Interjú Gereben Ferenccel
| A fiatalok olvasnak többet Beszélgetés Gereben Ferenccel  Hogyan lehetne jellemezni olvasási szokásainkat? Miként változtak ezek a szokások az elmúlt ötven évben? Melyek a leggyakrabban olvasott szerzők? – Gereben Ferenc olvasásszociológussal beszélgettünk.– Milyen kutatások történtek az utóbbi időben a magyarországi olvasási szokásokkal kapcsolatban? – Jelenleg nincsenek teljesen friss kutatási eredmények. Én magam utoljára az ezredforduló táján végeztem egy kutatássorozatot, mely a teljes Kárpát-medencében mérte fel az olvasási szokásokat, öt országbeli csaknem négyezer magyar olvasót vizsgálva – ennek eredményeit az Olvasáskultúra és identitás című kötetben adtam közre. Nagy Attila kollégám pedig öt évvel ezelőtt vezetett egy kutatást, mely a magyarországi olvasási szokásokat mérte fel. Ugyanebben az évben, 2005-ben zajlott a Nagy Könyv játék. Akkoriban többen megkeresetek a sajtó munkatársai közül, hogy nem keserít-e el, hogy csupa gyermek- és ifjúkori olvasmány került az élre. Azt válaszoltam, hogy nem, mert korábbi felméréseink alapján sejtettem, hogy nagyjából ez lesz az eredmény. Tehát az első tíz helyezett között voltak a Jókai regények, az Egri csillagok, A Pál utcai fiúk. Másrészt azért sem keserített el az eredmény, mert láthatólag nem hiába járnak iskolába a gyerekeink. Ezeket a könyveket természetesen nem most olvasták az emberek, hanem fiatalkorukban. – Tehát az emberek főként fiatalkorukban olvasnak. – Az életre szóló olvasmányélményeiket valóban általában fiatalkorukban szerzik be. Utána is olvasgatnak, de az olvasás mint populáris jelenség fiatal- és diákkorban jellemző, ebben az életkorban raktározzuk el a nagy olvasmányélményeinket – ha elraktározzuk. A későbbiek során, ahogy megtörténik a pályára állás, a családalapítás a huszonéves kor végén, a harmincas évek elején akkor erőteljesen csökken az olvasási aktivitás – ez évtizedek óta megfigyelhető tendencia. Az általános jelenség, hogy a populáció idősebb rétegei kevesebbet olvasnak. – Tehát nyugdíjas korunkban nem olvasunk többet? – Akik korábban is sokat olvastak, azoknál van egy kis fellendülés. De még mindig a nyugdíjas korú réteg a legkevésbé iskolázott a társadalom összes korcsoportja közül. – A nők vagy a férfiak olvasnak többet? – Alapvetően a nők olvasnak többet. Persze ez azért differenciált, mert például napilapot inkább a férfiak olvasnak. Mostanában viszont a sajtóolvasási szokások az internetezésnek köszönhetően nagy változáson mennek keresztül. A hetilap, főleg a képes magazinok döntően női műfaj. Könyveket is a nők olvasnak többet: több könyvet is és gyakrabban is. Az időmérleg vizsgálatokból is kiderül, hogy a nők kevesebb szabadidejükből több időt fordítanak könyvolvasásra. És nem mindegy, hogy milyen az olvasmány, tehát a férfi és női ízlés is különbözik, nem csak a mennyiség. Ez általános jelenség, nem csak Magyarországra jellemző. – Az iskolai végzettség hogyan differenciál? – Befolyásolja az ízlést is, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőknél az olvasás nemi jellege is erősebben megnyilvánul. A diploma felé haladva, csökken az ízlésbeli különbség. Az ún. kemény változók közül (nem, iskolai végzettség, lakóhely nagyságrendje, életkor) közül a legerősebb befolyásoló változó az iskolai végzettség. Ez régóta így van, és az olvasás mennyiségét és minőségét egyaránt befolyásolja. A hatvanas-hetvenes években, akárhány éves volt valaki, ha egyszer élete során letette az érettségi vizsgát, szinte biztosan besorolható volt az olvasók közé. Most az ezredfordulós és a 2005-ös vizsgálatok adatai szerint az érettségi egyáltalán nem jelent belépőt az olvasók táborába, körülbelül egyharmada az érettségizetteknek nem olvas könyvet. (A könyvolvasó a mi definíciónk szerint az, aki legalább évente egyetlen egy könyvet végigolvas.) Ma már a diplomások egyhatoda sem tekinthető könyvolvasónak, tehát devalválódik az iskolázottság szerepe. – A hatvanas években, amikor az első nagyobb szabású ilyen jellegű felmérés történt, milyen olvasmányokat soroltak fel a megkérdezettek? Mit olvastak akkor az emberek? – Mándi Péter 1964-ben végezte az első országos, reprezentatív olvasásvizsgálatot, melyből kiderült, hogy a családok egyharmadában nem volt könyv, és a felnőtt népesség 60%-át lehetett könyvolvasónak tekinteni. Arra a kérdésre adott válaszokból, hogy mit olvas a kérdezés időpontjában, később összeállítottak egy tízes szerzőlistát. Ez a lista ’64-ben így nézett ki: Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Victor Hugo, Verne, Cronin, Móra Ferenc, Mark Twain és Leo Tolsztoj. A 2000-es lista pedig így: Danielle Steel, Robin Cook, Lőrincz L. László, Jókai, Moldova György, Wilburn Smith, Vavyan Fable, Courths-Mahler, Dallos Sándor, Stephen King. A 2005-ös kutatás első tíz legolvasottabb szerzője között – Danielle Steeléken kívül – Wass Albert, Márai Sándor és Kertész Imre is megjelent. Érdekes megfigyelni, hogyan változott az aktuális olvasmányok összetétele az idők folyamán. A rendszerváltozás előtt 7% volt az amerikai szerzők aránya, 2000-re ez 31%-ra emelkedett – ez jelentős mértékű amerikanizálódást jelent, konkrétabban: az USA-ból származó bestseller irodalom tömeges népszerűségét. – Ma az emberek hány százaléka olvas? – A hetvenes-nyolcvanas években valamelyest nőtt a könyvolvasók tábora, az 1964-es 60 %-ról kb. 65%-ra, de közben csökkent az olvasás gyakorisága, a rendszeres olvasók aránya. Az ezredforduló táján következett be a fordulat (miután ’97-ben indultak a kereskedelmi televíziók!): 2000-ben a könyvolvasók tábora 48%-ra esett vissza, a rendszeres olvasók aránya is tovább csökkent. Nagy Attila 2005-ben pedig már csak 40%-nyi könyvolvasót mért. Jolsvai Júlia |
Ajánló tartalma:
Legolvasottabbak
Legutóbbiak
A Szerk. ajánlja
Az archívum kincseiből:
Ahol kolbászból van a kerítés, ott harapnak a legjobban – Celeste Ng Kis tüzek mindenütt
Azok a szomorú fiatalok – Therese Anne Fowler Z - Zelda Fitzgerald regénye
Különböző „Mészölyök” léteznek – Interjú Szolláth Dáviddal
Értelem és érzelem – Rika Ponnet: Csak veled - a romantikus szerelem visszatér
A végtelenbe és tovább – Christopher Paolini: Álmok a csillagok közt
Kiemelt
Weiss János: Immanuel Kant 300 – Az Élet és Irodalom 2024/16. számából
Az Élet és Irodalom 16. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.
Belépés