Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Babák magyar
népi viseletben
A hosszú hajú
királykisasszony
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Babák magyar <br> népi viseletben A hosszú hajú <br> királykisasszony
Interjú Rakovszky Zsuzsával

Főnixlelkű asszonyok
Rakovszky Zsuzsa novelláskötetéről


Nők. Egyedülállóak és elváltak, családanyák és szeretők, kislányok és nagylányok. Szomorúak és boldogtalanok, csak néha boldogok és felszabadultak. Ezért a pillantokért élnek. Ezúttal nem a régmúlt vagy a közelmúlt asszonyai, hanem jelenkori női élethelyzetek és megoldások jelennek meg Rakovszky Zsuzsa A Hold a hetedik házban című új könyvében, mely egyúttal első novellakötete is.

- Mi fogta meg a novellában mint műfajban? Miért így fogalmazódtak meg ezek a női portrék? Írt már regényt, lírát, (drámát fordított), a novella eddig hiányzott az érdeklődési köréből.
- Nem is tudom. Fölgyűlt bizonyos mennyiségű anyag, és úgy éreztem, meg kellene írnom, mielőtt fejest ugrom valamilyen hosszabb lélegzetű munkába. És aztán nemrégiben elolvastam Alice Munroe kanadai írónő remek novelláit, és innét jött az ötlet: mi lenne, ha én is megpróbálnék novellát írni?
- Mit gondol a műfajokról? Melyik a „nehezebb vagy könnyebb” (hogy ilyen butácskán kérdezzem), milyen lelki alkat, hozzáállás vagy pillanatnyi ihlet kell hozzá?
- Azért nehéz a kérdés, mert akármit állítanék is az egyes műfajokhoz szükséges lelki hozzáállásról vagy ihlettípusról, mindenre azonnal lehetne vagy egy tucat ellenpéldát hozni. Mindenesetre úgy érzem, a versíráshoz szükség van valamilyen nagyobb belső feszültségre, felfokozott érzékenységre, ami talán inkább a fiatal korra jellemző --nem lehet véletlen, hogy olyan sok jól induló költő hagy fel idősebb korára a versírással -- meg talán bizonyos fajta gondolkodásmódra is, hajlamra a szokatlan, meglepő képzettársításokra, amelyeket aztán mégis magától értetődőeknek érzünk. A prózához talán inkább valamiféle szemlélődő beállítottságra van szükség, és olyan életanyagra, amelytől már érzelmileg eléggé eltávolodtunk -- de hát ez nagyon durva általánosítás, és nagyon sokféle vers és próza létezik.
- Különböző archetípusnak nevezhető női- és lányalakok jelennek meg a novellákban, mint az elvált feleség (vagy a válófélben lévő), az egyedülálló anya, a szüleitől érzelmileg leválni képtelen nő, az unokaöccséért rajongó vénlány, öregasszonyok a halál szélén, rossz házasságban élő nő. Aztán kislányok egymás között, kamaszkori lányproblémák. Csupa megtört sors, kisiklott élet, a reménytelenségben is alkalmazkodó és kitörni vágyó lélek, akik a hétköznapok szintjén különféle női praktikával küzdenek a túlélésért.
- Nem típusokat, hanem személyeket akartam ábrázolni (inkább talán a helyzetek tipikusak). Igaz, hogy a vicc szerint "némelyik nő mind egyforma", de azért nem hinném, hogy a novellák szereplőit a családi állapotukkal lehetne jellemezni -- különböző személyiségek, akik történetesen elváltak, férjezettek vagy egyedülálló anyák, és különféle körülmények szorításában próbálnak valahogyan boldogulni. Talán leginkább az érdekelt bennük, hogyan reagálnak ezekre a nehéz élethelyzetekre -- létbizonytalanság, öregség, betegség, fontos kapcsolatok kudarca --, és hogy milyen lelki-szellemi támaszt vagy fogódzót kínál a mai közgondolkodás a nehéz vagy éppenséggel reménytelen helyzetben lévő embereknek. Mert hát rengeteg ilyen "instant boldogságrecept" kínálkozik, tele vannak velük a könyvesboltok polcai, csak éppen, mert annyi van belőlük, egyiket se lehet komolyan venni.
- Volt valami előképe, példaképe a magyar vagy a világirodalomban a női sorsok megformálása terén? Olyan finom érzékenységgel ír mint Kaffka Margit.
- Kaffka Margit novelláit tényleg nagyon szeretem, talán jobban is, mint a regényeit. Ha már a magyar írónőknél tartunk, szeretném megemlíteni a méltatlanul elfelejtett, nagyszerű novellista Kádár Erzsébetet. Ami a világirodalmat illeti, Katherine Mansfieldet gimnazista korom óta rendszeresen újraolvasom. De azért nem hinném, hogy "a női sorsok megformálásához" külön mintákra vagy példaképekre lenne szükség, arról nem is beszélve, hogy férfiak is nagyszerűen írtak "női sorsokról" (épp most olvastam újra az Égető Esztert például).
- Mit jelent a cím? Milyen asztrológiai jellemzőkkel bír a Hold hetedik háza?
- A cím nem annyira az asztrológiára utal, mint inkább a Hair című musical egyik híres dalára, amelyik a Vízöntő kor eljövetelét jósolja meg (ezt hallgatja magnón a hasonló című novellában szereplő fiatal pár). Vagyis meglehetősen ironikus: a Vízöntő korral, a szöveg szerint legalábbis, beköszönt majd a harmónia, megértés, együttérzés -- mindaz, amiben ez a fiatal pár is reménykedik, és ami aztán mégsem köszönt be --illetve mégis, de már későn.
- Ez egy nagyon női kötet. Még akkor is, ha a leghosszabb novella főszereplője egy férfi. Mégis a férfiak valahogy elhalványodnak az írásokban.
- Azt sajnálom, ha a férfialakokat halványnak érzi, mert némelyiket -- az egyetemista fiút Az ismeretlen tényezőben, A Hold a hetedik házban házaspárjából a férjet vagy A zebrapinty "kínai"-ját igen nagy szeretettel formáltam meg. Aztán persze vannak olyan novellák is, ahol a férfi figura, mondhatni, csak alkalom a női szereplőknek a további önsorsrontásra, ezért aztán nincs is különösebben kidolgozott személyisége.
- Mit gondol, ki lesz a kötet célközönsége? A regényei rajongói?
- Nem tudom, kikből állna a "célközönség". Írás közben nem szoktam arra gondolni, hogy ki fogja majd olvasni. Bár talán ez se egészen igaz: amikor az előző könyvemet, A hullócsillag évét írtam, azt reméltem, eljut azokhoz, akiknek hasonló gyerekkoruk volt, illetve hogy akiknek meg másmilyen, azok megismerik belőle a miénket. Ami ezt a könyvet illeti, legfeljebb annyit sejtek, hogy talán az idősebb, érettebb embereket -- nőket? -- fogja megérinteni, ha eljut hozzájuk.
- Azt nyilatkozta valahol, hogy az egyik novella túlnőtt önmagán és az írásból regény lesz. Erről többet is meg lehet tudni?
- Az a bizonyos novella, vagy -- talán majd -- kisregény nagyon különbözik a kötetben szereplőktől -- egy 19. századi, kalandos életű írónőnek a sorsa kezdett foglalkoztatni. Elég sokat megírtam már belőle, de időnként elfog a kétség a témával és a megírás módjával kapcsolatban, olyankor félreteszem egy időre.
- Ön nemcsak ír, hanem fordít a kortárs színházak színpadaira. Foglalkozik mostanában is valamilyen fordítással?
- Színpadra viszonylag keveset fordítottam, legalábbis ahhoz képest, hogy könyvkiadóknak viszont milyen rengeteget -- mondhatni, a fordítás a "polgári" foglalkozásom, többé-kevésbé abból élek. De most adtam magamnak egy kis pihenőt.
Szénási Zsófia

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2019/1ÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés