Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Babák magyar
népi viseletben
A hosszú hajú
királykisasszony
A hanta banda -
Őskori kaland
Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék Babák magyar <br> népi viseletben A hosszú hajú <br> királykisasszony A hanta banda -<br>Őskori kaland
Interjú Starcz Ákossal
Az e-könyv első lépései

Starcz Ákos sal, a Bookline vezérigazgatójával valamint a Közép-Európai Média Zrt. stratégiai igazgatójával a hagyományos és az elektronikus könyv esélyeit latolgattuk egy új cég megalakulása kapcsán.

– Hogyan és milyen célból jött létre az eKönyv Magyarország Kft?
– A Líra Könyv Zrt. valamint a Bookline közös cégeként alapítottuk tavaly, célja a digitális tartalmak elterjesztése Magyarországon. Ez egy stratégiailag fontos, de idehaza még igen fejletlen piac, amelynek jó néhány évre van szüksége, hogy üzletileg értelmezhető legyen. A Líra egyik igazgatójának, Weiler Péternek már voltak korábbi internetes vállalkozási tapasztalatai, így adódott az együttműködés.
– Hány évet jósol az e-book üzlet fellendülésének?
– Kettőt-hármat. Ezek a vállalkozások általában exponenciálisan növekednek. Jó példa a piac labilitására és mozgékonyságára az Amazon. Amikor pár éve elkezdte az e-könyvek forgalmazását, akkor letette a voksát egy saját márkás e-könyv olvasó, a Kindle mellett. Ma már világosan látszik, hogy azok a típusú olvasók, amelyeket az Amazon és a Barnes & Noble Amerikában forgalmaz, lényegében idejétmúltak. Az idei technikai vásárokon már a táblagépek hódítanak, a vásárlók inkább az internetes felhasználást is lehetővé tevő eszközöket preferálják.
– Reális tehát a jóslat a nyomtatott könyvek lassú eltűnéséről?
– A történet főszereplőjén múlik a legtöbb, és ez pedig az e-könyv-olvasó mint hardver. Hogy mi lesz a piacilag sikeres megoldás, az a legkérdőjelesebb: lehet, hogy a táblagép, lehet, hogy a mostani monokróm olvasók. A mi stratégiánk multiplatformos: az Európában elsőként forgalmazott e-inkes olvasónk mellett van már webáruházunk, ahol magukat a fájlokat forgalmazzuk, van okostelefon-alkalmazásunk Androidos telefonokra és iPhone-okra, illetve a nálunk megvásárolt fájlok bármilyen más külső eszközön is olvashatók. A zeneipar a tartalmak digitalizálása miatt jókora gyomrost kapott az internetes letöltésektől, és komoly visszaesés következett be a CD-eladásokban. Az e-könyvekkel inkább bővülni fog a piac, új felhasználók jönnek, akik esetleg a hagyományos könyvet nem vették volna meg. Ráadásul a zenei színtér illegális letöltésekre hajlamos közönsége nagyon más csoport, mint a könyvvásárlóké. Nem látom tehát a direkt analógiát a zeneiparral, amire a könyvkiadók a félelmüket alapozzák. Biztosan elő fognak fordulni illegális letöltések, de tömegesen nem lesz jellemző. A technológia ráadásul már fel van készülve a titkosításra is.
– Nem oldhatják-e meg a könyvkiadók saját maguk a terjesztést?
– A kiadó eddig is nyithatott saját boltot, semmi nem változott. A modell ugyanaz, az internet csak egy értékesítési csatorna. Más kérdés, hogy mi életszerű. Azért nem nyit az összes kiadó boltot, mert van egy kiépült terjesztői hálózat. Egy webáruház megnyitása csak virtuálisan tűnik sokkal olcsóbb mulatságnak, mint egy valós boltot üzemeltetni, ugyanis azt is el kell érni, hogy a vevők odataláljanak. Ha a kiadó önállóan próbál kereskedni, többnyire kudarcra van ítélve.
– Sokan tartanak attól, hogy elvész majd a bensőséges író–olvasó kapcsolat a kézbevehető, dedikáltatható könyv nélkül…
– Hadd hozzak egy száz éves példát: a publicisták annak idején szintén bensőséges kapcsolatot ápoltak a közönségükkel, akik pedig nem vitték magukkal a kávéházba a legfrissebb Esti Hírlap-példányokat aláíratni. Az index.hu-n például van öt-hat országosan ismert újságíró, nagyon sokan csak az ő írásaik miatt kattintanak az oldalra. Ez a viszony sem a kézbe vehető könyvön alapul. De ettől függetlenül nem igaz, hogy nem lesznek nyomtatott könyvek. Bizonyos szegmensekben értelmetlen lenne az e-könyv térhódításáról beszélni, például a művészeti albumok műfajában. De a paperback irodalomban, vagy a kevesebb hallgatót érintő főiskolai jegyzetek esetében már megoldást jelent.
– Terveztek egy e-Könyvhetet, amelynek során néhány író műve nyomtatottan és e-könyvként is a közönség elé kerülne.
– A terv egy része meg is valósult, Esterházy-, Závada-, és Coelho-műveket jelentettünk meg párhuzamosan, az eKönyv Magyarországban érdekelt Líra-csoport ugyanis meg tudta győzni a kiadóit, hogy érdemes belevágni. Az írók sem veszítenek vele semmit, sőt, aki már ebben a korai szakaszban partner, elismerést is arat, mint olyan író, aki érzi a kor szellemét. A többi kiadó részéről viszont komoly fenntartásokkal találkoztunk, ami arról tanúskodik, hogy nem értik a modell lényegét.
– Van olyan ország, amely prognosztizálhatja számunkra a jövőt?
– Nyugat-Európában mindenhol lényegesen előbbre járnak, az Egyesült Államokban pedig szinte egyformán népszerű a hagyományos- és az e-könyv. Sejtésem szerint idővel sok kiadó megy majd tönkre, pusztán azért, mert nem értette meg, hogy az interneten vannak adminisztratíve nem befolyásolható tényezők. A globális szereplők, mint az Amazon vagy a Google nem is akarnak tárgyalóasztalhoz ülni senkivel. Ha ők itt egy felosztatlan, szűz terepet találnak, mert nincs nemzeti megoldásunk e téren, akkor kérdés nélkül fognak ide belépni, és ahelyett, hogy udvarias módszerekkel győzködnék a kiadókat, egyszerűen elkezdik árulni a beszkennelt könyveket.
– Egyfajta globális kalóztámadás várható?
– Egyértelműen. És mivel a hazai szereplők jó része nem mozog otthonosan az interneten, ezt a veszélyt nem méri fel reálisan, és jellemzően a politikusokban, a törvényekben vagy a MKKE-ben bízik. Csakhogy az internet nem tartható kordában formális eszközökkel.
– Mivel vigasztalhatnánk azokat a szerzőket, akik szeretik kézbe venni a nyomdából frissen kikerült könyvüket?
– Ugyanúgy kézbe vehetik majd a köteteiket. A nyomdatechnológia is fejlődik, ma már egy példányt is ki lehet hozni viszonylag jó áron. A nyomtatott könyv biztosan nem fog eltűnni, ahogyan még mindig lehet bakelitlemezt, CD-t, DVD-t kapni. A kedvenc zenéimet akár az autómban is hallgathatnám ingyen, az internetről, én mégis CD-ről hallgatom…
Laik Eszter 

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/3. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés