„Drága Írók Boltja, sokunknak mennyboltja”

Az idézet Tandori Dezsőtől való. Nem hinném, hogy lenne még egy könyvesbolt, ami írókat, költőket megihlet!

Bolt és szellemi tér - érzi ezt író is, olvasó is. Történetükről kérdeztem a bolt vezetőit, Balogh Editet és Nagy Bernadettet.

- Detty: Számomra az Írók Boltja egy nagy kaland. Mindkettőnknek dupla évforduló, 30 éve dolgozunk itt, 20 éve vagyunk függetlenek.
- Edit: Több mint 60 éve van itt bolt. Már akkor speciális szolgáltatást, kedvezményeket adtak az íróknak. Postázták például a tiszteletpéldányokat, Könyvhéten és évente néhányszor voltak könyvbemutatók, író-olvasó találkozók. A rendszerváltás előtt már önálló bizományi vásárlási joggal rendelkeztünk, ez volt az önállósodás első mozzanata. A Szépirodalmi Kiadó mintaboltja voltunk, így átkerültünk hozzájuk. Kft. alakult, melynek a többségi tulajdonosa a kiadó lett, a kisebbségi tulajdonosa az itt dolgozó 8-10 ember. Valamennyi kárpótlási jeggyel beszállt a VI. kerületi Önkormányzat. Amikor a kiadót felszámolták, kivásároltuk a részünket, és mi lettünk a többségi tulajdonos. Nagyon nehéz idők voltak. Most az átépítés és a gazdasági válság miatt küszködünk! Létfeltétel, hogy önálló gazdasági egységként fenn tudjuk tartani magunkat. Ez nem tudatos a vásárlókban, de fontos lenne, hogy tudják, és az olyan könyveket is nálunk vegyék meg, amit máshol is megkapnának.
- D.: A törzsvásárló közönség visszajár, és próbálunk megnyerni újakat. Megvan a vonzerőnk, a színvonal, a választék. A kollégák, a csapat mögöttünk szakképzett, tájékozott, segítőkész, figyelmes. Utánanézünk interneten, hol kapható valami, ha nálunk nincs, megrendelünk egy példányt is. Minden időszakban próbáltunk a könyv mellé kitalálni valami újat, ami bővíti a választékot - folyóirat, DVD, naptár; a rendezvények is így születtek. Egyikünknek sem volt kielégítő, hogy csak könyvesbolt legyünk. 1986-ban kezdtük hályogkovács módra. Egy évben volt tíz bemutató, most havonta van tíz. Érdekes volt, ahogy kezdtem, félve, szorongva, eljön-e a szerző, meg merem kérni, hogy nyissa meg a délutánt… Fokozatosan megtanultam, azóta is próbálunk újabb ötleteket kitalálni. Nagy sikerű új sorozatunk, a Dráma a boltban - kortárs magyar drámákat mutatunk be, felolvasószínház szerűen. Az irodalom mellett a társadalomtudományokat is népszerűsítjük, filmvetítéseket szervezünk. Írók Boltja kerekasztal beszélgetéseket tartunk, fiatal irodalomtörténészeket hívtunk meg, tavaly például az Újhold történetét, hatásait jártuk körbe. Mi teremtettük meg a könyvbemutatók hagyományát, de szerencsére már nagyon sok helyütt van fórum az új könyvek számára. Nagy segítség, hogy fantasztikus portálunk van, nagyon jó kirakatrendezőkkel dolgozhattunk és dolgozunk együtt. Egy jó kirakat a vásárlónak jel, hogy miért érdemes ide bejönni. Születésnapunkon is hangsúlyoztuk, hogy Gutenberg él! Mivel alapvetően ez egy könyvesbolt, ezért az ünnepet a vásárlók napjával kezdtük, ugyanakkor fontosnak tartjuk a Bolt másik oldalát, ezért egy napra kialakítottunk a kirakatban az olvasás fontosságának jegyében egy kis könyvtárszobát, melyben mindenki kedvére kiülhetett olvasni. Sok gimnazista és könyvbarát eljött. Délután az Üveggolyó Rendünk tagjai olvastak fel, este Ágens adott koncertet.
- E.: Az Üveggolyó Rendet Detty találta ki, 1991-ben Mándy Iván kapta először. Nagyon szerettük, gyakran beült az irodába, ez volt az ő „belső ruhatára”. Dettynek eszébe jutott, hogy éppen születésnapja van, mit is adjon, és az asztalon volt egy üveggolyó. Iván annyira megörült, ez a legmagasabb kitüntetése, rendje, ő mondta ki ezt a szót. Innen ered a hagyomány. Minden évben a Könyvhét vasárnapján átadjuk egy hozzánk közel álló alkotónak. A huszadikat Heller Ágnes kapta.
- D.: Van egy 18 kötetes fotóarchívumunk a bemutatókról, 4-5 éve már digitálisan kezelem, jó lenne egyszer feldolgozni. Sokszor nézegetjük, és emlékezünk. Nagy megtiszteltetés volt például, amikor Salman Rushdie Magyarországon járt, és ide mindenképpen el akart jönni. Sokan nincsenek már közöttünk. Határ Győzőről, Lázár Ervinről, Weöres Sándorról és Ottlik Gézáról is kedves emlékeket őrzünk. Szintén jó érzés, hogy olykor-olykor benéz hozzánk Esterházy Péter, Závada Pál és más jelentős írók, költők. Külön-külön, nem beszélik meg, a végén azt vesszük észre, hogy szép számmal összejöttek. Számukra szalon, találkozási pont vagyunk, és ez számunkra kitüntetés. A bizalom ezért is fontos. Ez az üzenő polc itt, (mutat az iroda falán az egyik polcra) tele van kéziratokkal meg dedikált könyvekkel, amiket az írók letesznek a kiadójuknak vagy egymásnak.
- E.: Két éve a felújítással, régen esedékes technikai, gépészeti problémákat oldottunk meg. Ahogy Forgács András írta, egy kis területet hátul ugyan elveszítettünk, de fölfelé, az emelettel, mint egy sudár kislány megnőttünk. Próbáljuk a régi Japán kávéház meg az Írók Boltja hangulatát visszahozni. Mennyi minden hangzik itt el, ami talán soha máshol! Most kezdjük a beszélgetéseket, bemutatókat is rögzíteni – nemrég az egyik beszélgetésen Takács Zsuzsa saját élményeit mondta el, fontos, hogy ez megmaradjon az utókornak.
- D.: Azért lenne jó digitalizálni, hozzáférhetővé tenni a dokumentumokat, mert így tudjuk megismertetni az újabb generációval az irodalmat és az irodalmi életet. Az utolsó ősmamutok vagyunk, „trendetlenek” – ahogy mondani szoktuk, amellett biztosan annak köszönhetjük, amit elértünk, hogy nem nagyon engedtünk az elképzeléseinkből. A nehézségek ellenére készülünk a 25. évre! Mindig azt nézzük, miből lehet a legjobbat kihozni, olyat, ami még vállalható. Játékosan, de színvonalasan. Mészölynek, Petrinek itt volt a helye, ahol most ülök, remélem, ők is helyeslik.

Szepesi Dóra

Az Írók Boltja csapata:
Andócs Andrea
Balogh Edit
Bognár Erzsébet
Hományi Péter
Jesze Ágnes
Nagy Bernadette
Nagy Lajosné Brigitta
Négyesi Móni
Rybka Mercédesz
Szakács János
Tapodi Gabriella

Fotó: Vajda József