Coelho titkai a mi titkaink?

A Biblia és a Don Quijote mellett (megjelenésének éppen idén ünnepeljük 400. évfordulóját) lassan Paulo Coelho művei lesznek a legtöbb példányban megjelenő és legolvasottabb művek a világon, hiszen a brazil szerző regényeit 56 nyelvre fordították le, és 150 országban milliós nagyságrendben adják el, s csak Az alkimistából 11 millió példány talált olvasóra.
Elképesztően gyors és nagyarányú sikertörténetnek vagyunk tanúi s Coelhót vásárolva- olvasva cselekvő részesei is, hiszen a bevezetőben említett két könyv évszázadok alatt került a „legjobban eladott” listák élére, míg Paulo Coelho írói pályája alig két évtizedes.
Ez a Rio de Janeiro- i születésű (1947) valamikori hippi, akit többször is ideggyógyintézetbe küldtek a szülei, mert nem tudott adaptálódni a „normális” polgári léthez (ennek állít emléket a Veronika meg akar halniban), miután hátizsákkal bejárta a világot, tudatmódosító szerekkel kacérkodott, zenélt és dalszövegeket írt, s egy jónevű lemezkiadó cég marketingigazgatója lett, egyik pillanatról a másikra hátat fordított a rá váró karriernek.
Akár mások döntöttek helyette, akár maga döntött így, mindegy. Tény az, hogy írni kezdett, és bár első két könyve, az Arquivos do Inferno (A pokol irattárai, 1982) és a Manual do Vampirismo (A Vámpírizmus kézikönyve, 1985) bukás volt, nem adta fel. 1986-ban végigjárta a Santiago de Compostela-i zarándokutat, s ez a hétszáz kilométeres gyalogút, amelynek a Diário de um Mago- ban (Egy mágus naplója, 1987) állít emléket, meghozta számára a megvilágosodást és az önmagára találást. A következő esztendőben megjelent Az alkimista című regénye már óriási sikert aratott.
Az Egy mágus naplójában a térbeli helyváltoztatásnál is fontosabb az a belső utazás. Coelho Dante kései utódjaként az emberi tudat, lélek és szellem mélységeibe hatol le, ám őt nem Vergilius vezeti kézenfogva, hanem innen onnan összeszedett ezoterikus, okkult tudása, szinkretikus alapokon nyugvó vallási ismeretei, amelyekhez a katolikus vallás elemei és a zsidó messianizmus adják meg a bizonytalan keretet, biztosítva ezzel a művekegyetemes sikerét.
Egy kutatója (a portugál Eduardo Lourenço) azt írta róla, hogy Coelho sikere a „elfojtás bosszúja”, hiszen azokat a hiedelmeket, babonákat, mágikus sejtéseket szabadítja fel olvasóiban, amelyeket a XVIII. századtól fogva fokozatosan elnyomott a ráció. Coelho a világban eligazodni kevéssé tudó olvasójának nincs ideje belemélyedni Cervantes hőseinek hosszas eszmefuttatásaiba, és nincs elég csönd körülötte, hogy elmerenghessen a Szentírás egy-egy versén, számára olyan gyors megoldás kell, amelyhez villamoson vagy buszon olvasva hozzájuthat. Ezt meg is kapja a brazil írótól, mert miközben (és amíg) egy-egy regényét olvassa, úgy érzi, megválthatja az életét, rátalálhat önmagára.
Coelho humánus üzenetének szelleme azonban be van zárva könyveinek palackjába, onnan nem szabadulhat ki, s átalakulva nem ölthet testet, így olvasóinak metamorfózisa is elmarad. Ezért vásárolják meg az író újabb és újabb műveit, hátha mégis eljön számukra is a megváltás és az önmagukra találás.
Pál Ferenc Gyula

Paulo Coelho magyar nyelven megjelent művei
A Piedra folyó partján ültem és sírtam

Az ördög és Prym kisasszony
Az ötödik hegy
Egy mágus naplója
Tizenegy perc
Veronika meg akar halni

Könyvhét, 2005. április