyamatosan megteremteni próbált (de soha nem teljességgel megteremtett) otthon, haza története; a megannyi személyes tragédiából felépített túlélésé. E 2006-ban megjelent mű új kiadása mellett egy újdonsággal is szolgál az Európa Kiadó, Ámosz Oz legutóbbi művének magyar nyelvű kiadásával. A Rímek életre, halálra egy író története, aki egy sokadik, unalmas író-olvasó találkozójának köszönhetően szexuális kapcsolatba keveredik egy női olvasójával. Ez az „affér” azonban csak kiindulópontja a regénynek, hogy a szerző elmondja gondolatait írásról, irodalomról, öregedésről és e háromról együtt. Már a mű kezdetén nem kevés szarkazmussal festi le Oz azokat a helyzeteket, amelyekben valószínűleg itt Budapesten ő maga is aktívan részt vesz majd: (remélhetőleg nem unalmas) felolvasások, estek, olvasói és riporteri kérdések özöne… Ámosz Oz úgy dolgozik, mint a holland enteriőrfestők: páratlan érzékkel ragadja meg a részletek jelentőségét, amelyek önmagukon túl mindig sokkal többre utalnak. Iróniájából, enerváltságából ki-kikacsint, hiszen folyton átszövi elbeszélését a frivolitás, ami olyan ízessé, teszi e helyzeteket. („A program szerint a nyitó beszéd után egy irodalomtudós előadása következik, aztán rövid részleteket olvasnak fel az új könyvből, majd a szerző beszél, kérdésekre válaszol, összefoglaló és záró beszéd. A belépés ingyenes, és ez a szerző némi kíváncsiságot ébreszt. Itt is van már végre.
Már húsz perce várja őt az utcán, a lépcsősor aljában a helyi kultúros, egy hetvenkét év körüli, optimista és joviális, vöröses, gömbölyded férfi, kinek arca egy érett almára emlékeztet, mely túl sokáig pihent a kosárban, és kissé fonnyadásnak indult. Az orcáit beteges kék erecskék hálózzák be, de a lelkéből, akárcsak hajdanán, még mindig mindenkire barátságos lelkesedés fröcsköl, akár a tűzoltók tömlőjéből.”) Van-e mindennek értelme? Érdekes-e ez valakinek? – sejlik föl a leírások mögött a végső kérdés. A mű tele van hasonló önreflexiókkal, afféle „hyperlinkekkel”, amelyek beljebb vezetnek a „szerző”-ként emlegett hős lelkébe. („Talán célszerű lenne mindezt egyes szám első személyben elmesélni, az egyik szomszéd, mondjuk, Jerucham Szdemati szemszögéből – ő a gömbölyded kultúros, aki bemutatott az est kezdetén, és idézte Cefania Béit-Halachmi Rímek életre, halálra című kötetéből azt a vidám rigmust, hogy »nincsen leány férfi nélkül, nincsen adok veszek nélkül«.”)
Ámosz Oztól fellelhető még magyarul a Fekete doboz, amely egy levélregényből kibontakozó házassági történet; a Miháél, Miháél amely a Femina-sorozatban jelent meg nálunk ’85-ben, afféle izraeli Bovaryné-történet; A gonosz tanács hegye, amely három kisregényt tartalmaz, illetve a Keresztül-kasul Izrael országában 1982 őszén, amely nálunk 1988-ban jelent meg.
Mivel e cikk írásakor még nem tudható, mely izraeli szerzők művei jelennek még meg a Fesztivál idejére, érdemes a már megjelentekből válogatni. Az itthon is jól ismert Sólem Áléhem mellett jó szívvel ajánlható az ő nyomdokaiban járó Icik Manger Az édenkert könyve című regénye (Múlt és Jövő, 2009). Az ő élete Bukovinából indult, s Oznál valamivel több állomás után jutott el Izraelbe.
S. J. Agnon Valaha régen című regénye (Bábel Kiadó, 2001) az 1900-as évek Palesztinájában játszódik, kelet-európai hősei az új világ megteremtésén fáradoznak egy romos pusztaságban.
Az izraeli irodalomról szólva feltétlenül meg kell említeni a nemzetközi hírnevű A. B. Jehosuát, aki 2005-ben a hazai Zsidó Könyvnapok díszvendége volt. A 2000-es évek egyik legnagyobb sikere A személyzetis küldetése volt, mely a történelmileg nagyon aktuális terror és háború témáját járja körül. Jehosua mondott köszöntő beszédet egy korábbi jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásáron is, amelynek fókuszpontjában a modern héber irodalom állt. „Mi a titka az izraeli irodalom viszonylagos népszerűségének az elmúlt tizenöt évben a nemzetközi könyvpiacon, annak ellenére, hogy egy kis ország érthetetlen nyelven íródott irodalmáról van szó?” – tette föl a kérdést az író. „A héber irodalom vonzerejének titka nemcsak kitűnő színvonalában rejlik, ami természetesen felfogás kérdése, hanem abban, hogy miközben teljes mértékben modern marad, a maga módján még mindig azokhoz az ősi értékekhez fordul amelyek mintha kivesztek volna az európai irodalomból. A nemzeti identitás, a vallás, a nemzetiség alapvető problémái, a létért folytatott küzdelem és a gyarmati megszállások között húzódó feszültség, az ősi mítoszokkal vívott harc – és mindez vegyítve a szerző erős társadalmi és politikai elkötelezettségével – az izraeli irodalomnak a régi, jó dolgok zamatát kölcsönzi…”
Legyen ez a kedvcsináló a mostani Fesztiválhoz is.

Laik Eszter

Ámosz Oz: Szeretetről, sötétségről
Európa Könyvkiadó, 864 oldal, 3500 Ft


A XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon:
Április 22. 16.30 – 18 óra Teátrum
Pódiumbeszélgetés a könyvfesztivál díszvendégével, Ámosz Ozzal
Az izraeli íróval Váradi Júlia beszélget.
A Budapest Nagydíj átadása
A díjat dr. Demszky Gábor főpolgármester adja át Ámosz Oznak.
Konrád György mond laudációt.

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2018/4.ÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés