Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Babák magyar
népi viseletben
A hosszú hajú
királykisasszony
A hanta banda -
Őskori kaland
Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék Babák magyar <br> népi viseletben A hosszú hajú <br> királykisasszony A hanta banda -<br>Őskori kaland
A német könyvpiac és az e-könyvek - Pompor Zoltán írása
Fix áron hátrányban – a német könyvpiac és az e-könyvek

Kiadók, kereskedők, könyvipari bennfentesek egyetértenek abban: az e-könyv hamarosan felforgatja a könyvkiadást. A felfordulás jelei a tengerentúlon látványosabbak: az amerikai könyvforgalom közel tizedét máris az e-könyvek teszik ki, ugyanakkor az egyik legnagyobb hagyománnyal, kiadói hálózattal és olvasóközönséggel bíró európai ország, Németország, még csak most kezd ismerkedni az elektronikus formátummal. Milyen okai lehetnek a „lemaradásnak”, milyen ötletekkel próbálják megnyerni a német kiadók/kereskedők az e-könyveket egyelőre gyanús szemmel méregető olvasóikat?

Az elektronikus formátumú könyv egyidős az internettel: az amerikai Michael S. Hart 1971-ben indította útjára a Project Gutenberg kezdeményezést. A legrégebbi digitális könyvtárban ma már közel 32 000 dokumentum és könyv érhető el, egy részük német nyelven a Hille Partner Kiadó és a Spiegel folyóirat közös innovációjaként.

Az Amazon.com internetes oldal üzemeltetői a nyáron jelentették be, hogy 2010 második negyedévében 43%-kal több e-könyvet adtak el, mint keményfedelest. A robbanásszerű növekedés a németországi adatok felől nézve még elképesztőbb. Az egyik legnagyobb internetes e-könyv áruház, a Libreka.de mindössze 25000 e-címet forgalmaz, miközben 1,2 millió hagyományos formában kiadott könyv található a német könyvesboltok kínálatában. Roland Schild a Libreka ügyvezetője szerint az elmaradás oka, hogy nincs megfizethető árú e-könyv olvasó a piacon, illetve kevés bestsellerből készül elektronikus változat. Egy további oka lehet a viszonylag gyér keresletnek az olvasók tájékozatlansága. A GFK legújabb felmérése szerint csupán minden második német olvasó hallott az e-könyvről. Egy másik kutatás szerint majd’ hárommillió német foglalkozott már azzal a gondolattal, hogy e-könyvet vásároljon; ugyanakkor minden hatodik iskolás gondolt már arra, hogy szívesen olvasna digitális könyvet. Az e-könyveknél pillanatnyilag népszerűbbek a hangoskönyvek. A legtöbb klasszikus és mai sikerkönyv megtalálható felolvasott formában a német könyvpiacon.

Az áttörést a német jegybank elnöke, Thilo Sarrazin könyvének megjelenése okozhatja. Az elemzők szerint Sarrazin botránykönyve több szempontból is kelendőbb nem papíralapú hordozón. Egyfelől nem kell rejtegetni a borítóját, ha villamoson olvassuk, másfelől olcsóbb letölteni, mint a nyomtatott változatot megvenni, ráadásul hamarabb hozzá lehet jutni, mivel a nagy érdeklődés miatt a kereskedők kifogytak a nyomtatott készletből. A szakírók csak pornó-effektusként jellemzik az olvasóknak Sarrazin e-könyvéhez fűződő habitusát. A hasonlat találó: a szinte jelentéktelen német e-könyv piacon a legkelendőbbek a néhány eurós (sőt sokszor az 1 eurónál is olcsóbb) erotikus olvasmányok, talán nem kell nagyon magyarázni, hogy miért olvassák a német vásárlók szívesebben képernyőről ezeket a könyveket. Az e-könyv boom németországi nyertesei a szexponyvák kiadói mellett a szakirodalommal foglalkozó kiadók. A legfrissebb kiadói lista szerint a Springer-konszern 28435 e-könyvet kínál olvasói számára (a lista a kiadó teljes kínálatát tartalmazza nyelvi és területi megkötés nélkül), ebből több, mint 8000 német nyelvű, ami harmada az összesen megjelentetett német e-könyvnek.

Pozitív jel lehet az e-könyvek szimpatizánsai számára, hogy a 2010-es német könyvdíjra jelölt kiadványok fele elektronikus formátumban is megvásárolható. Igaz, míg az Egyesült Államokban sokszor olcsóbban lehet hozzájutni a puhafedeles könyvek e-book változatához, addig Németországban a kiadók makacsul ragaszkodnak az egyenlőséghez: akár papíralapú, akár elektronikus ugyanannyiba kerül. Ennek a túlzottnak tűnő makacskodásnak az oka azonban nem a kiadók élhetetlensége: Németországban már az 1880-as években törvénybe foglalták a könyvek fix kereskedelmi árát. A törvény ezáltal ugyanolyan feltételeket biztosít a kis könyvkereskedőknek és a nagy internetes könyváruházaknak. A változatosság gyönyörködtet, de vajon fenntartható ez az idilli állapot az e-könyvek forgalmazása során is? A német nyelvű e-könyvek ugyancsak fix árasok, az egyetlen versenylehetőség az idegen nyelvű irodalom esetében kínálkozik. A helyzetet tovább nehezíti, hogy míg a papír alapú kiadványok áfája 7%, addig az e-könyveket a szoftverek közé sorolják be, így 19%-os adókulcs alá esnek.

A német könyvkiadói szövetség előrelátó intézkedésként egy e-könyvekkel foglalkozó munkacsoport felállítását határozta el, amelynek feladata a nemzetközi trendek figyelése mellett ajánlások megfogalmazása a német könyvpiac szereplői számára. Az idei Frankfurti Könyvvásár egyik kiemelt témája lesz a hagyományos könyvek és az elektronikus médiumok kapcsolata. A nyitónapot megelőzően, október 5-én, nagyszabású konferenciát rendeznek, ahol 22 párhuzamos szekcióban neves, nemzetközi előadók (fejlesztők, kiadók, e-könyv kereskedők) beszélnek a digitális könyvkiadás jelenéről és értékelik a folyamatban lévő fejlesztéseket és a könyvkiadásra gyakorolt hatásaikat.

Amerikai elemzés: a képernyő népe lettünk

Kedvenc futurisztikus filmélményem a Különvélemény (Minority Riport, 2002) egyik jelenete, amelyben Tom Cruise egy átlátszó üvegképernyő előtt állva kézzel húzogatja a rejtélyes bűneset mozaikjait. Alig tíz évvel a filmet követően a képzelt valósággá vált: az érintőképernyő mindennapjaink része lett. Ha jobban belegondolunk, képernyők vesznek körül bennünket: az (egyre ritkább) hagyományos és „lapostévék”, a mobiltelefonok kijelzői, laptopok és projektorok képernyői, stadionok, tömegrendezvények óriásmonitorai, digitális képkeretek és reklámtáblák. Az olvasás többé nem kizárólag könyv- vagy újságolvasás sokkal inkább képernyőolvasás. Képtelenek vagyunk a minket körülvevő képernyők hatása alól kivonni magunkat - folyton bámuljuk őket. A képernyő népe lettünk – állítja Kevin Kelly a Smithsonian magazine augusztusi számában megjelent Olvasás másképpen (Reading in a Whole New Way) című cikkében.
Ok nélkül emlegetjük a Gutenberg-galaxis végét: ma az emberek sokkal többet olvasnak és írnak, mint évtizedekkel korábban – írja Kevin Kelly. Az olvasással töltött idő 1980-hoz képest megháromszorozódott. Igaz ez az olvasás nem könyvolvasást jelent, a lényegen azonban nem változtat, hogy betűgazdag környezetben élünk, ahol az emberek az információhoz olvasáson keresztül jutnak, és legalább ilyen szívesen meg is osztják az információkat másokkal. Hihetetlen sebességgel növekszik az internetes oldalak száma (2008-ban már 3 trillió oldal létezett, és a számuk naponta több milliárddal gyarapszik), naponta másfél millió új blogbejegyzés születik.
A digitális technika elterjedésével az írott szöveg jellege is megváltozott: a hagyományos, statikus papíralapú szövegek mellett megjelentek a folyton mozgásban lévő, vizualizált szövegek is. Az új médiumoknak köszönhetően az információhoz számos úton lehet eljutni, az adatok megjelenítése és felhasználása a műveltség új dimenzióját jelzi. A hagyományos olvasáshoz kapcsolódó elmélkedő, merengő attitűdöt felváltotta egy pörgősebb, az adatok között ide-oda cikázó, dinamikus olvasás. Az olvasottakat megosztjuk másokkal, kapcsolatokat keresünk az információk között.
Az olvasás ugyanakkor fizikai értelemben is megváltozik: sportossá válik. Kelly szerint a jövőben nem csupán az ujjunkat fogjuk lapozgatásra használni, mozogva, egész testből olvasunk majd.
A képernyő megmutatja a dolgok összefüggéseit. Az egyetlen, kőbe (könyvbe) vésett igazság helyett az információtengerben szörfölve az igazság részleteit apránként szedegethetjük össze. Ezért a képernyő a könyvnél nehezebben válik a propaganda eszközévé, mivel ugyan a téves információ pillanatok alatt képes elterjedni, a helyreigazítás legalább ilyen gyorsan megtörténik (lsd. Wikipedia).
A képernyőolvasásban minden mindennel kapcsolatban áll. Az a személy vagy dolog, amihez nem vezet link, az nem is létezik. Illetve valami addig nem létezik, amíg nem vezet hozzá link.
A fenti állítások nagy részét már most is tapasztaljuk. Kelly azonban ezekből a jelenségekből következtetéseket is levon, s kijelenti: a jövő a hordozható képernyőké, amelyek képesek a valóságunkra rávetíteni a virtuális információkat. A hordozható képernyő olyan lesz, mint egy személyre szabott GPS. A tavalyi évben 1018 számú tranzisztort adtak el a világszerte. Vagyis (a számítógépeken kívül is) rengeteg eszközben található elektromos jeltovábbító (cipő, teáskanna stb.), amelyhez kapcsolódó információt a személyes képernyőnk segítségével tudunk majd felfogni és feldolgozni, illetve kommunikálni a tárgyakkal. Ráadásul a következő 40 évben a képernyők olyan olcsóak és vékonyak lesznek, hogy szemüvegként viselhetjük őket.
A személyes képernyő hasznos jószágnak tűnik, ám jó tudni: a képernyő rólunk is információkat gyűjt – minden pillanatunk követhető lesz, a képernyő a személyiségünk kivetülésévé, vagy akár részévé válik. S míg Kelly ebben újabb határtalan lehetőségeket sejt (életünk minden pillanatára emlékezhetünk), addig én halkan megkérdezem: biztosan szeretnénk életünk minden pillanatát képernyőn keresztül szemlélni?
Kevin Kelly könyve What Technology Wants (Amit a technológia kíván) októberben jelenik meg az Egyesült Államokban.
Pompor Zoltán

 

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/3. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés