Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Osvát Ernő
Aforizmák
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Osvát Ernő <br> Aforizmák Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék
Beszélgetés Szabadi Judittal

Szellemi földcsuszamlás és teremtő alkotás
Szabadi Judit a modernizmus kérdéseiről


Kandidátusi disszertációját a magyar szecessziós festészetből írta, de publikált többek között Gulácsyról, Rippl-Rónairól, Ferenczy Károlyról, Manet-ról. Manapság nem csupán a magyar szecesszió jeles kutatójaként tartják számon, hanem mint az egyetlen Gulácsy-szakértőt, rendszeresen felkérik az esetlegesen előkerülő Gulácsy művek eredetiségének bevizsgálására. Tavalyi Gulácsy monográfiája után idén a könyvhétre megjelent egy tanulmánykötete A modernizmus sorskérdései címmel. Esszéisztikus, olvasmányos stílusát az olvasók élvezetesnek tartják, könyveit mindig szívesen vásárolták.

- A könyv alcíme: Válság és megújulás a 19. és a 20. századi festészetben, és ebben a kötetben az 1969-2005 között publikált tanulmányaiból válogatott. Mi volt az alapkoncepciója?
- Az utóbbi időben dédelgetett tervem volt, hogy a hosszú évek alatt fontos felismeréseket tartalmazó tanulmányaimat ¬egyszer összetereljem és könyv alakban megjelentessem. A legrangosabb, szakmailag ma is hiteles és aktuális írásaimat válogattam össze. A tanulmányok – egymással mintegy dialógust alkotva – szinte maguktól szervezik koherens kötetté az anyagot, valamennyien érintve a modernizmus kérdéskörét. A kutatás gyújtópontjába állított magyar és európai művészek új élethelyzetben, új szemlélettel, új mondanivalóval jelentkeztek, és ehhez új formanyelvet teremtettek. Az új szemlélet lényege, hogy az egységes világkép széttörik, vagyis eltűnik a korábbi évszázadokra jellemző egységes keresztény értékrend. Ez a világkép ugyan már korábban megrendült, de a 19. században, a romantika korában, a technikai civilizáció gyors ütemű fejlődése, a gyáripari termelés, az urbanizáció az elidegenedés sziklafalát emelte ember és ember közé, azaz megsokszorozódtak a törésvonalak. A művész kihullva egy egyetemes rendből és a természetből szembesült azzal a feladattal, hogy a megváltozott valóság ábrázolására megtalálja az annak megfelelő kifejezési formát.
Egy eszmetörténeti írással indítottam a könyvet; a szecesszió szemléletét, célkitűzéseit, az értelmezés és felfogás sokszínűségét és variációit elemeztem. Nem maradhatott ki a kötetből Gulácsy Lajos – akivel 1966 óta foglalkozom – és akiről itt olyan írásaimat jelentettem meg (többek között az önarcképeiről), melyek a monográfiában nem kaptak helyet. Gulácsy a képzeletet mozgósító látomásos festészete révén a magyar modernizmus kiemelkedő alkotója. Rippl-Rónai Józsefnek, aki a 19. század utolsó évtizedében a párizsi Nabis csoport tagjaként a francia festészet élvonalába került, lényegre redukált kifejezésmódja miatt is itt van a helye. Az új formanyelvet teremtő szimbolizmus hatósugarában alkotta meg a századvég életérzését közvetítő, különleges hangulatokat sugárzó festményeit. A könyv kontextusában nagy nyomatékot kap Ferenczy Károly pályája, aki a realizmus és az esztétizmus egymásba építésében mutatja fel az eredetiség és időtállóság jegyeit.

- A kötet első fele tehát a magyar századelővel, míg a második rész az európai modernizmussal foglalkozik. Mennyire állíthatók párhuzamba a magyar és az európai törekvések?
Nem kronologikus a megfelelés, mert Nyugaton az értékek felaprózódása, a lét kaotikussága, főleg a nagyvárosokban, Párizsban akár, már korábban jelentkezett. Manet művészete ebben a változásoktól felszabdalt és oly mozgalmas korban születik meg. Miközben életművében megteremtette a klasszikus hagyományok folytonosságát, olyan új érzékelési zónákat nyitott meg a festészet számára, amelyeknek nem volt előzményük. Képeinek fogadtatása elutasító volt, sőt olykor botrányba fulladt, de az akadémikusokkal és az ízlésbeli közmegegyezéssel is szembefordulva el kellett fogadtatnia magát a szakmával és a közönséggel.

- Nemcsak Manet, Degas és Gauguin, azaz az ismert franciák szerepelnek a kötetben, hanem például egy lengyel, egy norvég, és egy német művész is.
Különleges élmény volt számomra Witold Wojtkiewicz festészetével találkozni a varsói Nemzeti Galériában. Nagyon rövid pálya az övé, csupán tíz évnyi, de hihetetlenül koncentrált és szuggesztív életművet hagyott hátra. Látomásos művészete egybeesik a szecesszióval, a szimbolizmussal, de szürrealista elemek is vannak benne, világlátása pedig az egzisztencialistákéval rokonítható. A norvég Munch a századforduló egyik legizgalmasabb mestere. Hihetetlen érzékenysége a válságfilozófiák alapgondolatainak az átélőjévé avatta. Művészete lefedi a szimbolizmust, annak a legpesszimistább szemléletét képviseli a betegségre, a halálra, vagy a férfi-nő kapcsolatra vonatkozóan.
A müncheni Franz von Stuck a Jugendstiel fejedelme volt, saját maga tervezte és rendezte be a villáját, életmódjában is a szecessziót képviselte. Műveiben az erotika dominál.

- Művészettörténészként leginkább Gulácsyval kapcsolatban ismerik a nevét. Tavaly megjelent Gulácsy monográfájában nem először foglalkozik a festővel.
- Pályakezdőként 1966-ban rendeztem egy Gulácsy kiállítást, mely 1922 óta az első Gulácsy kiállítás volt, és erről könyv is készült. Többszöri kiadás után 1983-ban egy dokumentumkötet is napvilágot látott, amelyben levelezése, a saját írásaiból vett idézetek és az általam megírt pályakép kapott helyet. A 2007-es kötet egy monográfia követelményeit szem előtt tartva készült. Benne megőriztem ugyan az 1983-as könyv szerkezetét, de friss kutatásokra építve új fejezetekkel láttam el, és új tényekkel egészítettem ki az átdolgozott szöveget. Új képek is előkerültek. Az 1983-as kötethez képest sokkal gazdagabb az illusztrációs anyag, mely a szöveggel teljes megfelelésben és témacsoportokba rendezve került a könyvbe. Ouvre-katalógust nem lehet róla adni, mert Gulácsy életművét a maga teljességében és valódiságában nem ismerjük. Nemcsak azért, mert sok képe a mai országhatárokon kívül rekedt, hanem azért is, mert számos képe elpusztult a világháború alatt. És tucatjával gyártották a hamisítványokat, ami összezavarja az életművet. Manapság, amikor Gulácsynak óriási értéke van a műkereskedelemben, a hamisítványok megszaporodtak. Legtöbbször csalódás ér, amikor felkérnek szakértőnek, mert nagyon ritkán bukkan fel eredeti Gulácsy-mű. De vállalom a véleményem, mert a Gulácsy életmű hitelessége csak így őrizhető meg.

Szénási Zsófia

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/2. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés