Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Babák magyar
népi viseletben
A hosszú hajú
királykisasszony
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Babák magyar <br> népi viseletben A hosszú hajú <br> királykisasszony
Interjú Sándor Ivánnal

„Mindig a múltunkon járunk”
Beszélgetés Sándor Ivánnal


Ezredfordulós regény, művészregény, „nyomozati” regény, generációs regény, többsíkú regény – ezekkel a szavakkal jellemezhető röviden Sándor Iván legújabb regénye, Az Argoliszi-öböl. E most megjelent sokrétű műről beszélgettünk a szerzővel.

– A mű egy síkja egy szerelmi háromszög története. E háromszöget alkotók közül melyik szereplő áll a legközelebb Önhöz?
– A különböző, mégis közös sorsuk áll közel hozzám. Az emberi helyzet az ezredfordulón. Mindhármukat nyomasztják a szülők, a rokonok életéből az elmúlt hetven évből rájuk hagyott traumák. A regény jelen idejű története két férfi és a Nő hullámzó, érzéki küzdelme. Megjelennek körülöttük az elmúlt hetven év történelmi viharait átélő alakok. A három főszereplő filmes. Pauló filmrendező, aki az életét teszi fel rá, hogy megcsinálja az antik témájú Iszméné-filmjét. Így kívánja megjeleníteni,hogy az európai kultúrát megalapozó egykori alapértékek, a szembenézés, a katharzis az ezredfordulón már működésképtelenek. Pauló filmforgatókönyvében nem Oidipusz a főalak, hanem Iszméné, aki végignézi családja véres történetét. Mindent lát, de mindent el akar felejteni. Teljes amnéziába süllyed. Tükürtörténet ez az ezredforduló történelemfeledéséről, a túlélési reflexekről, a közönyről. Pauló ars poeticája hasonló a regény mottójául választott Nietzsche-gondolathoz: „…az igazi tudás az iszonyatos valóba nyert betekintés.” Leginkább az ő alakja áll közel hozzám.

– Az imént vázolt gondolatkör áll Pauló Iszméné-filmjének centrumában. Ez a regény másik síkja: a film forgatókönyve.
– A mában játszódó fejezetekbe úgy ékelődik be a forgatókönyv Iszméné-történetsora, hogy közös „story”-ban rétegeződjenek egymásra. Pauló radikálisan szembefordul a számtalan évszázados Oidipusz-feldolgozással, amikor Iszméné felejtéskényszerét-közönyét állítja a középpontba. Az ilyen nietzschei mélyre pillantó tekintet, az ezredforduló mentalitásvilágában nem talál megértésre, támogatásra. Persze, hogy a filmbiznisz világában sem. Ez a kavargó, színes világ is megjelenik a regényben: fesztiválok, konferenciák. A helyszínek pedig: Budapest, Mannheim, Milánó, Velence, a görög tengerpart.

– Miért ezt a megoldást választotta? Mármint hogy két síkon fut a cselekmény.
– 2002-ben egy hosszabb esszével szembefordultam az Oidipusz-mítosz hagyományos értelmezésével. Ennek alapján először egy az antik világban játszódó regény tervét készítettem el. Elégedetlen voltam vele. Félretettem. Befejeztem a Drága Livet. Megírtam a Követést. Ez után találtam meg azt a regényformát, amelyben a jelen idejű szerelmi történet, s az antik témájú forgatókönyv tükörvilágként egymásra rétegeződik. Alkalmas annak az ábrázolására, hogy mindig a múltunkon járunk. Azok is, akik nem élték át a múltat. Azok is, akik nem tudnak róla, hogy a múltjukon lépkednek. Közben annak a művésznek a küzdelmes sorsa foglalkoztatott, aki nem fogadja el a korszak csábításait, és radikális víziót ad magunkról, a helyről, ahol élünk.

– Milyen műveket tekint a könyve előképének?
– A huszadik század két klasszikus művészregénye, Bulgakov A Mester és Margaritája és Thomas Mann Doktor Faustusa. Hatalmas, távoli, nagy példák. Mindkettő lényege a művész küzdelme a hatalmi erők szorításában a kor kifejezéséért. Az én regényemben pedig Pauló már az ezredforduló új káoszában keresi a korlényeget.

– A Követés című regénye most jelent meg németül.
– A Drága Liv után ez a második regényem a Deutscher Taschenbuch Verlagnál. Nagy tekintélyű kiadó, Szerb Antal és Szép Ernő után a harmadik magyar szerzőjüknek fogadtak. Érdeklődnek Az Argoliszi-öböl iránt is.

– A közeljövőben jelenik meg a Gábor Miklós könyve is.
– Gábor Miklóssal élete utolsó két évtizedében szellemi barátságba kerültünk. Nemcsak a korszak egyik legnagyobb színésze, igen jó író is volt. Átlátta a huszadik század történelmét, színházi világát, művészi küzdelmeit. Tudta mit jelent színésznek lenni a humanista kultúrakorszak alkonyán. Végigélte milyen pokoljárásokon kell neki magának is átjutni. A könyvnek, amely pályáját, szerepeit, fél évszázad színházi világát mutatja be a Hamlet visszanéz a címe. Márciusban jelenik meg Féner Tamásnak a Gábor Miklós legnagyobb szerepeit megörökítő fotóival.

Jolsvai Júlia

Sándor Iván: Az Argoliszi-öböl
Kalligram Kiadó, 2600 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/2. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés