Osvát Ernő
Aforizmák
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
A hosszú hajú
királykisasszony
A hanta banda -
Őskori kaland
Osvát Ernő <br> Aforizmák Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék A hosszú hajú <br> királykisasszony A hanta banda -<br>Őskori kaland
Interjú Spiró Györggyel

Nem hagyta nyugton az 1956-os történet
Beszélgetés Spiró Györggyel



Tavaszi Tárlat a címe Spiró György új regényének, amelynek témája az 1956-os forradalom és hatása, természetesen egy ember, egy család történetébe oltva. A magyar és a világirodalom számos mindmáig ható prózája alapul korabeli újságcikken. E módszerrel dolgozott most Spiró György is.

– Két évvel ezelőttig nem hittem, hogy regényt írok 56-57-ről. Aztán egyszer csak ötvenkét évvel korábbról felvillant egy emlék – idézi fel a szerző a regényötlet megszületését –; egy cikk jutott eszembe, amelyet tizenegy évesen, 1957-ben olvastam, és persze elfeledkeztem róla. Amikor 2009-ben eszembe jutott, elkezdtem nyomozni utána. Kiderült, hogy a Magyar Ifjúságban jelent meg. Nem bántam, hogy egy sor lapot végig kellett böngésznem, amíg ráakadtam, mert amikor egy korszakról ír az ember, amúgy is minden lehetséges forrásban utána olvas.

– Mi volt oly meglepő a cikkben, hogy gyerekként is megragadta, most pedig továbbgondolására késztette?
– Az írás fontos részletei szerepelnek a regényben, a még ma is élő szerzőjének megjelölése nélkül, mert nem ő volt fontos a számomra, hanem a történet. Egy államellenes összeesküvéssel vádolt csoport egyik vezetőjének állítólagos vallomása szerint, ha úgy alakul a világhelyzet és éppen kitör a harmadik világháború, elfoglalják a rádiót és a lakihegyi adótornyot. Aztán októberben, írja az újság, jött az akció elindítására felszólító parancs a Szabad Európa Rádiótól, tehát voltak előre megszervezett csoportok, és ezek tagjai nem véletlenül irányították a „félrevezetett” tömeget a Bródy Sándor utcába.

– Csakhogy a cikk szerint a csoportot 1956 szeptemberétől politikai fogolyként a Fő utcában tartották bezárva. Hősünk azonban, akinek persze kiszaladt a lába alól a talaj, amikor az orra alá tolt cikkben saját egyedi, mert magyarosításkor többszörösen elírt vezetéknevét is ott olvasta a „rejtekszerzőké” között, holott e pernek hírét sem hallotta, s az októberi harcok idején aranyér műtétből lábadozott a Rókus kórházban…
– Sok koncepciós perben ültettek egymás mellé a vádlottak padjára egy klerikálist, egy horthysta ivadékot és egy kommunista zsidót, akik gyakran nem is ismerték egymást. Most szembesültem vele, hogy voltaképpen jól állunk az 1956-os forradalom és a megtorlás eseményeinek feldolgozásával. A rendszerváltás óta rengeteg könyv, történészi munka jelent meg erről, csak sajnos kevesen tudnak róla. Az idős emberek, akiktől bizonyos részletek iránt érdeklődtem, valamennyien segítőkészek voltak, a forradalmárok éppúgy, mint a másik oldalon állók. Hogy a cselekmény hiteles legyen, érdemes megismerni a mindennapi életet, a korabeli, a szokásokat, a környezetet, a nyelvhasználatot. Ezektől a részletektől lesz korhű a történet. Sokáig fontolgattam, milyen helyszínt válasszak és hol dolgozzék a főhős, végül egy nem túl nagy műszergyár mellett döntöttem.

– Kutatott vajon a történet hősének „eredetije”, a cikkbeli tényleges Fátray után is?
– Elég volt az eset, amelyről az újság révén tudomást szereztem, az alakok már a fantáziámban formálódtak, ismerősökből és ismeretlenekből, mint minden egyes mű létrejöttekor. Szóba kerülnek a történetben valóságos személyek, akik neve a történelemhez kötődik, akadnak olyanok, akik talán emlékeztetnek valakire, és vannak olyanok, akiket én találtam ki.

– Milyen személyes emlékei vannak 1956-ból?
– Gyerek voltam, de láttam a romba dőlt városrészeket, a kiégett tankokat, a golyónyomokat a falakon.

– A regényben is szerepel egy kisfiú, Matyi…
– Ő abszolút mellékszereplő, nemcsak a regényben, hanem a saját családjában is, összevissza rángatott báb, megnyomorított életet él. Az anyja, hősünk felesége elviselhetetlen nőszemély, rosszindulatú és buta.

– Mondhatjuk, hogy kafkai a története a családon belül is sivársággal körülvett főhősnek?
– Már mások is mondták, hogy kafkai a regény, szerintem azonban nem az. Kafkánál valami megfoghatatlannal kerülnek szembe a szereplők, nem derül ki, mi az a nyomasztó dolog, amivel küzdenek, itt azonban pontosan azonosítható, mivel és kikkel állunk szemben.

– Néhány nappal az 1956-os forradalom kitörése előtt kezdődik a Tavaszi Tárlat, s 1957. május 1-jén ér véget. Miért pont akkor?
– Mert ténylegesen akkor lett vége a forradalomnak. Más kérdés, amivel a regény már nem foglalkozik, hogy a kései Kádár-korszak engedményei 56-nak köszönhetők. Azt a május elsejét ugyanolyan tömegpszichózis jellemezte, mint az október 23-án spontán kitört forradalmat. Láttam a korabeli filmfelvételt: döbbenetes tömeg tolongott a Felvonulási téren. Nem tévedés, hogy lehettek egy millióan is. Pedig akkor nem tették kötelezővé a felvonulást. Előtte és utána sokszor, de éppen abban az évben nem.

– A Fátray família története nem lezárul, hanem inkább abbamarad. Lehetséges, hogy találkozunk még később a család tagjaival?
– Nem, az ő történetük itt ér véget. További sorsukat könnyen elképzelheti az olvasó.
Mátraházi Zsuzsa

Spiró György: Tavaszi Tárlat
Magvető Kiadó, 288 oldal, 2990 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/3. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés