Elárult szavak – beszélgetés Bruck Andrással
Szepesi Dóra - 2014.02.20.
Mindent felemésztő érzelmek, féltékenység, árulás. Bruck András regényében a szerelmi játszmák lényege tárulkozik fel.
- Ez a regénye, akár A fogadalom című, kamaszoknak szóló könyve, ugyancsak izgalmas kalandregény, emellett – akár előző műve - az emberi psziché működésébe is bepillantást enged. Mi motiválta, hogy most egy szerelmi kalandregényt írjon?
- Meglep a párhuzam. Az előző könyvemet én fantáziadús gyerekeknek szántam, erről a mostaniról viszont úgy gondolom, hogy érzelemdús felnőttek, elsősorban nők érdeklődésére számíthat. És, hogy szerelmi kalandregény lenne? Hát jó, legyen, végül is a szerelem az élet talán legnagyobb kalandja. Veszélyes, izgalmas, kiszámíthatatlan – róla írni ezért önmagában is elegendő motiváció.
- Az Elárult szavakat olvasva az jutott eszembe, hogy az érzelmek mennyire megmagyarázhatatlanul változékonyak! Nem is lehet véletlen, hogy angolul azt mondjuk, „emotion” – a szóban benne van a mozgás, de fordíthatjuk úgy is, hogy „indulat”. Talán emiatt nehéz elcsípni őket?
- Valóban, az érzelmek illékonyak, de egyben rögeszmések és mániákusak is. Saját életük van, ezért olyan nehéz bánni velük.
- Jellemző önre a filmes szemléletmód. Filmben, irodalmi műben egyaránt fontos a kezdő kép, mondat, hiszen az indítja be a történetet, az csalogatja be a kívülállót a műbe. Ön szerint mennyire fontos a kezdés?
- „Ma halt meg az anyám. Vagy talán tegnap, nem is tudom pontosan” – ez Camus Közöny című regényének híres indítása. Rögtön beleránt a történetbe. Szóval nem árt egy jó kezdés, de nem perdöntő. A jó olvasóban megvan az elegendő türelem és bizalom, hogy kitartson, amíg lábra kap a történet.
- Felismerhető, egyedi a stílusa, remekül mesél. Hősnője Grecsót és Ulickaját olvas. Ön kiket olvas szívesen? Kik a példaképei?
– Nincsenek. Talán Singer, éppen a bámulatos mesélőképessége miatt.
- Úgy gondolom, a humor bármilyen megrekedt indulatból ki tudja segíteni az embert, ahogy azt regényében is észrevettem. Miért tartja fontosnak?
– Még egy meglepetés! Én nem tartom különösebben fontosnak a humort, de az olvasók igen, úgyhogy örülök, hogy ön azt is talált a szövegben.
- „Az az igazi elhagyás, ha semmi okod nem volt rá.” Megállapítja: Nincs örök szerelem, az érdekli, hogyan lesz a szerelemből gennyes fekély. Megragadott, amit a szerelmes levélről ír: „...a szerelmes levél egy bizonyos, többnyire betegesen felfokozott érzelmi állapot lenyomata, ezért megőrzésük visszaélés írójuk pillanatnyi gyengeségével….” – milyen igaz! Eddig erre még nem is gondoltam! Hogy is van ez?
– A szerelem kiszolgáltatottság. És a szerelmes levél ennek a kiszolgáltatottságnak az önkéntes beismerő vallomása. Tessék, csinálj velem, amit akarsz. Ezért van az, hogy a kényszeres kitárulkozás, amíg a szerelem tart, évekkel később, már érzelemmentesen, inkább lapos közhelygyűjtemény. Olyan, mintha nem is mi írtuk volna azokat a túlfűtött leveleket.
- Ismét idézek: „…az elmulasztott szavak, talán még jobban, mint a kimondottak, tele vannak bosszúvággyal, és egy nap benyújtják a számlát.” A szavak és az értés különbözősége romba dönthetnek kapcsolatot, barátságot, békés egymás mellett élést. Ha kimondjuk az a baj, ha nem, az a baj. Mi lehetne a megoldás?
– A szerelem a lelki folyamatok legszélsőségesebb formája, a „rendszer” fejtetőre állása. Olyan, mint amikor egy atomerőműben megszólal a vészcsengő. A szerelem ez a vészállapot. Mégis mennyire vágynak rá az emberek, különösen a nők! De sem a szerelemre, sem annak a hiányára nincs megoldás. A szavak pedig alkalmatlanok a szerelmi bonyodalmak kezelésére. Minden kimondott szó, bár talán abban a pillanatban örömöt, megnyugvást ad, csak tovább ront a helyzeten. Az atomerőben egyre nő a sugárzásszint…
- Főhőse, Félix művészettörténész, festményszakértő. Ő mondja, hogy az egész élet nem más, mint hamisítás. Őszinteség, hazugság, a bizalom elárulása többször előbukkan a regényben. Ezek a kérdések akár nagyobb közösségek együttélését is jellemezhetik. Mit gondol erről?
– Történetesen most valóban egy olyan időszakban élünk speciálisan mi, magyarok, amikor ezek a fogalmak – vagy éppen a hiányuk – rettenetes súllyal nehezednek ránk. És ahogy a hazugság, a bizalom elárulása tönkreteheti a szerelmet, két ember közösségét, úgy tízmillió ember közösségét is.
- Rengeteg gondolatot felvet a regény, a vége pedig nyitva marad. Az olvasó kíváncsi, vajon hogyan alakul e két rokonszenves ember sorsa. Tervezi a folytatást?
– Nem tervezem. Persze, akár a szerelemben, bármi megtörténhet.
Szepesi Dóra
Bruck András: Elárult szavak
Scolar Kiadó, 256 oldal, 2950 Ft
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
A vérzés hiánya – Annie Ernaux: Lánytörténet
Tűzön-vízen át – Mark Haddon: A Delfin
„A legaljasabb és a legnemesebb dolgokra egyaránt képesek vagyunk” – Bene Zoltán
A határozottan szív alakú szirom – Interjú Géczi Jánossal
Különleges emlék egy csodálatos nagymamáról – Beszélgetés Finy Petrával