Móra Kiadó
újdonságai
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Ben és Holly
apró királysága
Csibi
tűzoltó lesz
Móra Kiadó <br> újdonságai Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Ben és Holly <br> apró királysága Csibi<br>tűzoltó lesz
Interjú Várady Szabolccsal

Badar-interjú Várady Szabolccsal

Kínrím és angol humor használata szinte kötelező annál a versfajtánál, amelyből kötetnyit jelentetett meg második, bővített kiadásban a Syllabux gondozásában Várady Szabolcs Magyar badar címmel. A bevezető tanulmányban hosszan taglalja a műfaj történetét és alfajait. A válogatásban szerzőként is felbukkanó válogató szerkesztőt kérdeztük:
– Mi is az a limerick?
– Az angol embernek a limerick olyasmi lehet, mint nálunk a vicc. Társaságban valaki megkérdezi: „Na, és azt ismeritek, hogy…?”, aztán vége-hossza nincs. Angolul ck-val írják, de miután sikerült háromszáz magyart egybegyűjteni 2002-ben, úgy gondoltam, hogy most már az elnevezést is birtokba veheti a nyelvünk, és írhatjuk fonetikusan, mint azt, hogy koktél vagy bifsztek. Azóta annyira divatba jött ilyen aabba rímképletű, ötsoros versikét írni, lehetőleg minél képtelenebb humorral, hogy van, aki csak a mintát követi, és nem is tudja, hogy limeriket ír, amíg fel nem világosítják. A formáról még annyit, hogy a 3-4. sor egy verslábbal rövidebb, mint a másik három, és az első sor lehetőleg tulajdonnévre végződik. De jobb, ha mutatom. Mivel a badar többnyire malackodó, inkább egy illedelmes fajtájút idézek Varró Dánieltől: „Volt egy úr, lakhelye Tajvan, / tudta, hogy a fején vaj van. / Margarin nem lévén / fejen állt zsemléjén – / kicsinyke öröm a bajban.”
– Ki mindenki írt ilyen ötsorost? Úgy tudom, már Shakespeare-nél is felfedezhetők efféle részletek, és jóval később a Gilbert–Sullivan operett-szerzőpárosnál ugyancsak.
– Shakespeare-nél a Lear király és az Othello egy-egy dalában fedezték fel a limerik jegyeit, de ezek inkább csak a forma előtörténetéhez tartoznak. A limerik mint műfaj igazából a XIX. század második felében született meg. Sir W. S. Gilbert, a szerzőpáros szövegírója már nagyon otthonos volt a benne, és egy híres dal a The Sorcerer című darabjukban, a „My name is John Wellington Wells” limerikstófákban íródott. Az igazi limerik azonban magában álló ötsoros vers. Írt ilyeneket Gilbert Sullivan nélkül is, de még híresebb írók-költők szintén, például Mark Twain vagy Kipling, James Joyce pedig hazai vonatkozásút Ferenc Józsefről és az Osztrák–Magyar Monarchiáról. Magyarra lefordítva Edward Lear klasszikus badarjai olvashatók a legnagyobb számban. A legtöbb angol limerik azonban népköltészet.
– Egy limerikantológia szerkesztője szerint e több évszázados versformának „csakis angolul” van jövője. Mi pedig egy magyar limerikgyűjteményt tartunk a kezünkben az ön szerkesztői jóvoltából. Nem volt igaza tisztelt elődjének? Vagy a magyar kivétel, és csak az összes többi nyelv alkalmatlan a limerikműfaj művelésére?
– Egyik nézet sem állja meg a helyét. Épp egy angol szerzőnél olvasom, hogy a XX. század közepétől bőséggel terem a limerik Lengyelországban, két Nobel-díjasuk, Czesław Miłosz és Wisława Szymborska is írt ilyet, és Maciej Słomczyński műfordító, akit krimiszerzőként Joe Alexnek ismerünk ezerszám ontotta a limerikeket. Találtam az argentinoknál is ilyen ötsorost. Az angollal rokonabb nyelveken, németül vagy hollandul régóta írnak limeriket, és írtak írül meg franciául, de még latinul is. Szóval a magyar limerik nem unikum; viszont lehet olyan jó, mint az unikum, a Zwack-féle.
– Minek köszönhető, hogy a magyar nyelvben a Kosztolányi adta „badar” honosodott meg a műfaj neveként?
– Az angol költészetben nagyon régi hagyomány a nonszensz, ezt fordította Kosztolányi badarnak, tőle átvette Orbán Ottó, ennek nyomán lett az első magyar limerikantológia címe is Magyar badar. A versforma neve továbbra is limerik, viszont ez a nonszensz, vagyis badar költészet egyik alesete. Minden limerik badar, de nem minden badar limerik.
– Ön hogy lett „badarista”?
– Olyan szerencsém volt, hogy néhány évig Vas Istvánnal és Réz Ádámmal dolgozhattam egy szobában az Európa Könyvkiadónál. Mindketten imádták az angol limeriket. Izgatni kezdett a kérdés: hogy lehetne ezt magyarul is megcsinálni, és tettem egy kísérletet: „Volt egy nő, úgy hívták, Emese. / Nem tudni, pór volt vagy nemes-e. / Egyszerre két úr jól… / elölről-hátulról. / Mit mondjak, nem rebbent szeme se.” Ez aztán mint folklór terjedt. Évek múlva csodálkozott rám valaki: „Nahát, te írtad Emesét?!”
– Milyen kötetszerkesztési elvek vezérelték?
– Azt hamar eldöntöttem, hogy a szerzők neve csak a kötet végén legyen olvasható. A türelmetlen olvasó hátralapoz; aki szeret ezzel is játszani, az találgat. Az anyagot kilenc tematikus fejezetre osztottam. Vannak például állatos és földrajzi neves limerikek. De sok vers húz egyszerre több irányba, nem volt könnyű dolgom.
– Igazam van, ha a limeriket a kevés női nevet tartalmazó kötetbéli mutató alapján inkább férfiúi műfajnak tekintem?
– Egyelőre biztosan igaza van, de a nők annyira jönnek fölfelé minden műfajban, hogy a néhány máris kitűnő kollegina mellé idővel gyaníthatóan még sokan társulnak.
– Akár a gyógyszerre, a szinte kötelezően kínrímekkel tetszelgő limerikre is igaz lehet, hogy kis mennyiségben használ, nagyban már emészthetetlen? Milyen adagokban tanácsolja a kötetben tárolt anyag „ fogyasztását”?
– A javallott mennyiség szerintem napi egy szem, reggeli után. Az könnyen felszívódik az agyban. Időnként elmondja magában az ember, és jobb kedvre derül. Ha váratlanul felkacag a bankban vagy az orvosi rendelőben, mondja azt: „Bocsánat, limerik.”
M. Zs.

Magyar badar. 246 régi + 154 új limerik
Szerkesztette, gyűjtötte Várady Szabolcs
Syllabux Kiadó, 199 oldal, 2600 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/1 címlapÉS Páratlan oldalKőszeghyKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés