Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Kiemelt

Borcsa János: Az írói képzeletről – Az Élet és Irodalom 2024/09. számából

2024.02.29.

Az Élet és Irodalom 9. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

„Jót tehet most néhány betolakodó”

Weber Kristóf zeneszerzővel a Keringő című regényéről beszélget Tillmann J. A.

„– Akik ismernek, példátlan elbeszélő képességeidet is ismerik, de a könyved meglepetés, hiszen egészen más valamit elmondani, mint nagy formában irodalomként megírni. Ráadásul minden előzmény nélkül jelent meg a regényed, amelyben meglehetősen nagy írói eszköztárat használsz, méghozzá nem is akármilyen szinten, és éppoly élvezetes olvasmány, mint hallgatni téged. Hogy jött ez így?”

FEUILLETON

Borcsa János Az írói képzeletről címmel írt esszét   a költői alakmásokról.

„A fiktív költő, illetve a költői alakmások létrehozása tekintetében a magyar irodalomban legismertebb a Weöres Sándor által létrehívott Psyché, azaz Lónyay Erzsébet XIX. század eleji költőnő alakja, akinek költői életművét a Psyché című kötetben (1972) „alkotta újra” a szerző. A romániai magyar irodalomban a legszámottevőbb ilyen írói teljesítmény Méliusz József (1909–1995) nevéhez fűződik, akinek Horace Cockery nevű alakmása az 1960-as években született meg, és ennek az észak-európainak mondott költőnek a verseiből készült „fordításokat” még neves szerkesztők sem tudták a helyén kezelni, azaz nem az írói képzelet szüleményének tekintették. Székely János, a marosvásárhelyi Igaz Szó című folyóirat versrovatának szerkesztője például a valóságos személyt kereste a Horace Cockery név mögött, amint kitűnik a Méliusznak írt 1973. szeptember 26-i leveléből.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Károlyi Csaba
Keresési kísérlet című kritikája Kertai Csenger B. rövid élete című kisregényéről szól.

„Engem első ránézésre jobban érdekeltek a megváltásnál a szövegben ügyesen megformált váltások. Mígnem rájöttem, hogy a beszédmódok hatásos váltásai mögött valóban az egzisztenciális útkeresés áll, a lehetőségek számbavétele. A hangok, a műfajok, a megszólalásformák váltogatása kísérleti jellegű. A kísérlet pedig az esszé műfajával áll kapcsolatban. Mégsem esszéregény ez – bár tartalmaz esszészerű részeket –, inkább egy nevelődési regény nyomait fedezhetjük fel benne. Néha naplóformát ölt, néha a vallomás, az elmélkedés, a hitvita, a perlekedés, a példabeszéd, és végül a lírai költészet hangján szólal meg. Zavarba ejtő már a szerkezete is.”

KETTEN EGY ÚJ KÖNYVRŐL

Bacsó Béla Esztétika és műértés – Filozófiai és művészetelméleti írások című kötetéről két kritika született.

Gyuró György: Másként érteni, mint eddig

„Bacsó gondolatmenetét követve tehát a művel és a mű által folytatott dialógus különbségekkel, illetve kérdésekkel szembesít, döntési helyzetbe hoz, azaz a közös térbe való belépés kritika gyakorlására ösztönöz. Ez a kritika az, amely mind a saját magunkról felállított, mind a tárgyról alkotott, elfogadott – ha tetszik, kanonizált – (elő)ítéletek újragondolására sarkall, a sensus communis pedig maga hívja életre a kritika szükségét, pontosan azért, mert az mindig ellenáll a végső értelem felállításának.”

Rinkács Viktor: A mérték nem szűnő újragondolása

„A műalkotásokkal való találkozás, a szövegek értelmezése, az esztétikai tapasztalat mindenkori szituáltságunk elsődlegességére világít rá. Bacsó Heidegger és Gadamer Arisztotelész-olvasatának felelevenítésével mutat rá, hogy az esztétikai dimenzióban a művek kiváltotta értelemképződés a szituáció követelésére, a változó élethelyzetekre való helyes válaszadás megcélzásával – phroneszisz – párhuzamos. Az esztétikai tapasztalat, a művekkel történő dialógus a bizonytalanságnak való kitettség tapasztalata, ami az eddig elfogadottaknak, saját helyzetünknek az újragondolására és döntésre késztet.”

VERS

A versrovatban ezen a héten Lázár Júlia és Ozsváth Zsuzsanna verseivel találkozhat az olvasó. Kedvcsinálóul itt Lázár Júlia egyik versét idézzük:

OKOS FEJÉVEL

az ember, végül, odaér 
nyelveket tanul és beszél 

olvas és pszichologizál 
csillagok alatt muzsikál 

fizikát tanul, a nagy egész 
vigasztalja, hogy semmi vész 

ha idő nincs, nincs elmúlás 
se bántás, csak kölcsönhatás 

ha elveszti, akit szeret 
csak átrendeződnek, rezgenek 

a részecskék, ha fáj is egy 
a többi majd utána megy 

de addig színeket keres 
hangokat és verőeret 
a sombokron vörösbegyet 
azt az egyetlenegy helyet

PRÓZA

Frideczky Katalin, Szöllősi Mátyás, Németh Ákos
és Wagner István prózája.
Tárcatár: Harag Anita.

Részlet Szöllősi Mátyás A parton című írásából:

„Fölrémlett egy történet, amikor elkezdtünk a patak partján húzódó korlát mentén haladni a ház felé. A nagyi mesélte néhány éve, majd hozta föl a történetet újra és újra, tavaly nyáron, mikor az agya az idős kor miatt már elkezdett kissé másként működni. Furcsa volt, hogy napokon át ismételgeti, nem szakad le a témáról, miközben egyértelmű volt: kitörölhetetlenül rögzült benne mindaz, aminek egy része máig földerítetlen. Hogy mély bűntudat emészti a történtek miatt. A kilencven fölöttiekre amúgy is jellemző, hogy arról sejtelmük sincs, mit reggeliztek, azt viszont kíméletlen részletességgel föl tudják idézni, ami negyven-ötven évvel korábban történt.”

FILM

Báron György az idei Berlinaléról tudósít.

„A filmfesztiválok feladata, mondta berlini sajtótájékoztatóján az életmű-díjas Martin Scorsese, hogy felhívja a figyelmet az új, egyéni hangokra, individuális művészekre. Olyan filmekre, amelyekre egész életünkben emlékezünk, amelyek befolyásolják a gondolkodásunkat és az életünket. Ami divatos, tette hozzá, az másnapra meghal. Nos, ebből az idei Berlinalén kevés valósult meg.”

ZENE

Végső Zoltán a Netflix We are the World című filmjét értékeli.

„A film természetesen nem rossz, mert a We are the World megszületése óta eltelt majdnem negyven év alatt ilyen-olyan formában már láthattuk az ismert videókliphez a korabeli viszonyokhoz képest professzionális módon rögzített képsorokat, az ebből készült, a dal címével azonos tévéfilmet és további részleteket. Némi interjú és a mese keretek közé szorításához szükséges minimális dramaturgiai szál kellett még, a téma és a színfalak mögé betekintés pedig eladja magát. De nagyon hiányzik, ami a Get Backben benne van: hozzátenni a történethez.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



KőszeghyÉlet és Irodalom AlapítványTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés