Ben és Holly
apró királysága
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Kicsi Csascsi
és a rosszcsont madár
Csibi
tűzoltó lesz
Ben és Holly <br> apró királysága Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Kicsi Csascsi <br> és a rosszcsont madár Csibi<br>tűzoltó lesz
Interjú Sárközi Mátyással

Aki könyv-olvasóknak ír továbbra is
Beszélgetés Sárközi Mátyással


– 2004-ben jelent meg Levelek Zugligetből című kötete, az idei Ünnepi Könyvhétre újból kiadták a méltán sikeres könyvet. E művének dokumentum jellege van, Ön mégis regénynek nevezte. Kérem, indokolja meg, miért.
– A hozzám küldött zugligeti leveleken kívül, amelyek kurziválva szerepelnek e könyvben, a köztes anyag az én életem története 1956 novemberi emigrálásomtól kezdve egészen addig, amíg édesanyám 59 éves korában, 1966-ban meghalt, és a levelek többé nem jöttek. Én ezt regényesítettem, olyan formán, hogy a valóságon nem torzítottam, de olvasmányossá tettem: ne csak az ő hallatlanul mulatságos és bennfentes levelei legyenek benne, hanem legyen egy történet, amelynek van eleje, közepe és vége. A befejezésben még egy kis csalást is engedtem magamnak: hogy ne legyen szomorú és lehangoló, úgy végződik a regény, hogy főhőse – aki én vagyok – egyrészt végre befut, másrészt megtalálja a párját. Az olvasható, mintha édesanyám ismerte volna a feleségemet, akit valójában nem ismert, mert ez későbbi történet. Ebből áll össze a Levelek Zugligetből, és hogy egy évvel később megjelent a Menedékház, a Sárközi Márta Emlékkönyv, egyáltalán nem bántott, szívesen kontribuáltam is egy fejezet erejéig ebbe a kötetbe, mert egyik erősítette a másikat, a cél az volt, hogy egy nagyon érdekes személyiségnek emlékművet emeljünk. Sárközi Márta egyrészt abszolút izgalmas személyiség, másrészt érdekes életű valaki volt, és ami őt igazán értékessé teszi, az, hogy mint a becsületesség és a segítőkészség mintaképe minden időkben afféle szent asszonnyá emelkedett sokak emlékezetében.
– Ön – végül is „anyai áldással” – nem csak író lett, könyvkiadót is alapított. Mi volt a célja ezzel, és milyen tapasztalatokra tett szert?
– Londonban elvégeztem egy képzőművészeti főiskolát, ahol nagyon praktikusan nem festőnek vagy szobrásznak készültem, hanem könyvtervezőnek és illusztrátornak. A vizuális tehetség sokat segít a prózaírásban! Közvetlenül utána beszippantott a BBC Magyar Osztálya. Megállapodott ember lettem, és azt csinálhattam, amihez kedvem támadt A kiadót kizárólag azért alapítottam, hogy a hobbim érvényesüljön: megszállottan gyűjtögettem a nevezetesebb magyar személyek pontos életrajzi adatait, tehát egy angol nyelvű Ki kicsodát adtam ki ötévenként. 1965-ben az elsőt, és egészen 2000-ig megjelent a Prominent Hungarians. Mivel akkorra már ismert író lettem, nem akartam, hogy egyik a másikkal keveredjék, Fekete Márton szerkesztette ezeket a biográfiákat. A cím nem azt jelenti, hogy kiváló magyarok, hanem kiemelkedő jelentőségű magyarok. Két harmaduk magyarországi magyar volt, egy harmaduk olyan külföldi magyar, akinek az én kritériumom szerint helye lehetett a könyvben.
– Az úgynevezett nyugati magyar írók a rendszerváltás előtt arra voltak kényszerítve, hogy viszonylag kis közösségnek írjanak. Mit jelentett ez? Hogyan élték meg?
– Sokan vagyunk, akik már az emigrációban lettünk írók, főleg az 56-os nemzedékből. Valóban úgy kezdtük, hogy 300-500 példányban adtuk ki a műveinket – mert rendszerint szerzői kiadásról volt szó. Voltak persze sikerszerzők, Márait vagy Határ Győzőt érdemes volt több ezer példányban kiadni. A költők szenvedték meg legjobban az olvasóhiányt, de a prózaírók is általában hozzájárultak a nyomdaköltségekhez, akkor is, ha valamelyik kiadó neve állt a könyvön. Mondjuk, a müncheni Új Látóhatár saját könyvkiadója, az Auróra, amely Molnár József nyomdáján alapult, időnként megengedhette magának, hogy vállalja a rizikót, és kiadjon egy-egy könyvet, de általában a nyomdaköltséget megfizettük, és nála szépen tipografált és jó papírra nyomott könyveket kaptunk a pénzünkért. Csicsery-Rónai Istvánnak volt egy Occidental Press nevű kiadója Washingtonban, amelyik időnként a tulajdonos áldozatkészségéből adott ki könyveket. A párizsi Irodalmi Újság is foglalkozott egy idő után könyvkiadással, és Rómában a Katolikus Szemle.
– A Feljegyzések a zöld füzetből című kötetében olvasható: ha bekopogtatott Önhöz egy hazánkfia, ingyen hozzájuthatott olyan olvasnivalóhoz, amelyhez itthon nem lehetett hozzáférni.
– Ez tulajdonképpen szervezett akciója volt az Amerikai Egyesült Államok propagandagépezetének, amely elhatározta, hogy fellazítás jelszóval a kommunista tábor értelmiségét megkörnyékezi. Valaki nagy okosan azt találta ki, hogy azoknak, akik kivételezettként kiszabadulnak az országból, akár egy konferenciára, akár családlátogatásra, akár üdülés céljából, később ösztöndíjasként, azoknak könyveket kell adni. Úgyhogy Európa különböző pontjain és New Yorkban volt egy-egy könyvadogató ember. Bécsben a Novák könyvesbolt, Münchenben az említett Molnár József, Párizsban Sipos Gyula (aki Albert Pálként ismeretes), Rómában Triznyáné Szőnyi Zsuzsa, aki szombatonként amúgy is nagy társaságot hívott össze a lakásán olaszországi magyar emigránsokból, vatikáni magyar papokból és a Magyar Intézet ösztöndíjasaiból. Többen kandidátusi disszertációt írtak abból az anyagból, amit kaptak. Amit elkoboztak a határőr kiskatonák, az rendszerint a Párt Központi Bizottsága mellett működő Társadalomtudományi Intézetbe került, vagy a jobb könyvek közül sok egyenesen Aczél György könyvespolcára. Azt hiszem, a Márai naplókat előszeretettel gyűjtötte. Ezt a tevékenységet a 90-es évek elejéig folytathattam, akkor okafogyott lett. Belátható időn belül könyv fog megjelenni, mert az amerikai központból ennek a mozgalomnak az egyik legaktívabb szervezője, Reisch Alfréd visszatért Magyarországra, és megírta a történetét, ami a hidegháború története szempontjából is nagyon érdekes lesz. Természetesen kontribuáltam a kötetbe. E sötét kornak immár vége. Kérdés: a könyv korának is befellegzett? Én szívem szerint hátralévő éveimben még könyv-olvasóknak írnék.
Csokonai Attila

Sárközi Mátyás: Levelek Zugligetből
Kortárs Kiadó, 198 oldal, 2600 Ft


Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

ESTERHÁZY 70 – Az Élet és Irodalom 2020/15. számából

Az Élet és Irodalom 15. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

A Könyvhét 2019/4. számaÉS Páratlan oldalKőszeghyKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés