Móra Kiadó
újdonságai
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Ben és Holly
apró királysága
Csibi
tűzoltó lesz
Móra Kiadó <br> újdonságai Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Ben és Holly <br> apró királysága Csibi<br>tűzoltó lesz
Kiemelt

ESTERHÁZY 70 – Az Élet és Irodalom 2020/15. számából

2020.04.08.

Az Élet és Irodalom 15. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

ESTERHÁZY 70

Esterházy Péter április 14-én lenne hetvenéves. És mi ez alkalomból arra kértük kiváló kollégáinkat, hogy ihletődjenek meg egy rövid szövegrészlettől, amit a Harmonia cælestisből másoltunk ki.
Darvasi László, Dragomán György, Szabó T. Anna és Szilágyi Zsófia „EP-prózái”
Tárcatár: Grecsó Krisztián.

Dragomán György: Soha

„az nem a te dolgod, az ilyen okoskodás, hallod, te istenmarhája, ne okoskodjál, hanem mormoljál, mormoljad csak szépen sürgetőleg a magadét, vagyis az enyémet, vagyis engem, úgy, ahogy én téged...”

Szilágyi Zsófia
: Esterházy és a nagymamám

„Csak egyet ne: ne próbáljunk esterházysan írni Esterházyról. Nem találunk szavakat; az író az, akinek problémát okoz a nyelv; ezt megírom még pontosabban is.”

Szabó T. Anna: Isten kéje

„Nem atyja volt neki a Mindenható, hanem a csecsemője, pont olyan, mint azon a kicsi festményen a Madonna kisdede, el kellett dugnia a képet, az éjjeliszekrénye háta mögé csúsztatta, csak olyankor vehette elő, amikor nagypapa már elaludt.”

Darvasi László: Mire tanít Erna?

„Lackó már olyan feszült volt, hogy kiszállt belőle az összes akarat, megmerevedett, végül aztán úgy ült Zalatnai műtermének művirágos sarkában, mint aki a saját kivégzésére vár.”

FEUILLETON

L. Varga Péter Nyelvművészet és olvasáskultúra – avagy olvasható-e Esterházy 2020-ban? címmel írt esszét.

„Lezárult volna az az irodalmi paradigma, amely nálunk egybeesett Esterházy korával? Egyre több jel utal ugyanis arra, hogy a jelen literatúrájának történelemhez való viszonya kevésbé problematizálja a reprezentáció vagy a megjelenítés eljárásait, nagyobb hangsúlyt fektet az etika, pontosabban az eticitás diskurzusformáló szerepére. Paul de Man egykor azonban arra figyelmeztetett, hogy az eticitás „egyetlen diszkurzív modalitás a sok közül”. A (történet)mondás „igazságára” vonatkozó kételyek és bizonyosságok mintha a régi dilemmát kezdenék emlékezetbe idézni: a bizalom kérdését az elbeszélésben. Ami elvezet egy kevésbé megfogható, ámbátor jelen lévő másik kérdéshez, amely elevenné válik, amikor az egyetemi szemináriumokon találjuk magunkat: olvasható-e ma (még?) Esterházy Péter?”

EMLÉKEZÉS

Földényi F. László
A lakompaki csata, avagy hogyan békültünk ki a most hetven éve született Esterházy Péterrel címmel írt visszaemlékezést.

„Ki kellett békülnünk? Igen. Pedig májusban, 2015 májusában még minden rendben volt köztünk. Londonba utaztunk, utoljára együtt. Gittával hármasban kóboroltunk, vendéglőket fedeztünk fel, söröztünk, buszoztunk, metróztunk, jártuk a múzeumokat, még a kedvencemre, a Sir John Soane’s Museumra is rábeszéltem őket.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Csuhai István
A testbe zárva című recenziója Ocean Vuong Röpke pillanat csak földi ragyogásunk című regényéről szól.

„Beszédhelyzete szerint az itt olvasható szöveg ugyanis levélregény, az anyának szóló beszámoló, vallomás, rákérdezés, faggatózás, megszólítás és misszilis üzenet, a kommunikáció kísérlete az angolul meglett felnőttként sem beszélő és egyébként is írástudatlan anyával, aki minden emberi lény közül mégis a legközelebb áll a megszólaló főhőshöz. Ebben a konfesszionális viszonyban, mely az író valóságos önéletrajzi tényein és eseményein alapul (noha az elbeszélő a fikció elvonatkoztatása kedvéért mindvégig családi becenevén, Kiskutyaként van emlegetve), fontos szerepet kap az eredet taglalása, az elbeszélő születése előtt bekövetkezett események felidézése, a családi történetek minél aprólékosabb felsorolása, és a számba vett tényeknek a magyarázata és értelmezése.”

VERS

A Költészet Napja alkalmából összeállított versrovatban Áfra János, Kukorelly Endre és Marno János versei olvashatók. Ezen a helyen Marno János egyik versét idézzük.

A költészet harmadnapja

„hát nem sírnivaló, hogy így”
MJ: A költészet másnapja

Írógépem betűkarjának eltört
a könyöke. Sógorom órásmester, őt
kértem meg, hogy hozza nekem azt a kart
rendbe, ám épp akkor tetőzött a pálinka-
főzés szezonja, aminek a sógorom
szintén mestere, gépem ezért vesztegelt a döglött
holmik között, mára pedig megőszült
sógoromnak begöbbedt a jobb kezén
a középső ujja. Én meg már az ég tudja,
hányadik computer billentyűzetét tanulom újra,
s szidalmazom, ami épp az eszembe jut, egyre
renyhébb, egyre görcsösebb indulatomban,
hogy végre véget vethessek ennek a rém-
álomnak, amit egyesek életnek, mások
mesteri alkotásnak neveznek. Sógorom
ujját tegnap a Szent Jánosban gyógyultnak
nyilvánították. Nekem teniszkönyököm lett,
a húgom lányának a térde gyulladt maradt,
nem segített rajta a bicikliterápia. A
húgom tizenhárom éve múlt a napokban,
hogy egy éjszakai ügyeletes gyűjtő földszintjén
cigarettát koldult betegtől, ápolótól, majd
visszakapaszkodott az emeleti kórterembe,
ahol ágyat talált neki az ügyelet, ám
mielőtt bebújhatott volna markában valami
csikkel a koszos pléd alá, lecsúszott
a matracról a padlóra és megfulladt.
Etresurrexittertiadie.

ZENE

Fáy Miklós a Bayerische Staatsoper Parsifal előadásának internetes közvetítéséről írt.

„Pierre Audi munkásságára visszatérve: nem is tudom, mennyire maradandó. Mennyire ő a maradandó. Mert ha az előadás vagy a látvány egészére gondolok vissza, nem ő a meghatározó, hanem a díszletet tervező Georg Baselitz. Grafikai Parsifal, a leomló fal, ami rajzolva van meg a meztelenség.”

NEKROLÓG

Tihanyi László írt nekrológot Peskó Zoltánról.

„Tizennégy premiert vezényelt a milánói Scalában, és a milánói RAI zenekar zeneigazgatója is volt. Talán legnagyobb próbatétele Wagner Niebelung gyűrűjének torinói előadása volt. A legnagyobb visszhangot Muszorgszkij Szalambó című töredékének rekonstruálása és a Ljubimov rendezte előadás európai turnéja váltotta ki. Úgy tanult, hogy felvázolta és memorizálta a művek struktúráját, és ebbe illesztette bele a részleteket. Minden stílusban és műfajban otthonosan mozgott, szinte minden vezető zeneszerzővel, szólistával és operarendezővel dolgozott.”

LIGET

Mélyi József
a ligeti jövőképről írt:

„Ma már tulajdonképpen csak azért fontos felidézni a három, öt vagy nyolc évvel ezelőtti ígéreteket, hogy rögzítsük az utókor számára, milyen indokokra támaszkodva indulhatott el és gördülhetett tovább a városból kiemelt projekt. Baán László 2012-ben a Liget Projekt megvalósulása utáni időszakra vetítve évente 8-10 millió magyar és külföldi turista városligeti látogatásával számolt – az elmúlt években jellemző látogatószám kétszeresével. 2015-ben a számításokban már a 6,2 milliós szám bukkant fel; ezzel kalkulálva az ígéretek fényében a projekt akár tíz éven belül is visszahozhatja az árát. „Páratlan kulturális-rekreációs tér” jön létre, amelyben a magyar kultúra értékeit világszínvonalon mutatják majd be, s amelynek révén Budapest „vezető európai okosvárossá” válik. Kivételes „gasztrokínálat” jellemzi majd az újraszabott – a tradíció és a XXI. század együttélését megjelenítő – Ligetet.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/4. számaÉS Páratlan oldalKőszeghyKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés