Könyvhét <br> 2021
Móra Kiadó
újdonságai
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Livi meséi
Csibi
tűzoltó lesz
Móra Kiadó <br> újdonságai Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Livi meséi Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyv

Andreï Makine: Ki szerette a cárnőt?

Laik Eszter - 2014.10.22.

Cárné a vásznon

A kettős identitását nevében is hordozó orosz származású francia író, Andreï Makine új regényével nem fog csalódást okozni azoknak, akik már megkedvelték az író idestova húsz éve magyarul is megjelenő köteteit. Makine regényeinek „ősforrása” ő maga: élete ujjlenyomatait, melyeket művei hordoznak, még a szövegközpontú elemzésekre felesküdött irodalmárok sem tudják figyelmen kívül hagyni. Az egykori szovjet iparvárosból a moszkvai egyetemre kerülő fiatalember a filozófiai tanulmányai mellett oroszul és franciául is verselt, a francia nyelvet állítólag még anyanyelvű nagyszüleitől tanulta. Már a gorbacsovi reformok alatt, 1987-ben életbe lépett kulturális csereegyezmény keretében kerül ki középiskolai tanárként Franciaországba – miután menedékjogot kapott, nem is tért vissza a hamarosan felbomló Szovjetunióba. Első regényeit, melyeket francia nyelven írt, paradox módon kénytelen volt orosz fordításként eladni, a kritika és a kiadók ugyanis bizalmatlanul fogadták a „jött” francia hibátlan kéziratait. A bizalmatlanság fala azután egy világsikernek köszönhetően omlott le: Makine A francia hagyaték című regénye a legrangosabb Goncourt-díj mellett a Médicist is elnyerte, Makine-nak pedig meghozta a francia állampolgárságot.

Bár a leginkább önéletrajzi ihletettségű regénynek A francia hagyaték tekinthető – egy szibériai faluban élő nagymama, és a nyarakat vele töltő két unoka történetéből bomlik ki az emlékezés tablója, mely a francia és az orosz kultúra kettősségében felnövő generációk közötti „köldökzsinór” erejét ábrázolja érzékenyen és romantikusan –, Makine valójában minden művében a származás és a történelem kisorsolta nemzeti identitás összhangját keresi. A nemzethez tartozást Andreï Makine sosem valamely állampolgári tudat manifesztációjaként ábrázolja: az embert mint felmenői hús-vér fosszíliáit kutatja, tanúját mindannak a viharnak, árnak és apálynak, amellyel a végtelen idő formálta, gyötörte, alakította lényét.

Nem csoda hát, hogy Ki szerette a cárnőt? című regényében Oleg Erdmann, ifjú forgatókönyvíró, Katalin cárnő és Oroszország története is valójában egy. Makine regényírói módszere tárgyához híven filmszerű: nem csak a Nagy Katalinról készülő film kockái peregnek a szemünk előtt úgy, ahogyan azt Oleg Erdmann megálmodja, de a fiatalember története is moziként kel életre. A forgatókönyvíró sorsa ugyanis összefonódik a hetvenes évek ellentmondásos nyomorúságából a vadkapitalista, oligarcha-Oroszország hamis luxusába átmenetelő Szovjetunió történelmével, miközben az álmokat dédelgető ifjú filmesből józan kompromisszumokra képes, érett férfi válik. Katalin sorskérdés Oleg számára, hiszen valaha az ő családja is a „kis német hercegnő” miatt vert gyökeret Oroszországban.

Talán egyetlen életrajz sem enged olyan aprólékos és gazdag betekintés a cárnő legendák övezte magánéletébe, mint Makine története. Cagliostro, Casanova, Diderot, Patyomkin, Daskova hercegnő… „A kegyencrendszer mint intézmény, a szex mint kormányzási módszer, az orgazmus mint a politikai élet része. Igen, a hálófülke teszi lehetővé, hogy Katalin szerelmi hancúrozása közben is irányíthassa az államgépezetet” – foglalhatnánk össze a regény szavaival Katalin kormányzását, de a páratlan hatású uralkodó életéből a regényben ennél sokkal összetettebb film készül. Nem csoda, hogy a brezsnyevi kultúrpolitika egész „hadosztályt” állít fel Erdmann művének bírálatára, mely végül átjutva a szocialista kultúrpolitika szűrőin, eljuthat a forgatás fázisába. A kor és a cárnő szerepének értelmezése csupa ellentmondás: a szovjet éra legjobb rendezőjének dadogó szavai szerint a film „egy hordó hazugság egy cseppnyi igazságban, amit a cenzorok zabálnak”, de ahogyan a rendező, úgy Oleg Erdmann is perel a maga Istenével, hiszen a véres vágóhídi munkából számára a forgatókönyvírás a megváltás.

A történelem azonban egy tollvonással húzza át a már-már kész film terveit: Brezsnyev halálával a változásoktól megrettent kultúrapparátus nem tartja kellőképp „eszmebiztosnak” az alkotást. A Szovjetunióra köszöntő új korszak fenekestül felforgat mindent Erdmann és egykori művésztársai életében. „A szabadság váratlan következménnyel jár: az embernek nincs kedve többé a dolgok mélyére ásni”, mondja Makine az értelmiségre köszöntő talajvesztettségről, melyet tetéz az új diktatúra: a piacé. Olegnek immár egészen más Katalint kellene bemutatni a közönségnek, és a múlt képkockáira csupán a barátja által helyreállított régi családi örökség, a laterna magica vetítette árnyképek emlékeztetik. Régi életének színtere, az apai örökség is elsüllyedni látszik, s hogy mit kezd a múlt relikviáival a jelenből kinyert előnyök közepette, Erdmann döntésein, kompromisszumain múlik.

Makine naivitástól és giccstől mentes, tiszta romantikával láncolja oda a könyvhöz olvasóját – tudja jól, hogy csak a szerelem és önmagunk megtalálása nem ismer határokat. Sem földrajziakat, sem azokat, amelyeknek átlépését annyit emlegeti Erdmann és az idősödő Katalint alakító német színésznő. Kettejük szövetségének tétje az a rejtély: vajon tervezett-e szökést Katalin egyetlen „igazi” szeretőjével Olaszországba, és megpróbálták-e megvalósítani?

Az orosz-francia író regénye túlmegy az alkotó értelmiségi és a hatalom viszonyának ábrázolásán: az alkotó és az idő – úgy a belső idő, mint a történelem diktálta ritmus – kapcsolatát vetíti elénk laterna magicája által. Nem egyszerűen az epika eszközeivel villantja fel mindazt, amit Eizenstein, Tarkovszkij, Mihalkov és Szokurov vászonra vitt, de szimbólumai porcelánszerű finomsága, aprólékos megmunkáltsága örökérvényű regénnyé emelik e művét.

Laik Eszter

Andreï Makine: Ki szerette a cárnőt?
Ab Ovo Kiadó, 240 oldal, 2950 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/4. szám címlapjaÉlet és Irodalom AlapítványKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsonyMMA
Belépés