Könyvhét <br> 2021
Móra Kiadó
újdonságai
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
Móra Kiadó <br> újdonságai Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Könyvhét folyóirat

„Döbbenten tapasztaltam az elfelejtésüket…” – Agárdi Péter

Kurcz Orsi - 2014.08.28.

Agárdi Pétertől az „Irodalomról, vagy más ily fontos emberi lomról”. József Attila és a magyar nemzeti hagyománytudat című könyvének a Balassi Kiadónál való megjelenése alkalmából kérdeztem irodalomról, kulturális emlékezetről, s egy kicsit a máról is, hogy mennyire elhanyagolhatatlan és nélkülözhetetlen korunkban, ahogy mindig is, ez a bizonyos „emberi lom”.

- Mikor és minek hatására kezdett el József Attilával foglalkozni?

- A diploma megszerzése után, 1970-ben az MTA Irodalomtudományi Intézetébe kerültem s az egyik első feladatom a korabeli József Attila-recepció értelmezése volt Bokor László akkor még kéziratban lévő gyűjteménye s a korabeli források segítségével. Ugyanakkor már egyetemista éveimben foglalkoztattak a két világháború közötti szellemi élet baloldali irányzatai, az Együtt című, Nagy Lajos szerkesztette, 1920-as évekbeli „ökomenikus” szocialista folyóiratról készült dolgozatommal 1968-ban második helyezést értem el a debreceni Országos Diákköri Konferencián.

- Milyen apropóra készült ez a mostani válogatás?

- A kötet főhőse József Attila, de számos más progresszív alkotó s főleg szellemi műhely és mozgalom is tárgya írásaimnak, mint például a Nyugat, a Szép Szó, a Szocializmus, a Márciusi Front, illetve pl. Fejtő Ferenc, Justus Pál, Lukács György, Radnóti Miklós. Az elmúlt öt évben róluk írott tanulmányaim kötetbe válogatásához az adta a végső lökést, hogy döbbenten tapasztaltam az „elfelejtésüket”, illetve a politika által is gerjesztett történelemhamisítások, értékpusztítások és szélhámos kánonalapítások riasztó hatását. Túl a szakmai vitákon és tudományos innovációkon, amelyekben hivatásom részt venni, a szélesebb nyilvánosság fórumain sem maradhatok néma a baloldali értékeknek a nemzeti kultúrából való kirekesztését látva.

- Ön szerint van-e és ha igen, milyen létjogosultsága, hatása és érvényessége van József Attila gondolatainak ma?

- József Attila „gondolatai” mindenekelőtt költészetében élnek és hatnak, érvényességük egyszerre klasszikus és modern. Tömegek használják – olykor öntudatlanul is – metaforáit, szállóigévé lett sorait. Számos versének szókészlete, meghökkentő, kemény és gyengéd lírai fordulata folklorizálódott, szinte profán bibliaként a köznyelv részévé vált. Kevésbé ismert prózai munkáinak, tanulmányainak, kritikáinak, eszmélkedő töredékeinek jelentős része szintén félelmetesen időszerű napjainkban, még ha persze voltak is indulatos és igazságtalan egyoldalúságai. Az újkapitalizmus világában „sajnos” igen erős József Attila recepciója. Nap mint nap tetten érhető az olvasói, az állampolgári, az érzelmi fogékonyság változó politikai hangsúlyú, de folytonos és engesztelhetetlen baloldalisága iránt. S ez az olvasat korántsem csak a baloldaliaké, ő az egész nemzeté. Ahogy egyik előző könyvem címében írom: József Attila – közös ihlet.

- Mit értsünk az irodalom mint emberi lom alatt? Ön szerint mennyire fontos mai kusza világunkban az irodalom jelenléte, mondanivalója?

- Az „irodalom mint emberi lom” szókapcsolat József Attilától való, a Babits Mihálynak írott, békülésre vágyó, megrendítő verséből, a Magad emésztő című költeményből. József Attilánál is fájdalmas öniróniájú ez a szókapcsolatot, s én is így parafrazeáltam kötetcímmé: jó lenne „csak” a tiszta művészetről, a kultúráról beszélgetni s nem a hamisításokkal birkózni egy mindinkább antikulturálissá (ez viszont Ady kifejezése) züllő világban. Ám ez egyrészt illúzió, másrészt az irodalomból, a lírából – s főleg József Attiláéból – aligha lehetne kisterilizálni személyes társadalmi üzeneteit. Az esztétikum önérték, de nem szakítható el a korabeli és a mai referenciáktól, az olvasók befogadói tapasztalataitól, élményeitől, rezonanciáitól.

- Igen sokat és régóta foglalkozik József Attilával. Mennyi kutatást, felkészülést jelent ez, a – talán mondhatjuk – „életmű”-rész?

- A József Attila-kutatás, illetve a baloldali értékekre irányuló eszme-, művelődés- és kritikatörténet valóban a fő területe a munkáimnak. Szorosan összefügg azonban a több mint ezer éves magyar kultúra, a nemzeti örökségünk históriája iránti szenvedélyes – s éppen ezért gyakran polemikus – elkötelezettségemmel, amelyet a Pécsi Tudományegyetemen a művelődéstörténet oktatásában „élek ki” immár két évtizede.

- Ha egy ajánlást kellene írnia a most megjelent gyűjteményhez, miképpen hangozna ez, tehát összefoglalva miről szól ez a mostani kötet?

- Világnézettől, politikai meggyőződéstől függetlenül ajánlom mindazoknak, akiket érdekel a XX. századi magyar nemzeti kultúra s benne József Attila. Azoknak a nem csupán bennfentes olvasóknak, akik szeretik ezt a szép „emberi lomot”, s akik nem akarják hagyni magukat manipulálni sem a régi dogmák, sem az újsütetű „emlékezetpolitikák” által. E remélhetőleg széles körön belül különösen egykori és mai fiatal tanítványaimnak dedikálom a kötetet, akiktől – szakmabeli kollégáim mellett – igen sokat kaptam s kapok.

Kurcz Orsi

Agárdi Péter: "Irodalomról, vagy más ily fontos emberi lomról" József Attila és a magyar nemzeti hagyománytudat
Balassi Kiadó, 232 oldal, 2500 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*: