A kormány adótervei 2012-re

A T/4662 számú törvénytervezet foglalkozik a piacgazdaság résztvevői és az állam közötti jövedelemelosztás rendszerének megváltoztatásával, pontosabban egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosítását tartalmazza. A 2012. évi költségvetés bevételi oldalának biztosítása érdekében elsősorban az ÁFA és jövedéki adók emelése számít, de sajnos a javaslat a nettó jövedelmeket is érinti, elég széles körben. Amúgy a költségvetési elképzelés több sebből vérzik, várhatóan teljesíthetetlen az alapul vett gazdasági növekedés, túlságosan kedvező árfolyamon számolták az adósságtörlesztést.
A javaslathoz számtalan módosító indítvány érkezett, ami méltán tükrözi „előkészítettségét”. Ha még hozzávesszük a javaslatban nem szereplő EVA megszüntetés, átalakítás – adótörvényeket érintő – nem ismert módosításait is, hát nem sok idő marad az új előírások gyakorlati bevezetésére. A járulékokat, a jövedelemadót, az ÁFÁ-t érintő változások ügyviteli programok átalakítását vonják maguk után, és csak aztán jönnek a könyvelők.

Személyi jövedelemadó és járulékokat érintő változtatások

A nemzeti kormány feladta az „egykulcsos adóval mindenki jól jár” tényekkel cáfolt kommunikációt, most tudatosan felvállalja a középréteg erősítését. A személyi jövedelemadó módosításának célja az igazi 16 %-os egykulcsos adó elérése 2013-ra, de átmenetileg ehhez igénybe veszi a progresszív adótáblát. A 2012-s adótábla nem szokványos kifejtése a következő:



Tekintettel arra, hogy 2011-ben az első sávba eső éves jövedelmek (havi szinten 202.000 Ft-ig) 20,32% -kal adóztak, az 1,27-s adóalap-kiegészítés (bruttósítás) teljes körű volt, jövőre a második sávba tartozó jövedelemtulajdonosok 105 ezer forinttal kevesebbet fognak adózni. Ez havi szinten 8.726 forint középréteg erősítő megtakarítás.
Az alacsony keresetű dolgozóknál megszűnik az adójóváírás, ami 180 ezer forint havi jövedelemig biztosított 12.100 forint adókedvezményt. A nettó jövedelemcsökkenést a felszorzás elmaradása miatt kieső adó nem fedezi. Százezer forint bruttó bér közelében a havi nettó bérek több mint nyolcezer forinttal fognak esni. A számításban figyelembe vettem mindenkire kiterjedő 1%-s egészségbiztosítási egyéni járulékemelést is. Természetesen lesz kompenzáció a szociális adóvá átkeresztelt 27%-s társadalombiztosítási járulékból. Az adójóváírás kivezetése, és a közteherből visszaadott kompenzáció zavaros kettőssége ennek a jövedelemadózásnak. Mintha a bér nem piacgazdasági kategória lenne, az állam a minimálbéren túl is beleavatkozik a vállalkozók döntéseibe. Nem értem miért kell a vállalkozókkal, menedzserekkel szembeállítani az alacsony fizetésű, szegényebb munkavállalóikat (lásd államilag elvárt béremelések) ahelyett, hogy további munkaerő felvételére ösztönözne az adórendszer. Aggasztó az is, hogy a megnövekedett étvágyú állam a magánnyugdíj-pénztári vagyon lenyúlása után, most az eddig a társadalombiztosítási alapokba fizetett köztehert teszi szabad felhasználás prédájává. Az átnevezés azért fontos, mert a járulékokért ellenszolgáltatás (nyugdíj, egészségügyi ellátás) jár, de a hozzájárulás vagy adó nevű elvonások a kormány költségvetésben rögzített céljaira felhasználhatók.
Az egyéni és társas vállalkozók sem járnak jól. Eddig a garantált bérminimum alapján fizették a járulékokat, ha nem tudtak ennyi jövedelmet kivenni. 2012-ben várhatóan a minimálbér 92.000 Ft/hó, a garantált bérminimum 108.000 Ft/hó lesz. Változás az emelésen túlmenően az, hogy az egészségbiztosítási járulék alapja az utóbbi összeg 1,5-szerese a kormány javaslata alapján. A modellszámítások szerint egy egyéni vállalkozónak, vagy egy személyesen közreműködő társas vállalkozónak a minimum járulékfizetési kötelezettsége 55.350 forintra nő a 2011 évi 41.830 forintról. Ezt a járulékszintet havi 162.000 forint kivehető jövedelem biztosítja. A kötelező járulék összege 33%-al nőtt.
A személyi jövedelemadó változások egyik tervezett pontosítása a könyvkiadókat, jogdíjkifizetőket érinti. (Megszűnik a 2011-s túl liberális szabályozás – ti. a kifizetőnek a számlás magánszemélytől nem kellett adóelőleget vonni, például jogdíjkifizetéseknél, ha azt a magánszemély kifejezetten nem kérte.) Csak két kivétel marad, az őstermelő és a vállalkozói mivoltát igazoló egyéni vállalkozó. Minden más esetben, akár van számla, akár nincs, a megbízásos, vagy felhasználási szerződést kötő kiadónak adóelőleget és járulékokat vagy az EHO-t le kell vonnia. A személyi jövedelemadó levonás adatlapja (Nyilatkozat) ismét bonyolulttá válik. Ebben a magánszemély nyilatkozik a kifizetőjének arról, hogy az adóelőleg megállapítása során a jövedelem egészére, vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap kiegészítést. Valószínűleg ezt minden szerző és jogörökös tudni fogja, már januárban! Távolodunk az egyszerűsítéstől.
Vége az önálló jövedelmeknél megengedett korlátlan költségbeszámításnak is, ismét csak a bevétel 50%-ig lesz adható tételes költségelszámolást figyelembevevő nyilatkozat.
Az üzleti ajándék és reprezentáció a társasági adót érintő két éves Canossa járása után visszakerül a személyi jövedelemadóba, mint egyes meghatározott juttatás. Kedvezményes értékhatár a vállalkozásoknál nincs, szorzótényező az adóalaphoz 1,19 és 27% adót kell fizetni utána. Ebbe a kategóriába tartozik az üzletpolitikai (reklám) céljából pénzben vagy nem pénzben adott ajándék is. (A tiszteletpéldányok és kötelespéldányok eltérő rendelkezés hiányában szintén ide sorolhatók.)

Egyéb adókat érintő változtatások

A 27%-os Áfa kulcsra áttérés fordulónapja a valódi teljesítési dátum szerint 2012. január 1. Vigyázni kell az áthúzódó szolgáltatásokra, amit célszerű szétbontani, a 2011-re vonatkozó rész 25%-os marad. Szakmánkat érintően ilyenek a nyomdai és kiadói szolgáltatások díjai, a reklám-marketing kiadások, nem könyvnek (folyóiratnak) minősített termékek értékesítése.
A társasági adókulcs ötszáz millió forint adóalapig jövőre is 10% marad. Két fontosabb változást emelnék ki. Az előző elhatárolt évek veszteségével a tárgyévi adóalap csak annak feléig csökkenthető. Másrészt visszakerül az adomány fogalma, mint rendes elszámolható költség. Természetesen igazolás szükséges az átvevő szervezettől, de nem kell vizsgálni annak mérlegeit, ha vállalkozási tevékenysége is van. Adománynak a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezeteknek, egyháznak, valamint közérdekű kötelezettségvállalás keretében adott ingyenes juttatások minősülnek, feltéve, hogy az adományozással összefüggésben vagyoni előny nem állapítható meg.
Akár háromszorosára is nőhet a cégautó adó a teljesítmény és környezetvédelmi besorolástól függően.
Nem marad érintetlen a számviteli törvény és könyvvizsgálói törvény sem. Törvénybe iktatott, kötelezően használandó számviteli standardok lesznek. Erősödik a leltár szerepe (két módszere: a mennyiségi felvétel és az egyeztetés) a mérleg alátámasztásában. Kötelező lesz az analitikák egyeztetése év végén a főkönyvi könyveléssel.
Sok paragrafust érint az adózás rendje törvény módosítása. Az adóregisztráció megnehezítése, és a fokozott adóhatósági felügyelet intézményének bevezetése újdonság, céljuk az adómorál erősítése és a feketegazdaság elleni határozott fellépés. Az adóregisztrációs eljárás az újonnan alakult cégek első, vagy a működő cégek változás nyomán státuszt nyert vezető tisztségviselőinek és képviseleti joggal, vagy 50 %-os szavazati joggal rendelkező tagjainak adózói előéletét vizsgáló eljárás, amely eredményeképpen az adószám megállapítása megtagadható, vagy törölhető. A fokozott adóhatósági felügyelet során az adóregisztrációs eljárás során nem elmarasztalt adózók közül kockázatosnak ítélt adózók szoros adóhatósági felügyeletére kerül sor annak érdekében, hogy adókötelezettségeiket maradéktalanul teljesítsék.
Megszűnik az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés, az ellenőrzés a megbízólevél átadásával kezdődik, az ezt megelőző napig lehet csak önellenőrzést végezni. Bevezetik a fel nem fedett próbavásárlás intézményét, amikor a jegyzőkönyv kiküldésével igazolódik a vizsgálat. A próbavásárlásokat kiterjesztik a web áruházakra is. Az adóhatóság cselekvési szabadságát jelentősen növeli a javaslat.

Áttekintve a várható módosításokat, az adóegyszerűsítés (söralátét) irányába nem fejlődünk, de ha az adóbeszedés hatékonysága javul, és ezáltal az adómorál is magasabb szintre emelkedik országunkban, a rendesen adót fizető cégek és vállalkozók jobban érezhetik majd magukat.