Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Livi meséi
Babák magyar
népi viseletben
Csibi
tűzoltó lesz
Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Livi meséi Babák magyar <br> népi viseletben Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

Elárult szavak – beszélgetés Bruck Andrással

Szepesi Dóra - 2014.02.20.

Mindent felemésztő érzelmek, féltékenység, árulás. Bruck András regényében a szerelmi játszmák lényege tárulkozik fel.

-   Ez a regénye, akár A fogadalom című, kamaszoknak szóló könyve, ugyancsak izgalmas kalandregény, emellett – akár előző műve - az emberi psziché működésébe is bepillantást enged. Mi motiválta, hogy most egy szerelmi kalandregényt írjon?

- Meglep a párhuzam. Az előző könyvemet én fantáziadús gyerekeknek szántam, erről a mostaniról viszont úgy gondolom, hogy érzelemdús felnőttek, elsősorban nők érdeklődésére számíthat. És, hogy szerelmi kalandregény lenne? Hát jó, legyen, végül is a szerelem az élet talán legnagyobb kalandja. Veszélyes, izgalmas, kiszámíthatatlan – róla írni ezért önmagában is elegendő  motiváció.

-  Az Elárult szavakat olvasva az jutott eszembe, hogy az érzelmek mennyire megmagyarázhatatlanul változékonyak!  Nem is lehet véletlen, hogy angolul azt mondjuk, „emotion” – a szóban benne van a mozgás, de fordíthatjuk úgy is, hogy „indulat”. Talán emiatt nehéz elcsípni őket?

- Valóban, az érzelmek illékonyak, de egyben rögeszmések és mániákusak is.  Saját életük van, ezért olyan nehéz bánni velük.

- Jellemző önre a filmes szemléletmód. Filmben, irodalmi műben egyaránt fontos a kezdő kép, mondat, hiszen az indítja be a történetet, az csalogatja be a kívülállót a műbe. Ön szerint mennyire fontos a kezdés?

- „Ma halt meg az anyám. Vagy talán tegnap, nem is tudom pontosan” – ez Camus Közöny című regényének híres indítása. Rögtön beleránt a történetbe. Szóval nem árt egy jó kezdés, de nem perdöntő. A jó olvasóban megvan az elegendő türelem és bizalom, hogy kitartson, amíg lábra kap a történet.

-  Felismerhető, egyedi a stílusa, remekül mesél. Hősnője Grecsót és Ulickaját olvas. Ön kiket olvas szívesen? Kik a példaképei?

– Nincsenek. Talán Singer, éppen a bámulatos mesélőképessége miatt.

- Úgy gondolom, a humor bármilyen megrekedt indulatból ki tudja segíteni az embert, ahogy azt regényében is észrevettem. Miért tartja fontosnak?

– Még egy meglepetés! Én nem tartom különösebben fontosnak a humort, de az olvasók igen, úgyhogy örülök, hogy ön azt is talált a szövegben.

-  „Az az igazi elhagyás, ha semmi okod nem volt rá.” Megállapítja: Nincs örök szerelem, az érdekli, hogyan lesz a szerelemből gennyes fekély. Megragadott, amit a szerelmes levélről ír: „...a szerelmes levél egy bizonyos, többnyire betegesen felfokozott érzelmi állapot lenyomata, ezért megőrzésük visszaélés írójuk pillanatnyi gyengeségével….” – milyen igaz! Eddig erre még nem is gondoltam! Hogy is van ez?

–  A szerelem kiszolgáltatottság. És a szerelmes levél ennek a kiszolgáltatottságnak az önkéntes beismerő vallomása. Tessék, csinálj velem, amit akarsz.  Ezért van az, hogy a kényszeres kitárulkozás, amíg a szerelem tart, évekkel később, már érzelemmentesen, inkább lapos közhelygyűjtemény. Olyan, mintha nem is mi írtuk volna azokat a túlfűtött leveleket.

- Ismét idézek: „…az elmulasztott szavak, talán még jobban, mint a kimondottak, tele vannak bosszúvággyal, és egy nap benyújtják a számlát.” A szavak és az értés különbözősége romba dönthetnek kapcsolatot, barátságot, békés egymás mellett élést. Ha kimondjuk az a baj, ha nem, az a baj. Mi lehetne a megoldás?

– A szerelem a lelki folyamatok legszélsőségesebb formája, a „rendszer” fejtetőre állása. Olyan, mint amikor egy atomerőműben megszólal a vészcsengő. A szerelem ez a vészállapot. Mégis mennyire vágynak rá az emberek, különösen a nők!  De sem a szerelemre, sem annak a hiányára nincs megoldás. A szavak pedig alkalmatlanok a szerelmi bonyodalmak kezelésére. Minden kimondott szó, bár talán abban a pillanatban örömöt, megnyugvást ad, csak tovább ront a helyzeten. Az atomerőben egyre nő a sugárzásszint…

- Főhőse, Félix művészettörténész, festményszakértő. Ő mondja, hogy az egész élet nem más, mint hamisítás. Őszinteség, hazugság, a bizalom elárulása többször előbukkan a regényben. Ezek a kérdések akár nagyobb közösségek együttélését is jellemezhetik. Mit gondol erről?

– Történetesen most valóban egy olyan időszakban élünk speciálisan mi, magyarok, amikor ezek a fogalmak – vagy éppen a hiányuk – rettenetes súllyal nehezednek ránk. És ahogy a hazugság, a bizalom elárulása tönkreteheti a szerelmet, két ember közösségét, úgy tízmillió ember közösségét is.

-  Rengeteg gondolatot felvet a regény, a vége pedig nyitva marad. Az olvasó kíváncsi, vajon hogyan alakul e két rokonszenves ember sorsa. Tervezi a folytatást?

– Nem tervezem. Persze, akár a szerelemben, bármi megtörténhet.

Szepesi Dóra

Bruck András: Elárult szavak
Scolar Kiadó, 256 oldal, 2950 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/4. szám címlapjaÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsonyMMA
Belépés