Móra Kiadó
újdonságai
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Ben és Holly
apró királysága
Csibi
tűzoltó lesz
Móra Kiadó <br> újdonságai Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Ben és Holly <br> apró királysága Csibi<br>tűzoltó lesz
Interjú Makovecz Benjáminnal

Koestler magyarul gondolkodik

Arthur Koestler Ígéret és beteljesedés című könyve a napokban jelenik meg a Noran Libro Kiadó gondozásában. A kötet – és még jó néhány jelentős Koestler-könyv – fordítójával, Makovecz Benjaminnal beszélgettünk az íróról és műveiről.

– Ha történetesen nincs felkérésem, konkrét munkám, vagy egyszerűen csak kedvem van, akkor fordítok olyasmit, ami éppen megtetszik, többnyire Koestlert. Így aztán van a számítógépemben vagy a fiókomban négy-öt lefordítmány. Grafikusként végeztem a Képzőművészeti Egyetemen, utána vagy húsz éven keresztül grafikusként dolgoztam. Húsz év elteltével úgy éreztem, hogy nem feltétlenül kell az embernek egész életében az csinálnia, amiből a diplomája van. Közben a fordítás egyre érdekesebb játéknak tűnt számomra, egyre jobban szerettem, és meg is jelentek a fordításaim.
– Rengeteg Koestler-mű jelent már meg magyarul az Ön tolmácsolásában.
– Igen, nagyon szeretem Koestlert, és ez a mélységes rokonszenv és csodálat részben abban gyökerezik, hogy igen sok mindenben hasonlítok hozzá. Én is undok, kötekedő, viszonylag értelmes vagy tájékozott figura vagyok. Némelyik apró rezdülésétől olykor végigfut a hátamon a hideg, hogy ezt pontosan úgy csinálnám én is, pontosan ilyen hülye vagy pontosan ilyen szerencsés lennék. Ugyanazt gondolom a dolgokról, néha előfordul, hogy megérzem, mit fog mondani. Megyek előre egy könyvében, és nagyon világosan tudom, hogy hová akar kilyukadni.
– Az Ígéret és beteljesedés című kötetet hogyan helyezné el az életműben?
– Ekkor Koestler még félig-meddig tudósító. Korábban újságíróként dolgozott az Ullstein nevű óriási német lapkiadó vállalatnál. Rengeteg cikket írt, mindenféle témában. Ezeknek az írásoknak a műfaja köszön vissza a könyvben; rövid, tömör szövegek. Ugyanakkor amivé összeállnak, az regény. Szilánkokból álló regény, de amikor az ember becsukja a könyvet, akkor már nem érzékeli a szilánkosságát. Fegyelmezetten, remekül, jó arányérzékkel összeszerkesztett folyam, s az emléke, a visszfénye már regény. Koestler már korábban is járt Palesztinában. Amikor a szülei elvitték Magyarországról, Bécsbe mentek, ahol később beiratkozott a műszaki egyetemre, de nem végezte el, mert az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy Palesztinába kell mennie, mert ott épül a jövő. Eltöltött ott néhány peches hónapot, nem ment neki ez a dolog. Elment egy kibucba, hogy majd ásóval és csákánnyal építi az Ígéret Földjét, ami nagyon jó ötlet, csak hát ahhoz nem kell ekkora koponya. (Később egyébként a szocialista jövőt is traktorosként akarta építeni, ami pontosan ugyanez a fajta önértékelési tévedés. Aztán persze inkább a lebontásában jeleskedett.) Szóval ott, Palesztinában kapirgált egy darabig, de nem érezte magát igazán jól, nem volt ínyére az ott uralkodó fegyelem. Meg aztán jelezték is neki, hogy jobb lenne, ha távozna. Csámborgott Jeruzsálemben és Tel-Avivban, limonádét meg újságot árult, miközben szabályosan éhezett.
– Miért tartotta fontosnak, hogy lefordítsa ezt a kötetet?
– Az életműnek elég jelentős részét fordítottam le, már tizenegy kötet jelent meg az én tolmácsolásomban, s ezek mind vastag könyvek. Hogy mostanában melyiknek állok neki, hát azt kényem-kedvem szerint döntöm el. Nem gondolom például, hogy le kéne fordítani azt a háromkötetes, a szexuális aberrációkról szóló könyvet, amelyet még dr. Coster álnéven írt. Viszont például George Mikes Koestler könyve nagyon érdekelt, azt lefordítottam (még nem jelent meg); az egy remek könyv. Mikes György Londonban élt, és Koestlernek a legjobb barátja volt haláláig. Örülnék, ha valaki kiadná.
– Az Ígéret és beteljesedésnek benne kellene lennie a magyar köztudatban?
– Nem, azt gondolom, hogy Koestlernek kellene benne lennie a magyar köztudatban. Az kellene, hogy Koestler olvasható legyen magyarul. Hiszen végül is magyar. Élete végéig magyarnak tartotta magát és gyönyörűen beszélte az anyanyelvét. Az egész életművet tartom igazából fontosnak. A fiókomban ott lapul a Szajhák című fontos és érdekes regénye, A vágyakozás kora (ez a leghosszabb regénye), a Mikes-féle könyv, és egy gyenge fiatalkori színdarabja.
– Koestlert szinte minden érdekelte, és közérthetően tudta átadni a tudását.
– Igen, minden érdekelte. Az a mondás járta, hogy Isten mindent tud, Koestler meg mindent jobban tud. Volt nyolc-tíz év az életemben, amikor csak Koestlert fordítottam. Ezt követően felkértek egy angol történész munkájának a lefordítására. Elkezdtem és lefagytam, úgy éreztem, nem tudok angolul. Akkor rájöttem, hogy el voltam kényeztetve, Koestler ugyanis magyarul ír. Az, hogy valaki magyar, az átvérzik azon, ahogy angolul ír. És amikor azóta vissza-vissza térek Koestlerhez, már az első bekezdésnél világosan érzem, hogy magyarul gondolkodik.

Arthur Koestler: Ígéret és beteljesedés, A zsidó állam születésének története 1917–1949, Fordított Makovecz Benjámin, Noran Libro Kiadó, 440 oldal, 3800 Ft

Jolsvai Júlia

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/1 címlapÉS Páratlan oldalKőszeghyKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés