Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Babák magyar
népi viseletben
A hosszú hajú
királykisasszony
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Babák magyar <br> népi viseletben A hosszú hajú <br> királykisasszony
Interjú Kovács Tamással

A főrendőr, aki nyomozott kommunisták és nyilasok ellen
Sombor-Schweinitzer József alakulata térképezte fel a magyar háborús bűnösöket
Beszélgetés Kovács Tamással

Pártok és politika sorozatában különleges feljegyzéseket tesz közzé a Gondolat Kiadó. Sombor-Schweinitzer József rendőr-főkapitányhelyettes feljegyzései a szélsőjobboldali mozgalmak 1932-1943 közötti történetét mutatják be. A Horthy korszak legfőbb rendőre egyébként egyaránt sikeres volt a kommunisták és a nyilasok elleni nyomozásban. Munkásságáról Kovács Tamás történész levéltárost, a kötet szerkesztőjét kérdeztem.

- A Sombor-Schweinitzer-féle feljegyzés felfedezés, vagy ismert volt a történészek előtt korábban is?
- Az anyag nem volt ismeretlen a történészek előtt, részleteit használták is többen. Azt gondoltam, hogy hasznos lenne elejétől a végéig közzé tenni szöveget. Rengeteg kutatómunkát igényelt kideríteni, kik is szerepelnek a feljegyzésben, amely egyfelől a magyarországi szélsőjobboldali pártok történetét dolgozza fel, másrészt kiderül belőle az is, hogy a korabeli rendőrség mit és milyen mélységben tudott a tevékenységükről. Ma ez a fajta munkát már inkább a polgári titkosszolgálatok végzik.

- Hangsúlyozza is az előszavában, hogy olyan alapos információk olvashatók a mozgalmak életéről, amelyek jelentős besúgói hálózatot és beépült informátorokat feltételeznek.
- A korabeli magyar rendőrségnek külön nyomozócsoportja volt, amelynek feladata a pártok és politikai mozgalmak tevékenykedésének felderítése volt. Heti rendszerességgel készítettek az eseményekről jelentést. Felsorolták a résztvevőket, a beszédeket és mindent, ami ott elhangzott. Ez nagyfokú beépülést tett szükségessé. A jelentések egyébként tetemes mennyiséget tesznek ki, és jó részük megtalálható az Országos Levéltárban. A Sombor-Schweinitzer-féle itt közölt feljegyzés nem más, mint a jobboldali, nyilas pártokról készített feljegyzések kiemelése és rendszerezése.

- Sombor-Schweinitzer rendőrfőnök-helyettes volt, de lényegében ő vezette a nyomozó irodát. Hány főből állhatott a legénysége és a besúgó hálózata?
- Közvetlenül Sombor-Schweinitzernek minimum 70-90 főnyi „társadalmi kapcsolata” lehetett. A második világháború alatt a hagyományos rendőri munka már keveredett a kémelhárítással, például az Edmund Veesenmayer vezette szervezkedés felderítésével. A korabeli budapesti rendőrség európai színvonalú volt, a politikai nyomozók száma néhány tucatból állt. Kevesen voltak, de mindent tudtak.

- Sombor-Schweinitzer szakmailag nagyon érdekes életutat járt be, őt tartották a kommunisták egyes számú ellenségének, az ellenük folytatott nyomozásokról vált ismertté.
- A főrendőr jogi doktorátussal rendelkezett, némileg a legendák homályába vész, hogy mikortól dolgozott a rendőrség fedett, illetve nyílt állományában. Mindenesetre 1918-tól valamilyen szinten rendőrségi alkalmazott volt. Kispestről indult és jutott el odaáig, hogy a legbefolyásosabb rendőrtiszt lett, akinek főnökein átlépve bejárása volt a miniszterhez. Azt a véleményt osztotta, hogy az 1818/19-es összeomlás azért következett be, mert a rendőrség nem volt jól értesült a politikai helyzetről, vagyis a megoldás: „Nekünk mindent tudnunk kell”. A harmincas évek elejéig a kommunisták voltak a fő ellenség. Volt egy beosztottja, Wayand Tibor, neki tulajdonítják a mondást – amely az egész rendőrséget is jellemezte – hogy „Ebben az országban kétszáz kommunista volt, de abból százat én szerveztem be.” Azaz a rendőrök ilyen módon is építették a hírszerzői hálózatukat. Sombor-Schweinitzer talán legismertebb nyomozása Rákosi Mátyás és Vas Zoltán 1925-ös elfogása.

- Ezek szerint nagyon kis létszámú volt a kommunista ellenség. Mikor váltak célponttá a jobboldali mozgalmak?
- A harmincas évek derekától Sombor-Schweinitzer úgy látta, hogy a szélsőjobboldali mozgalmak egyre nagyobb veszélyt jelentenek az államrendre. A szemmel látható szélsőjobboldali pártokból (jó magyar szokás szerint) elejétől fogva több élt egymás mellett, és az isteni kiválasztottságban tévelygő vezetők egymásban mindig nagyobb ellenséget láttak, mint a konkurens pártokban. Volt is egy ilyen vicc, hogy Németországban a nemzeti szocializmus egy Adolfra épült, Magyarországon rögtön két Zoltánra (Böszörményi és Meskó). Hogy miért éppen Szálasi lett a fő vezető? Összetett és mélylélektani kérdés. Nem volt okosabb vagy tehetségesebb, mint a többi. Talán volt katonatisztként a szervezésben nagyobb tapasztalata volt. A pere pedig mintegy előkészítette a mártíromságát és kiemelte a többi vezető közül.

- Nem esett még szó arról, mikor és miért is állította össze a főrendőr ezt a 125 oldalas anyagot.
- 1943-ra a Kállai-kormány eljut oda, hogy lehetséges, hogy a németek nem nyerik meg a háborút. Béketapogatózásba kezdenek a nyugati hatalmakkal, a szokásos magyar naivitással: úgy vélik, ha leteszik ezt az anyagot a tárgyalók asztalára, az angolszászok meghatódnak azon. Azaz a béketárgyalások háttéranyagénak készült ez a jegyzék, amit aztán sohasem használtak fel. Azt bizonyította volna, hogy a magyar szélsőjobboldali mozgalmakat egyrészt a németek támogatták, másrészt nem volt igazán erős, harmadrészt a rendőrség harcolt ellene.

- Sombor-Schweinitzer személyes sorsa is tanulságos. Őt és a jobboldal elleni nyomozócsoportot lágerbe hurcolták, majd feleségét (zsidó származása miatt) szintén deportálták.
- A németek és a nyilasok pontosan tudták, kicsoda, bár háttéremberként dolgozott, így a közvélemény nem ismerte (Egyetlen fotó sem maradt fenn róla!). Én még ismertem olyan embert, aki Sombor-Schweinitzerrel a flossenbürgi koncentrációs táborban összekerült. Kommunista volt, aki ellen a főrendőr korábban nyomozást végzett. Az amerikaiak is pontosan tudták ki a főrendőr, ezért a láger felszabadítása után nem engedték haza. A magyar háborús bűnösök döntő részét ő és detektív alakulata térképezte fel, ami valahogy kimaradt a magyar történelmi tudatból. Később egy ideig amerikai szolgálatban maradt, majd a 1947-48-tól, a hidegháború kezdeténél a pozíciói meggyengültek és csak nagy kínkeservesen sikerült kivándorolnia az USA-ba, ahol – jó nyomozóhoz híven eltűnt a nyilvánosság elől és hamarosan meg is halt.
Szénási Zsófia

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2019/1ÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés