Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
A hosszú hajú
királykisasszony
A hanta banda -
Őskori kaland
Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék A hosszú hajú <br> királykisasszony A hanta banda -<br>Őskori kaland
Interjú Lelkes Lajossal

Nem a válság miatt haldoklik a szakkönyvkiadás
Beszélgetés Lelkes Lajossal


Újra február, újra itt a mezőgazdasági könyvhónap. Küldetése éppoly aktuális mint amikor Erdei Ferenc hatvan évvel ezelőtt kitalálta. Felhívja a figyelmet, mert az agráriumban ma is kevés a szaktudás. Lelkes Lajost, a Mezőgazda Kiadó igazgatóját arról is kérdeztem, hogyan érintette a válság a könyvkiadás ezen speciális ágazatát.

- A szakkönyvkiadás példányszámban és keresettségben jelentősen különbözik a szépirodalomtól vagy a szórakoztató műfajtól. Hogyan vészelik át a nehéz gazdasági időszakot?
- A szakkönyveken belül nagy különbségek vannak. A jogi- vagy a közgazdasági könyvek például nagyobb példányszámban kelnek el, mint a mezőgazdaságiak. Minél jobban specializáltabb a tudomány – lásd természet-, vagy műszaki tudományok, annál rosszabb a helyzet. És nem a válság miatt. Világjelenség, hogy évek óta romlik a szakkönyvkiadás helyzete. Egyrészt megjelentek új műfajok, mint az internet, illetve az e-könyv, amely a papír alapú könyvkiadást világszerte visszaszorítja. Itthon ehhez hozzáadódik, hogy a hagyományos könyvkereskedelem „plázásodott”, sikerkönyvekre futott rá, és ebből természetes módon kiesik a szakkönyvkiadás. Minél jobb egy szakkönyv, annál speciálisabb, és minél speciálisabb, annál kevesebb embert érdekel. Nem alakultak ki azok a nyugaton elterjedt speciális könyvesboltok, amelyek az egyetemi centrumokban működnek, és máshol a tudományos- és a felsőoktatási könyvek legfőbb lelőhelyei. Ezért a magyar szakkönyvkiadás olyan válságos helyzetbe jutott, hogy a papíralapú szakkönyvkiadásnak nem is látom a folytatását. További hazai jelenség, hogy a felsőoktatásban megjelent az ún. bolognai rendszer. Korábban a szakkönyvkiadás egyaránt kiszolgálta a tudományos életet és a felsőoktatást. A bolognai rendszer egy jóval egyszerűbb alapképzést nyújt, ahová a régi felsőoktatási tankönyvek túl magas szintűek. Az alapképzés utáni mesterképzésre csak a hallgatók harminc százaléka jut el, ők is nagyon sokféle szakra, azaz a kiadható könyvek száma alig éri el a 100 példányt egy-egy területen. Vagyis a papíralapú könyvkiadás nem eszköz többé. Marad az internet, az e-book és a másolás. A diák felveszi az órai anyagot és maga digitalizálja a tudnivalókat, a tudományos munkatársak pedig az előfizetett tudományos lapokból tájékozódnak és ott is publikálnak, mert az előmenetelnél ez jobban számít, mint a könyvkiadás. Ráadásul az Oktatási Minisztérium 2007-ben megszűntette a felsőoktatási tankönyvtámogatást, és a tudományos szakkönyvkiadásnak jelenleg semmiféle pályázati fóruma nincsen. Ez 12 évig jól működött, évi körülbelül 100 agrárszakkönyv kiadását tette lehetővé. Újra kell tehát gondolni a dolgokat.
- A válság, gondolom, tovább rontotta helyzetet.
- Mint közepes méretű országot, természetesen jobban érintett a válság, mint a nagyokat. A volt a szocialista országokban szinte megszűnt az agrárkönyvkiadás. A szomszédos Ausztriába már Németországból hozzák be a könyveket. Németországban a szakkönyvek példányszáma 3000. Magyarországon elég kevés piaci szereplő van a témában, nem ment közülünk tönkre senki, hiszen mi csak úgy jelentetünk meg bármit is, hogy előre tudjuk, kb. mennyi fogy el belőle. Nem hibázhatunk. Nincsenek sikerkönyvek és bestsellerek, ebben a szektorban nem lehet meggazdagodni. Kevésbé is konkurálunk egymással, mint a többiek. Hiszen ha egy borászati tanszék van az országban, megbecsülhető mind a szerzők, mint a fogyasztók aránya. Nem érdemes két borászati mikrobiológiát csinálni.
- Hogy áll a mezőgazdasági könyvek kiadása most?
- Nem is áll olyan rosszul. Korábban a Földművelési-és Vidékfejlesztési Minisztérium a gazdánk volt és komolyan támogatta a hazai könyvkiadást. Most megszűntette a direkt támogatást a brüsszeli szabályoknak megfelelően. Viszont megcsinálta a Magyar Agrár kamarával a Márai- programnak nevezett támogatási forma agrár változatát. Létrehozott egy Gazdálkodói Információs Szolgálatot, amely 202 helyen működik az országban. Tulajdonképpen egy szaktanácsadói hálózatról van szó, az irodákban agrármérnökök dolgoznak, fel vannak szerelve számítógéppel, internetes ellátással és szakkönyvtárat is működtetnek. Már harmadik éve fut a program, ami azt jelenti, hogy minden szakkönyvből megvesz a szolgálat 606 példányt és leszállítja a 202 helyre. Ez óriási lehetőség és segítség nekünk. Azt jelenti, hogy négy év alatt minden kistelepülésen létrejön egy 180 kötetből álló mezőgazdasági szakkönyvtár az állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, szőlészet, borászat, erdészet, vadászat témakörében.
- Milyen más módon terjesztik a szakkönyveket?
- 16 városban van már agrár felsőoktatás, ahol van valamiféle felsőoktatási tankönyv, vagy szakkönyvbolt. Nő az internetes megrendelések száma is. A széles közönségnek szóló, népszerű műveink – kertművelés, társállatok, biogazdálkodás, borászat – bekerülnek a nagy könyváruházakba is. Ebben a műfajban sok a konkurensünk, mert a színes-szagos könyvekkel nem tudunk versenyezni. Tartalmilag ezek a könyvek nem fedik le a hazai viszonyokat, azaz kevéssé használhatók.
- Mit kell tudnunk az idei Mezőgazdasági Könyvhónapról?
- A februári könyvhónapot az ötvenes években Erdei Ferenc találta ki, ilyenkor tartották az arany- és ezüstkalászos mezőgazdasági tanfolyamokat a szakképzetlen mezőgazdasági dolgozóknak. Ehhez kellett a tankönyv, az irodalom. Ma valami hasonló a helyzet. Nagyon kevés a szaktudás a mezőgazdaságban. Az elmúlt két évtizedben a képzett mezőgazdászokat felszívták a multinacionális cégek, akiknek kellett az agrárértelmiség. A téeszekből kikerülő mezőgazdasági munkások pedig nem valódi parasztok, hanem munkások, akik csak résztevékenységekhez értenek és nem látják át a gazdálkodás egészét. Új gépek, új technológiák, új elvárások vannak, amiknek meg kell felelni, különben meghalnak a szakmában. Ma egy jól működő borászüzemben mindazt tudják, amit nyugaton. Nem lehet tévedni. A könyvhónap eleje egy agrárértelmiségi találkozóval kezdődik a Vajdahunyad Várban, aztán helyszínünk Nyíregyházán az ottani Agrárfelsőoktatási Kar, majd Bolyba megyünk, ahol egy növénytermesztő és sertéstenyésztő nagyüzem működik. 
Szénási Zsófia

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/4. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés