A Móra Kiadó
újdonságaiból
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Csibi
tűzoltó lesz
A Móra Kiadó <br> újdonságaiból Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

Cocák a nyelvtudományban - Tótfalusi István

2012.05.17.

2012. február 16-án adta át Kiss Gábor, a TINTA Könyvkiadó igazgatója Tótfalusi Istvánnak a TINTA Arany Penna Díjat. A díjazottnak az elmúlt években négy szótára jelent meg a kiadó gondozásában, az Idegenszó-tár, a Kiejtési szótár, a Klasszikus szócsaládfák és a Magyarító szótár.

- Legújabb írása, a Sertések a Bakonyban, avagy Társasutazás a történeti nyelvészetbe viszont nem ott jelenik meg és nem szótár. Sejthetőleg inkább regény. A címe kissé meghökkentő. Hogy kerülnek a cocák a nyelvtudományba?

- Egy rádióközlés nyomán, amelyben egy sokoldalú áltudósunk kijelentette, hogy az angol bacon , azaz szalonna a Bakony átvétele, mert az ottani disznók szalonnája valaha világhírű volt. Amikor ez a „disznóság", valójában ökörség szóba kerül egy rokonszenves értelmiségi társaság összejövetelén, élénk beszélgetés indul meg a köztudatban erőszakosan terjedő nyelvi rögeszmékről, a nyelvtudomány rágalmazásáról, miközben az is kiderül, hogy a hiteles nyelvi ismeretek roppant izgalmasak és úgyszólván mindenkit érdekelnek. A társaság, amely havonta jön össze a szellem és az ínyencség iker jegyében, afféle önművelő társaság, amely saját tagjai vagy meghívott barátok szaktudásával szokta csillapítani tudásszomját. A szaktudás pedig itt készen áll az idős Remete személyében, aki nemrég került a kompániába. Sok nyelvet ismer, nyelvi és más népszerűsítő művet írt, és szívesen rááll, hogy hónapokon át beszélgetéseket vezessen a magyar nyelv eredetéről és fejlődéséről, az indoeurópai nyelvekről és az ide tartozó nyelvcsaládok történetéről és jelenéről.

- A valóságban is létezik ez az önművelődési társaság?

- Három valóságos szereplője van a könyvnek, akiktől természetesen engedélyt kértem, hogy saját nevükön (csak keresztnevükön) szerepelhessenek. Őket viszont én helyeztem a regénybeli társaság erőterébe, a többiek pedig mindenestől a képzeletem szülöttei. Férfiak, nők, fiatalabbak és öregebbek; olyan életsorssal, foglalkozással és intellektussal ruháztam fel őket, hogy hitelesen vehessenek részt a havonkénti beszélgetéseken. De hogy a regényszerű keret ne csupán 'ostya' legyen egy lenyelendő gyógyszerhez, igyekeztem sokoldalúan egyéníteni a figuráimat, egymással való kapcsolataikat érzékeltetni, humort, barátságot és szerelmet vinni a viszonyokba.

- Érdekes a történetet elbeszélő Gyuri és Remete kapcsolata. A kéziratot olvasva olyan érzésem támadt, mintha az elbeszélő kettős „szereposztásban" volna jelen. Remete, a nyelvészetben művelt idős tanár, és Gyuri, az ifjú és lelkes tanítvány. Egykori és mostani önmaga?

- Jó észrevétel, valóban így van. Gyuri alakjába, aki írásba foglalja végül is ezt a nyolc hónapon át tartó előadássorozatot számos előzményével együtt, beleírtam egyet-mást a magam meg a fiaim életéből, az önművelődés iránti hajlamunkból, míg Remete figurája már a jelenlegi valómban mutat.

- Nyolc előadás a történeti nyelvészetről - nem terhes ez kissé egy „regényolvasónak"?

- Nagyon remélem, hogy nem, mert legnagyobb részt nem előadást kell olvasnia, hanem élénk beszélgetések, olykor viták folynak a szóban forgó anyagrészről. Remetének ugyanis az a „művészete", hogy az ismeretek nagyobbik részét nem előadja, hanem a jelenlévők tudásából csalja elő, és őket magukat vezeti el a kellő felismerésekhez. Ha nem hat szerénytelenségnek, azt mondanám, hogy Szókratész „bábáskodásának" a módszerével igyekszik elevenné tenni az anyagát.

- Nagyon sokoldalú, színes ismeretanyag található a könyvében: a gasztronómiától, a történelmen keresztül az etimológiáig és csillagászatig számos érdekes és hasznos információt tudhatunk meg. Tudatosan szerkesztette egységgé ezeket az ismereteit?

- Igen, mert így az is kiderül, hogy nyelvünk és a nyelvek világa milyen pompásan összekapcsolódik más ismereteinkkel, a tudással és a műveltséggel, akár mindennapi életünkkel is. Szeretni való regényhőseimet a művelődés őszinte igénye mozgatja, ezért osztják meg egymással sok ismeretüket, és ezért fogadják szívesen a hasonlókat az idős és tapasztalt Remetétől is.

- Kiknek szánja a művét? Reményei szerint a fiatalok fogják olvasni? Középiskolai, egyetemi segédanyagnak is kiváló lenne véleményem szerint.

- Természetesen elsősorban a fiatalokra gondolok, több okból is. Sajnos az oktatási rutin kevesekben kelti fel az igazi érdeklődést a nyelvek iránt. A tájékozatlan fiatalok vannak a leginkább kiszolgáltatva a délibábos nyelvészkedők tetszetős mesterkedéseinek, a hamis nemzettudatot dagasztó fantazmagóriáknak. Az a meggyőződésem, hogy ha sokan felismerik a tudományos igazság szépségét, ha legalább nagy vonalakban megismerik a nyelvek ezerszínű világát, amelynek egyik tartománya a mi csodálatos nyelvünk is, akkor őrájuk már nem fognak hatni a félművelt kóklerek bűvészmutatványai. De korhatárt semmiképpen sem húznék. Tapasztalom, hogy minden életkorban nagyon sokakat érdekelnek, sőt izgatnak anyanyelvük kérdései, valamint a hasonlóságok és a különbségek nyelvünk és más nyelvek között. Aki e téren tájékozódást szerez, az nem csak szellemileg gazdagodik, hanem az idegen nyelvek tanulását is jóval könnyebbnek fogja találni. A Libri Kiadó fiatal és energikus gárdája bízik a könyv sikerében, és mindent meg fog tenni, hogy reménybeli olvasóinak felhívja rá a figyelmét.

- Számos műfordítása, műve jelent már meg, éppen ezért érzem aktuálisnak a kérdést, hogy foglalkoztatja-e már újabb téma gondolatban?

- Igen is meg nem is. Igen, mert valóban van min dolgoznom, és nem, mert a téma semmiképp sem új. Két kötete jelent már meg Irodalmi alakok lexikona című elég terjedelmes művemnek. Először két éve a Mítoszok és mondák , aztán nemrég, a téli könyvvásárra, a Magyar irodalom . Most már „csak" a záró harmadikat, a Világirodalom címűt kell befejeznem, amely a legterjedelmesebb. Remélem, hogy egy év múlva az is megjelenhet az Argumentum Kiadó gondozásában.

Illényi Mária

Tótfalusi István:
Sertések a Bakonyban
Kalandos nyelvtörténet
Libri Kiadó, 403 oldal, 2990 Ft


 

 

 

 

  

 

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*: