Móra Kiadó
újdonságai
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Ben és Holly
apró királysága
Csibi
tűzoltó lesz
Móra Kiadó <br> újdonságai Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Ben és Holly <br> apró királysága Csibi<br>tűzoltó lesz
Interjú Dóka Péterrel

Betyárromantika helyett emberi figurák
Betyárkönyv Komjáthy István gyűjtéséből
Beszélgetés Dóka Péterrel


Sobri Jóska, Savanyú Jóska, Juhász Andris, Druzsin Ferkó, Benkő Sanyi, Kényes Lajcsi, Csirkó és Buckó. Ismert és ismeretlen betyárok a múltból. Futóbetyárok, akik a nép ajkán hőssé lettek. Komjáthy István az 1960-as évek legelején mintegy 250 szöveget gyűjtött a betyárokról Somogy megyében, de a kéziratot betegsége és halála miatt már nem tudta befejezni. A szövegek évtizedekig hányódtak, míg egy mesés fordulattal a Móra Kiadó fiatal írója és szerkesztője, Dóka Péter kezébe nem jutottak, aki végleges formába öntötte őket.

- A kézirat évtizedekig lappangott a Móránál, ha jól értem.
- Nem nálunk, hanem a hozzátartozóknál volt. Az örökösök folyamatosan törekedtek arra, hogy a kiadatlan Komjáthy-művek megjelenjenek, így került a kézirat a Mórához. A betyárokról szóló szövegek egy nagy, komoly gyűjtés részét képezték, amely a Legendás Somogyország címet viselte volna. A betyártörténetek voltak a legkevésbé megfogalmazva, nekem viszont épp ezek tetszettek. Gyerekkorom óta rajongok a betyárokért, egyik első olvasmányom Christian Vulpius (Goethe sógora) Haramiák kapitánya című könyve volt, melynek Rinaldo Rinaldini a főszereplője. Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy semmiféle politikai szándék nem állt a Betyárvilág megírása mögött. Nemrég döbbenten olvastam, hogy az egyik szélsőjobboldali, rasszista mozgalom tagjai betyároknak nevezik magukat. Mint minden normális ember, elítélem az ilyen mozgalmakat, azt pedig szeretném leszögezni: a tizenkilencedik századi betyárok közönséges bűnözők voltak, akik többnyire disznókat és birkákat loptak, és etnikailag ugyanolyan sokszínűség jellemezte őket, mint az országot, amiben éltek. Soha rasszista betyárról még nem hallottam. Szomorú, hogy erről egyáltalán beszélni kell.

- Mi történt a Komjáthy-féle gyűjtés többi részével?
- Úgy éreztem, hogy a betyártörténetek érdekelhetik leginkább az olvasókat, ezekben volt a legtöbb kuriózum. Egyébként a gyűjtés szereplői nemcsak kifejezetten somogyiak, hiszen a betyárok gyakran átszöktek egyik megyéből a másikba, mert a pandúrok csak a megyehatárig üldözhették őket. Savanyú Jóska és Sobri Jóska például Vas megyéből származott. A gépelt kézirat sok története egyes szám első személyben volt megfogalmazva, akadtak köztük néhány sorosak és dramaturgiailag kidolgozott egyoldalas történetek egyaránt. Találtam olvasmányos műmeséket is, amelyek a ponyvairodalomból szállhattak alá. Ezek voltak a leginkább készre szerkesztettek, és ezeket használtam fel legkevésbé, mert nagy valószínűséggel megjelentek már valahol.

- Kutakodott a könyvtárakban, megnézte a néprajzi gyűjtéseket, amikor elkezdett foglalkozni a szövegekkel?
- Természetesen végeztem kutatómunkát. Egyik kedvenc íróm, Mándy Iván volt a példaképem: valami olyasmit akartam csinálni, mint ő, amikor gyerekeknek újraírta a Robin Hoodot. A 250 szövegből először is kiválasztottam azokat, amelyekben más is történt azon kívül, hogy valaki ellopott valamit és elszaladt vele. Kigyomláltam a véres történeteket, a műtörténeteket, és azokat a betyárokat, akikről kiderült, hogy nem voltak történelmi személyek. Több betyár is volt, akinek a történetek alapján egyszerűen nem volt egyénisége, ki is derült róluk, hogy valójában több betyárból gyúrta össze őket a hagyomány. Így maradt negyven történet, ezekből írtam húsz elbeszélést. Komjáthy István csatolt a gyűjtéshez egy betyárlistát, amelyben pár szóban leírta, hogy melyik betyár hol élt, és miről volt nevezetes, ezt is felhasználtam a munkámban. Bevallom, gyakran meglódult a fantáziám, és ilyenkor nem is igyekeztem kordában tartani. Nem az volt a célom, hogy néprajzi hitelességre törekedjem.

- A nép ajkán is sok párhuzamosság van, ha egy-egy betyárt vagy történetet megnézünk.
- Ez így természetes. Ez a kötet – reményeim szerint – nem egy folyamat vége, én csak egy mesélő vagyok, aki szerette volna továbbmondani, amit neki Komjáthy István ilyen sajátos módon továbbadott. Remélem, hogy utánam is lesz valaki, aki még bátrabban nyúl ezekhez a történetekhez, még humorosabbá vagy még drámaiabbá teszi azokat, csinál belőlük betyár képregényt, vagy filmet, amit csak akar. Nekem az volt a célom, hogy korrekt, olvasmányos elbeszéléseket írjak.

- A három kiemelt betyáron kívül (Sobri, Savanyú és Juhász) sok kevésbé ismert vagy ismeretlen betyár is szerepel a kötetben.
- Az ismert betyárvezérekhez mindig kapcsolódnak kihagyhatatlan történetek, ilyen Juhász Andris és az osztopáni bíró esete, vagy Sobri Jóska porkolábnéval való szerelme. Az említett betyárvezérek mellett sok más gyalogbetyárt ismer a népi emlékezet, én azokat választottam ki, akik szimpatikusabbak voltak. Nem akartam a hamis betyárromantikát feléleszteni, igyekeztem a hőseimet emberi, esendő figuráknak ábrázolni. Csirkó és Buckó történetei szinte már paródiák, olyan betyárok ők, akik nagyon igyekeznek, mégis mindent elszúrnak. Az ő szemükben a híres betyárok igazi szupersztárok, és ők is ilyenné szeretnének válni. De nem sikerül nekik. Talán őket szeretem a leginkább.

- Létezik ma egyáltalán betyárromantika az idegenforgalmi vonatkozásokon túl? A mai szuperhősökön nevelkedett gyerekek mennyire tudnak vajon azonosulni a betyárokkal?
- A Betyárvilágot hiánypótló könyvnek gondolom, amely szándéka szerint hagyománytisztelő, ugyanakkor kortárs megközelítés jellemzi, mivel a mai kor problémáit is rávetíti a történetekre. Ez a kettősség tetten érhető Szántói Krisztián grafikáiban is, aki a kötetet illusztrálta. Túlzás nélkül zseniális munkát végzett, még az is előfordult, hogy a kedvéért néhány ponton kicsit változtattam az egyik történeten. Krisztián alaposan tanulmányozta a dunántúli pásztorfaragásokat, és grafikáival nem csupán imitálta a stílust, hanem továbbgondolta, maivá tette és egyben parodizálta is. Neki köszönhető, hogy a kötet pontosan olyan lett, amilyennek szerettem volna.
Szénási Zsófia

Komjáthy István-Dóka Péter: Betyárvilág
Illusztrátor: Szántói Krisztián
Móra Könyvkiadó, 160 oldal, 2990 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

Könyvhét az Ünnepi Könyvhétre

Az ínséges hónapok után  az Ünnepi Könyvhetet mindenki nagyon várja, a szerzők, a kiadók és az olvasók szeretnének már újra személyesen találkozni egy békebeli nagy könyvünnepen.

Könyvhét 2020/1 címlapÉS Páratlan oldal
Belépés