Könyvhét <br> 2021
Móra Kiadó
újdonságai
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
Móra Kiadó <br> újdonságai Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Kiemelt

Pilinszky „Jancsi” bújócskája - Marno János – Az Élet és Irodalom 2021/14. számából

2021.04.08.

Az Élet és Irodalom 14. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

Pilinszky „Jancsi” bújócskája

Marno Jánossal Kácsor Zsolt készített interjút.

„A 100 évvel ezelőtt született és 40 évvel ezelőtt meghalt Pilinszky János kultuszköltő volt, sokan már életében klasszikusként tekintettek rá. Életművéről, hatásáról, jelentőségéről, valamint költészetének aggályos jelenségeiről Marno János költővel beszélgetett Kácsor Zsolt.”

Tverdota György A Számvetéstől az Editig, avagy hogyan gyártsunk remekműből selejtet? című tanulmánya a József Attila-hamisításról szól.

„Nem fér hozzá kétség: a szöveg nem József Attilától származik. Ezt több, a közelmúltban – Sárközi Éva, Veres András, Kőrizs Imre és mások tollából – megjelent írás kielégítően bebizonyította. Ám ez nem jelenti azt, hogy a korábbi állapot visszaállítható, mintha mi sem történt volna. A felület felsértése heget képezett. A hamisítás révén egy olyan szöveg került elénk, amely hiteltelenítette, vagy legalábbis megkérdőjelezte azt a képet, mellyel a költőről és lírájáról eddig rendelkeztünk. A kép helyreállítása, a hamisítás leleplezésén túl, további gyógyító műveleteket, plasztikai műtétet igényel, és az orvosi beavatkozás számos tanulsággal jár.”

FEUILLETON

Darida Veronika A gondolatok színpada (Ludwig Wittgenstein színháza) címmel írt esszét.

„Wittgenstein szórványos színházi reflexióiban egyetlen drámaíró van, akinek a neve újra és újra visszatér: William Shakespeare. Az angol költőóriás műveit építész barátja, Paul Engelmann hatására kezdi el tanulmányozni. Egy 1939-es feljegyzése szerint Shakespeare „az emberi szenvedélyek táncát mutatja be”. Ugyanakkor darabjaihoz való viszonyulása erősen ambivalens. Ez érződik egy 46-os jegyzetéből: „Ha például több évszázad jelentős embereinek a Shakespeare-t csodáló megjegyzéseit hallom, nem tudom elhárítani magamtól a gyanút, hogy Shakespeare-t dicsérni hagyomány”. Vagy idézhetnénk egy 1950-es gondolatát: „Úgy érzem, mintha darabjai hatalmas vázlatok lennének, nem festmények; mintegy olyan ember keze által odavetve, aki, mondhatni, mindent megengedhet magának. És megértem én, hogy csodálják, hogy ezt akár a legmagasabb művészetnek is mondhatják, de én nem szeretem.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Zelei Dávid Határátlépés vagy integráció? című recenziója Csordás László: Bezárkózás vagy határátlépés? Tanulmányok, esszék, kritikák című kötetét elemzi.

„Ez a „kint is vagyok, bent is vagyok” állapot az, ami Csordás László mindkét eddig megjelent kötetét jellemzi: minden megilletődöttség nélkül rendezi egymás mellé a kárpátaljai irodalom közelmúltját, kedvenc erdélyi szerzőit és a magyar irodalom olyan, egymással ritkán egy platformra kerülő alakjait, mint Krusovszky Dénes és Oláh András. Nem arról van szó persze, hogy Csordás határtalanul kalandozna a tágan vett magyar irodalomban (ahhoz túl erős a határtudata) – inkább arról, hogy bizonyos határvonalak, amelyeket idehaza kevesen ugranak át (népi – [poszt]posztmodern), kívülről könnyebben átléphetőek.”

ÉS-KVARTETT

Jászberényi Sándor A varjúkirály című novelláskötetéről.

Károlyi Csaba Deczki Saroltával, Szolláth Dáviddal és Visy Beatrixszel beszélgetett 2021. március 31-én Zoomon. A felvételt a jövő héttől meg lehet nézni YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb Kácsor Zsolt Cigány Mózes című regényéről lesz szó.

VERS

A szám versrovatában Kálmán Gábor és Tóth Réka Ágnes versei olvashatók. E helyen Tóth Réka Ágnes egyik versét adjuk közre:

Bambusz

Ugyanaz a kakas minden éjfélkor.
Valószínűleg a kék volt még éjjel is
olyan megtévesztő, mint egy időben
feladott képeslap: legyőz távolságot,
átaludt estéket, fel nem kapcsolt
lámpákat. Centit, amivel másokat
kötsz össze nem létező emlékeiddel.
A nyelés minden izmában keserűvé válik.
Később kezdesz csak félni a szabályos
levegővételtől: ez határoz meg mostantól.
Ne rontsd el. Ismételd el magadban párszor.

Akkor engedsz ki, amikor a fekete ablakba
benyújtózik egy pálmafa. Mindig fúj
a szél benned, a csendes időszakokban
olvasni próbálsz, de a parton úgy erősödik
fel lépteidre a vihar, hogy nem mered kinyitni
a szád. Ott vár az a hang, ami még túl nagy,
de egyszer jó lesz rád.

PRÓZA

Bognár Péter, Fenyvesi Orsolya és Kávai Katalin prózája.
Tárcatár: Benedek Szabolcs.

Részlet Bognár Péter Hajózni kell, élni nem kell című írásából:

(A szívnek parancsolni)
„Ekkor Szindróma következett, ő azonban nem hozott semmit, hanem csak intett, hogy hajoljak közelebb, aztán még közelebb és még közelebb, és én tudtam, hogy az a szándék, hogy elárulja, megsúgja nekem, hogy miért ciccegetett.
Mert nehéz a szívnek parancsolni, Plutárkosz.
De mivel nem értettem, amint hogy nem is érthettem, hogy mire céloz, kénytelen voltam visszakérdezni, hogy ugyan miféle szívre gondol?
Ő azonban bosszúsan legyintett, mint akit sért ez a már-már ostobasággal határos értetlenség, és enyhén előre hajolt a villany meghajtású kerekesszékében, és tagoltan és kicsit hangosabban, mintha csak hallássérült vagy pedig külföldi lennék, elismételte ugyanazt. Végignéztem a soron, láttam, hogy megszámlálhatatlanul sokan várakoznak, de Szindróma, aki elfogta a pillantásomat, megint csak legyintett, mintha nem csak neki, hanem valamiféle abszolút szempontból nézvést is teljességgel mindegy lenne, hányan állnak mögötte.”

SZÍNHÁZ

Herczog Noémi
a Radnóti Színház Don Carlos előadásáról írt kritikát.

„A naiv hősök rendezője ezúttal Nagy Péter István, ő maga is fiatal alkotó, a Don Carlos pedig első munkája a (virtuális) Radnótiban. Szépen kivitelezett debüt, még ha a freeSZFE generáció polgári dicséreteként is olvasható előadás elmarad az említett mozgalom színházi radikalitásától. (Ma éppen a freeSZFE akciói hatnak-hatottak olyan frissítően és felrázóan, mint a polgári „aktivista” színház a maga korában.) Igényes válasz viszont a Carlos a pandémia és a polgári színház (tehát a magyar fősodor) problémájára. De nem úgy, mint ahogyan azt több helyütt olvastam, hogy önálló online műfajt teremtene. Egész egyszerűen követi azt az – egyébként nemzetközi – gyakorlatot, hogy a színház online közvetítése vágott változatban élvezhetőbb.”

FILM

Báron György Aaron Sorkin A chicagói 7-ek tárgyalása című filmjét értékelte.

„A chicagói hetek (vagy nyolcak) peréről több mozgókép született, most Aaron Sorkin készítette el a legújabb verziót, amelyet hat Oscar-díjra jelöltek. Ennél több nominációt csak az Orson Welles elleni vádakat felmelegítő pletykafilm, a Mank kapott (ÉS,2020/50., dec. 17.), aminél A chicagói 7-ek tárgyalása fényévekkel jobb. Nem pusztán azért, mert nem beszél hülyeségeket – ennyi egy Oscar-várományostól okkal elvárható –, hanem mert tisztes iparosmunka, ami ebben a mezőnyben nem kevés. Visszakanyarodás a jó öreg hollywoodi mozihoz, s annak kedvelt szubzsáneréhez, a tárgyalótermi történethez.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*: