ProsperoD
disztribúciós könyvterjesztés
Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Külföldi könyvek
webshopja
ProsperoD<br>disztribúciós könyvterjesztés Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Külföldi könyvek <br> webshopja
Dr. Bódis Béla: A könyvek családja

A könyv átalakuló gazdasági jellemzői

Első rész

A könyvek családja

A 2010. év szakmai slágertémája az elektronikus könyv volt. A téma a budapesti könyvfesztiválon külön vitanapot kapott, egyre több könyvkiadó figyelt fel az induló hazai letölthető tartalomfejlesztésekre, a külföldről behozott e-readerekre - speciális könyvolvasó berendezésekre -, divattá vált erről beszélgetni. A könyvkiadás jövőjére vonatkozó szakmai elemzések egy hosszú távú folyamatra utalnak, a nyomtatott könyvek visszaszorulására az e-book, azaz elektronikus könyvek javára.

Fontosnak tartom jelezni, hogy már a nyomtatott könyv alapját képező kézirat is digitálisan kódolt formában jön létre, amikor a szerző vagy fordító számítógépén szövegfájlt alkot. A nyomdákban sincs már szétszedhető betűformákból történő nyomtatás, ami a Gutenbergi innováció lényegét képezte. Mindez azt mutatja, hogy a jelenlegi könyvkiadás a kapott digitális tartalom átalakítását, sokszorosítását jelenti . (Ha pedig egy régi könyv újrakiadásáról beszélünk, a munka a szkenneléssel kezdődik.) Ez felveti a könyv megszokott fogalmának újraértelmezését. Ilyen alapon azt mondhatjuk, hogy a különböző anyagi hordozókon és különböző eszközökkel megjelenített digitális szövegtartalmak képezik a könyvek családját. E családnak tagjai a papírra nyomtatott könyv, az elektronikus könyv, és a hangoskönyv. 

A nyomtatott könyvek családján belül megkülönböztethető a nyomdai úton nagy példányszámban gyártott könyv, az értékesítés helyén letöltött és egy példányban kinyomtatott könyv - a print on demand books (POD) , a két alcsoport között elhelyezhetjük az egyre olcsóbb DTP-s technológiákkal létrehozott kiadványok tömegét.

A hangoskönyv a felolvasott, művészileg előadott könyv, korábban audió-CD-n, ma már többnyire MP3-CD-n tárolt hanganyag. Ide tartozhat a letölthető hangoskönyv is, amely a hordozó eszközön való megjelenítve nem szöveget, hanem hangot ad vissza.

Az elektronikus könyvet, mint a hordozójától független digitális, szövegszerűen megjeleníthető adatállományt (szövegfájlt) szokás definiálni. A megjelenítés feltételez egyrészt valamilyen anyagi adathordozót - tárolót (e-könyvolvasó, merevlemez, pendrive, netbook és számítógép merevlemeze, DVD lemez) és a megjelenítést végző szoftvert (pl. ADOBE Reader, az e-könyvolvasó szoftvere, stb.). Utóbbi meghatározza a szöveg tárolásának rendszerét. A szabványosított adatstruktúrák terjednek el, és gazdaságilag is ez térülhet meg, a tömegszerűség miatt.  Figyelembe véve a másolásvédelmet is, jelenleg a PDF és az ePUB formátum a legelfogadottabb. Mindenesetre a megjelenítéstől megkövetelhető, hogy közelítse a hagyományos könyvolvasás fiziológiai körülményeit és élményét.

 

Nem zárható ki, hogy a  közeli jövőben olyan könyvszerű tartalmat hordozó multimédiás könyvolvasó eszköz (és szoftver, valamint adatstruktúra) születik, ahol választásunk szerint a szöveget olvashatjuk, vagy kellemes hangon egy automatizált program felolvassa azt, miközben az odaillő gazdag illusztrációkat vetíti a képernyőre.

A digitális tartalmak köre sokkal szélesebb, mint a könyvszerű alkalmazásoké (lásd digitális képtárak, zenetartalmak, digitális rádiózás és tévézés, vagy például a szövegszerű tartalmak közül a felhasználói útmutatók bármilyen vásárolt eszközhöz stb.). Minden analóg jelfelvevő és visszaalakító technikát felvált, kibővít, átalakít a digitalizálás. A folyamatot az vezérli, hogy a tartalmak tárolása, továbbítása, elérhetősége, felhasználása digitálisan olcsóbb, gyorsabb, tömegesebb, nagyobb profittal kecsegtet. Mi hát akkor a könyvszerű digitális tartalom - röviden a Könyv jellemzője? Én ilyennek tekintem:

·          az eredetileg digitális kódokból (bitekből, bájtokból) álló,

·         rendezett betűsorozatokban megjeleníthető (lektorált, szerkesztett, tipografált),

·         olvasási célt szolgáló, önmagával rendszert alkotó szöveget (van tartalmi felépítése, kifejtésének logikája),

·         amely általában rendelkezik olyan formai jellegzetességekkel, mint tartalomjegyzék és tagolás (pl. fejezetek, bekezdések, oldalszámozás és hivatkozások...), előszó, utószó, borító,

·         valamint ezt a felépítést és rendszert visszaadó képi, és hang általi reprodukció (hangos könyv)

·         visszaadja az átalakuló könyvolvasás fiziológiai körülményeit és élményét.

A KÖNYVEK családja

A fenti osztályozás bizonyára vitára ösztönzi a kedves olvasókat. Ma még kérdés, hogy eljött-e a könyvfogalom újradefiniálásának ideje az egyre teljesebbé váló digitális médiákban, abból a célból hogy megkülönböztessük a multimédiás alkalmazások tömegében. Általában elfogadható, ha valaki könyvön csak a nyomtatott változatot érti, az elektronikus-, és hangoskönyveket külön médiának tekinti. Véleményem szerint a tartalmak digitalizálása, és a többféle felhasználási mód párhuzamos elterjedése valószínűen a média második forradalmának fő iránya.  A Könyvek ismertetett csoportosítása egyben lehetőséget ad arra, hogy ne beszéljünk a nyomtatott sajtó közelgő haláláról, hanem így tegyük fel a kérdéseket?

Milyen feltételek közt éri meg a Könyveket (azaz digitalizált könyvszerű tartalmakat) az elektronikus, illetve hagyományos nyomtatott formájában is megjelentetni? Probléma-e, ha többféle formában is elérhető a vásárlók széles köre részére egy Könyv? Milyen időtávban értékesíthető a nyomtatott és az elektronikus formájú könyv, az adathordozóhoz kötött, vagy letölthető könyv és hangoskönyv?

E-cikk írójától elsősorban gazdasági természetű válaszok várhatóak. A címválasztásom is erre utal, a különféle könyvek árainak összetevőit kell elemeznünk. Két szempontból is szükséges ennek átgondolása, egyrészt a kiadó és kereskedő ráfordításai oldaláról, másrészt a piaci verseny és a fizetőképes kereslet oldaláról. A cikksorozat következő számaiban erről írok.

A Kossuth Kiadó első multimédiás alkalmazása a CD-s korszakból a többkötetes Brehm: Az állatok világa lexikonjának digitalizálása volt. (1993).  Alapvetően ez is elektronikus könyv volt, olvasható, lapozható, kiegészítve keresőrendszerrel, képekkel, állathangokkal. Akkor még az e-book kifejezés nem is létezett.

Az elektronikus könyvek fogalmával kapcsolatban ma kettős félreértést észlelek, az egyik szerint az e-book a világhálón elérhető, azaz letölthető könyv , mintha a letöltés lenne az elektronikus könyv legfontosabb jellemzője, lényege. A másik félreértés az e-könyvolvasók azonosítása az elektronikus könyvvel. Utóbbi az ingyenes vagy az olvasó árába beszámított tartalmakkal, feltöltött olvasóknak köszönhető. Meggyőződésem, hogy a kötött tartalmú, vagy csak a meghatározott adatbázisból letölteni képes olvasóknak nem lesz tartós jövője, legyen az adatbázis akár olyan hatalmas, mint az Amazoné (Kindle), vagy amilyent a Google épít.

Befejezésül kitérek arra a jó hírre, hogy a hangoskönyvek 2011. január elsejétől a kedvezményes 5%-s Áfa kulcsú termékek közé tartoznak. A MKKE kezdeményezése sikerre vezetett, azonban nézzük meg konkrétan hogyan is szól a törvénymódosítás (Áfa tv. 3. sz. melléklet, HVG Adó 2011 különszám,   230.  oldal)

Az Áfa tv. 3 . számú mellékletének új 18 . pontja alapján a könyv, illetve kotta   bármely más fizikai adathordozón reprodukált formája ,   az 5 %  adómérték alá kerül ."

A hozzáfűzött indoklás, amelyet az adószakértők is vallanak:

Kedvezményes 5% ÁFA kulcs alá kerülnek az eddigi 25% helyett azok a könyvek és kották, amelyeket nem papíron jelentetnek meg, hanem más fizikai adathordozón, és használatukhoz nincs szükség elektronikus szolgáltatások igénybevételére. Ennek alapján hangoskönyvekre alkalmazható az 5%-os ÁFA, digitális könyvre viszont nem (az elektronikus úton nyújtott szolgáltatás ugyanis továbbra sem kedvezményezett)

Véleményem szerint adathordozó nélkül nincs reprodukció, a letöltött digitális könyv igenis reprodukció. Vagyis nem az a lényeg, hogy van letöltés vagy nincs, hanem hogy mit vásárolunk:

·         szolgáltatást veszek, a hordozót én adom, fizetek a letöltésért a kereskedőnél, vagy magam végzem el a világhálóról, ez a tevékenység 25%-s kulcshoz sorolt.

·          terméket veszünk a kereskedő boltjában, az adathordozó általam kívánt feltöltését ott elvégzik (CD-re, pendrive-ra másolt e.book, stb.) és a terméket a hordozójával kell kifizetni, akkor szerintem az 5%-s Áfa kulcs alkalmazható. E-könyvolvasó esetében a számla állhat az üres olvasó árából (25%),  és a rátöltött e-könyvek árából (5%),  ez több tételes számla lesz.

Analógia a nyomtatott könyvvel: ha a papírt a kiadó vásárolja meg és a nyomda erre dolgozik, az nyomdai szolgáltatás 25%-al, ha viszont a nyomda adja az alapanyagot is, akkor mint tudjuk, a könyv Áfá-ja 5%.

Ebből a szempontból az Áfa törvény idézett új megfogalmazása nem szerencsés, és ez nem segít  a hangoskönyveken, hiszen meg kell védeni, hogy a felolvasott, előadott könyv is a papíralapú könyv reprodukált formája - hol a határ, és a színdarab, a film nem reprodukció? A definíció nem segít az elektronikus könyveken sem, az nem reprodukció, vagy nincs adathordozója?

Úgy vélem, hogy a gazdasági és jogi szabályozás késve reagál a gyakorlat által felvetett kérdésekre, és ezúttal kapkodó választ adott.

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2018/3.ÉS Páratlan oldalA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalKarácsonyi kalandHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés