Könyvhét 2021
A Móra Kiadó
újdonságaiból
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
A Móra Kiadó <br>újdonságaiból Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Kiemelt

Hévizi Ottó: Démonok takarásban – Az Élet és Irodalom 2021/33. számából

2021.08.18.

Az Élet és Irodalom 33. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Hévizi Ottó Démonok takarásban című Nietzsche-esszéje a Ki az ördög Zarathustra? kérdésre keresi a választ.

„Zegzugokból Nietzschében is volt elég. Életmű-főhőse, Zarathustra, mint Heidegger írja, szintén talány marad, „kérdésre méltó”, akinek útja nem a magabiztosságé, hanem a mű stílusát is meghatározó rémületé. Valóban, ha a nevetés-koszorúval magát koronázó, játékos-ironikus Zarathustrában nem látjuk meg azt, aki elfullad gondolatától, elborzad tőle, napokig lábadozik némán, arcát gúnyosan röhögő ördögpofának látja egy gyermeki tükörben, akkor nem látunk belőle semmit.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Csuhai István „Nyugodtan tessék csak lopogatni” című recenziója Árvai Mária –Véri Dániel A nagy könyvlopás. Francia könyvkiállítás a vasfüggöny mögött című kötetéről szól.

„A könyvbe belefoglalt történet pedig olyasmi, ami az alapját adó, 2019 szeptemberétől a Szentendrei Képtárban megrendezett kiállítás óta köztudott tény, előtte azonban hatvan éven át inkább feledésre ítélt, kellemetlen áthallásokkal kísért epizódnak számított: 1959 késő őszén, október 24-én a Műcsarnokban francia könyvkiállítás nyílt (a háború óta az első ilyen volumenű kulturális szemle), és két héttel később, mikor november 8-án a példátlan számú, a Hősök terén kígyózó sorokban várakozó látogatót vonzó kiállítást bezárták, a több mint háromezer kiállított könyv nagy részének, egyes visszaemlékezők szerint a felének, mások szerint a nyolcvan százalékának lába kelt. A látogatók a kabátjuk alá rejtették, a zsebükbe vagy a táskájukba dugták őket és kisétáltak velük, tömeges méretben saját tulajdonukká tették, ellopták a kiállított könyveket. Nem volt nehéz dolguk: egy-két üvegtárló alatt őrzött bibliofil kiadvány kivételével az anyag szabadon, nyitott polcokon állt vagy széles asztalokon hevert, hozzáférhetően, kézbevételre, lapozgatásra, végső soron valóban „lopogatásra” szánva. Teremőr sosem mozdult, a kijárati portaszolgálat tétlen maradt, rendőri közbeavatkozás is csak elvétve fordult elő, és a legenda hamar lábra kapott Budapest-szerte: a francia szervezők nem rendelték meg a kiállított anyag hazaszállítását.”

VERS

A versrovatban ezen a héten Gál Ferenc és Kalász Márton versei kaptak helyet. Gál Ferenc egyik versét mutatjuk meg ezen a helyen:

Nem én akartam

Nem én akartam zenélő kút
permetjében ázni. A fénytörést
elunva nyersbeton műtárgyon
üldögélni, ahol reggelig meleg van.
Letöltött óhaját ki-ki görgeti
a maga tempójában, közepes
fényerőnél. Ha ebből is elég volt,
szedelőzködünk, és minden
hókuszpókusz nélkül hazatérünk.
Nyöszörgő bútorok közé,
ahol a mesét még ki sem találom,
amikor felhúzott térdekkel elalszol.
Betakarlak csak a kockás flanellal,
vagy a nagykönyv szerint
odafekszem melléd, ha követésre
nem is, említésre méltón.

PRÓZA

Abafáy-Deák Csillag, Nyerges Gábor Ádám, Patak Márta, Tóth Vivien
szépprózája.
Tárcatár: Szaniszló Judit.

Részlet Szaniszló Judit Nevezzük beszélgetésnek című írásából:

„A belső női szervek vérellátásáról parázs vita folyik egy fizetett intimkehely-hirdetés alatt. Bármelyikük véleményével tud azonosulni. Igen, ez tényleg borzasztó. De amúgy tulajdonképpen sokkal inkább fantasztikus. Nem, ez szerinte sem egészen normális. Valaki már azt is kétségbe vonja, hogy a holdfázisnak bármi köze lenne mindehhez. Sok görgetés után ő is elbizonytalanodik, pedig az ilyen és hasonló dolgokhoz előtte kétsége sem fért. Valaki olyan ügyesen figurázza ki az előző hozzászóló alany-állítmány-egyeztetését, hogy ez még őt is simán eltéríti az eredeti gondolatától.”

Részlet Nyerges Gábor Ádám A Schmiegel-skála című írásából:

„Az emberi történelem nagy-nagy tragédiája, hogy aranykorait mindig csak utólag veszi észre. Pedig micsoda idők voltak azok! A Nemzetközi Szenvedés Egyesület (s némiképp az Egyesült Trauma Szervezet is) megváltoztathatta volna a világot. Minden Katarina Schmiegel 1978-as tanulmányával (Szenvedésfordulat az eszmetörténet történetében) kezdődött. Ő volt az első, aki rávilágított, hogy az emberi történelem, művészet és gondolkodás összes folyamatának egyetlen egy konzekvens szemléleti kerete adható: a fájdalom története. Tanítványai szervezték meg pár évre rá a Nemzetközi Szenvedés Egyesület elődét, a Ruhr-vidéki Agónia Társulatot, melynek nyomán mint buzgó sejtek, burjánzottak újabb és újabb regionális szervezetek, immáron egész Európában. Öt évre rá, a bolgár Nemzeti Kín Klub csatlakozásával jött létre a Nemzetözi Szenvedés Egyesület. Ki hitte volna, hogy ez a mérföldkő egyben már egy végzetes lépés is lesz a vég felé. Egy évvel később ugyanis a Luzitán Nyomorkoalíció kezdeményezésére a Schmiegellel addigra feloldhatatlan szemléleti vitába keveredő Jean Pierre Letallec követői is megszervezték a maguk szánalmas kis próbálkozását, a huszonkét ország traumaköreit tömörítő Egyesült Trauma Szervezetet.”

FILM

Stőhr Lóránt Fliegauf Bence Rengeteg – Mindenhol látlak című új filmjét értékelte.

„A régi Rengeteg eredeti volt, de hangulatában hullámzó, kidolgozottságában egyenetlen. Fiatalos szertelenség és bátorság jellemezte öntörvényű huszonéves szerzőjét. A folytatás, a Mindenhol látlak a már kidolgozott formára támaszkodó középkorú író-rendező érett műve, aki érzékelhetően többet tud az életről és főként a halálról, mint fiatalkori önmaga, képzelete kevésbé merészkedik ismeretlen tájakra, ám otthonosan ismeri az emberi lélek sötét fájdalmait. Fliegauf egyetlen új dramaturgiai húzással bővíti a korábbi film formavilágát: minden epizódot keretbe foglal. Az egyik szereplővel túllép a megoldatlanul végződött helyzeten, hogy egyetlen gesztus erejéig érzékeltesse a párbeszéd hatását.”

RÁDIÓ

Károlyi Csaba a 24.hu podcastsorozatáról, a Buksóról írt kritikát.

„Nyáry elárulta, éppen szöveggyűjteményt készít a »tiltott irodalomból « – a mindig akkurátus Nádasdy megjegyezte, azért még nem tiltott, csak 18 év alatt, mindazonáltal a törvényalkotók nagy szamarak, ronda propagandafogás ez, amelyen az idő szépen túl fog lépni, bár a női emancipációhoz is száz év kellett, mondta. Arra a kérdésre, milyen szépirodalmat ajánl az azonos neműek közti szerelem témakörében, Galgóczi Erzsébet, James Baldwin, Thurzó Gábor mellett Nádas Péter Emlékiratok könyve című regényét említette. A végén Nyáry húsz művet sorolt fel Oscar Wilde-tól Yves Navarre-ig, Mann, Proust, Babits, Woolf, Zweig, Szerb, Misima, Faludy is szerepelt az illusztris listán.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2021/4ÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés