Móra Kiadó
újdonságai
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Ben és Holly
apró királysága
Csibi
tűzoltó lesz
Móra Kiadó <br> újdonságai Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Ben és Holly <br> apró királysága Csibi<br>tűzoltó lesz
Bari Károly: A cigányokról - M.ZS. recenziója

Rontás ellen kígyó

Meglepetést tartogatott a Kello, a Könyvtárellátó Kft. augusztusi sikerlistája: az ismeretterjesztő kategóriában Bari Károly A cigányokról című tanulmánya került a nyolcadik helyre.
Bari Károly költőként tizenhét évesen a Holtak arca fölé című kötetével országos sikert aratott. A következő, 1974-es gyűjteményében szürrealista szellemben fogant cigány folklórt tett közzé. Politikai tartalmú versei miatt a hetvenes években a börtönt is megjárta. Kiszabadulása után nemcsak a szépirodalmi, hanem még a tudományos jellegű publikációs lehetőségei is beszűkültek.
A visszavonultan alkotó, Hazám- és József Attila-díjas Bari Károly – amellett, hogy remélhetőleg a verseléssel sem hagyott fel, és cigány népköltészetet meg francia lírát ületet át magyarra – napjaink egyik legkiválóbb cigányfolklór- és cigánynyelvjárás-kutatója. Most önálló kötetben megjelent tanulmánya először az Etnographia 2009/1-es számában látott napvilágot. Ami akkor terjedelmi okokból kimaradt, azt most mind közzé tehette az Amaro Drom mellékleteként kiadott nagyalakú füzetben. A szerző részletesen bemutatja a cigányság hagyományos életmódját, a vándorló életet, népszokásaikat, a férfi és a női szerepeket, a születés és a halál fontosságát, a házasodást, a szexualitást, a hagyományos foglalkozásokat, a cigány néphitet, az öltözködést és az étkezési szokásokat.
A feljegyzések olvastán rácsodálkozhatunk, hogy a vándorló cigányok az üldözöttségük miatt rájuk leselkedő veszélyeket úgy próbálták csökkenteni, hogy gyermekeiket minden vidéken más néven, sokszor akár hatszor-hétszer is megkereszteltették. Maguk között azonban egyelemű, általában születéskori vagy későbbi jellemvonás alapján nevezték magukat. Amíg a csecsemőt nem keresztelték meg, éjszakára fésűt, szentképet és kicsike keresztet tettek a pólyája alá, csuklójára pedig piros színű szalagot kötöttek, hogy megóvják a rontástól. Gonoszság- és betegségűző hatást tulajdonítottak a vajdabot kígyós ábrázolásának is. (Persze Aszklépiosz kehelyre tekeredő kígyója hasonló logika szerint került a patikacégérre.)
A varázserejű vajdabot azonban mit sem ért a cigánybíróval szemben, ha az történetesen jóban volt a helyi hatalmasokkal. Ilyenkor félni kellett tőle, mert ha megorrolt valakire, akár ártatlanul is megvádolhatta az illetőt. Sok-sok egyéb érdekesség mellett választ kapunk arra is, honnan ered a sajátos cigány köszönési forma: „Legyél szerencsés és ezüstös!”, valamint hogy mi okból lett tartozéka a cigányok öltözékének az ezüstgomb, illetve miért volt „divat” körükben a platinafog.
A folklórelemek értelmezésénél már csak a XX. század elejéről származó fotók köthetik le inkább a figyelmünket. Szociofotó kategóriában is kimagasló az illusztrációként használt negyvennégy fekete-fehér fénykép. A négy évtized gyűjtőmunkájának eredményeként megjelent kiadványt részletes irodalomjegyzék zárja, továbbá cigány mondókákból, ráolvasásokból, nyelvtörőkből, csúfolókból, altatókból, találós kérdésekből és beugatókból álló válogatás, eredeti nyelven és magyarul.
(m. zs.)

Bari Károly
A cigányokról
Cigány Ház–Romano Kher
42 oldal, 1944 Ft


Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/4. számaÉS Páratlan oldalKőszeghyKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés