Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Osvát Ernő
Aforizmák
Csibi
tűzoltó lesz
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Osvát Ernő <br> Aforizmák Csibi<br>tűzoltó lesz
Dr. Bódis Béla: Ami a 2010. évi beszámolókból kiderül, és ami nem…

Ami a 2010. évi beszámolókból kiderül, és ami nem…
Hogyan olvassuk más kiadók mérlegbeszámolóit


A számviteli törvény 150 napot ad a mérlegbeszámoló elkészítésére, elfogadására, közzétételére és cégbírósági letétbe helyezésére. A vállalkozások többségénél az üzleti év a naptári évvel megegyezik, ezért a beszámolók többségének fordulónapja december 31, leadási határideje következő év május 31. A cégek választhatnak ettől eltérő üzleti évet. Véleményem szerint bármelyik februári mérlegfordulónap szerencsésebb lenne az egész szakma, kiadók és terjesztők számára. A novemberi és decemberi fogyásokhoz tartozó nagy értékű – a bizományosi rendszer miatt utólagosan kiállított – számlákat nem kellene elhatárolni. Az ÁFA előírás a számlák fizetési esedékességét tekinti teljesítési dátumnak. Az összekötött számlázó- és készletnyilvántartó programokban, ahol a készletcsökkenés a számla kiállításának napján automatikusan vezetődik át, szintén problémát jelent a december 31-i fordulónap. A számvitelben ennek ellenére biztosítani kell a tényleges tartalom szerint az üzleti évhez tartozó bevételek és a bevételek elérését biztosító költségek megjelenítését. Ez az egyik számviteli alapelv, az összemérés elve.
Január a leltározás és kevés értékesítés hónapja, nem bonyolítaná meg túlságosan a későbbi fordulónap miatti zárási tennivalókat.
Még egy fontos dátum van itt, a fordulónap és a közzétételi határidő között, a mérlegkészítés napja. Egyrészt időt kell hagyni a tulajdonosoknak a beszámoló elfogadására, és akadhat könyvelni való is a taggyűlés után, például osztalékdöntés miatt. Nagyobb cégeknél a könyvvizsgálatra is időt kell szánni. Fontosabb azonban a mérlegkészítési határidő és a beszámolóban figyelembe vett gazdasági események kapcsolata. Ha a kiadó például úgy dönt, hogy ez a nap március 31-e lesz, akkor az április elseje utáni információkat nem kell az előző év beszámolójában szerepeltetni. (Utólag beérkezett számla, vevői fizetőképességi információ – értékvesztéshez stb.)
Persze, ha már a mérlegkészítés időpontját a társaság meghatározza, akkor zárási ütemtervet is készíthet a leltározás, az egyeztetések, az éves zárási munka feladatainak határidőzésével. Mintha utóbbira – tisztelet a kivételnek, ahol a zárási teendőket tervezik – már nem maradna idő az általam ismert kiadók többségénél.
Május elmúlt, a szakma 2010. évi beszámolói elektronikus úton beküldésre kerültek, és június elején, mikor e- sorokat írom, már lekérdezhetők, és az általam évek óta figyelt cégek beszámolói rendelkezésemre állnak. (Próbálják ki: http://www.e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-Default.aspx). Tíz évvel a jelenlegi számviteli törvényünk megjelenése után, megvalósult a közzététel célja, hogy a társaságok a gazdasági helyzetükről hiteles információt szolgáltassanak a piac többi szereplőjének, és ez ingyenesen, gyorsan bárki számára elérhető legyen.

Lekérdezhető minden beküldött anyag, de ebből a három fontosabb, a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet. A könyvvizsgálói jelentések nem beszédesek, a rájuk erőltetett szabvány szöveg miatt. A kisebb cégek beszámolói összevontak, egyszerűsített éves beszámolók, itt a készletek összetételét, a vevők vagy szállítói tartozások értékét, az alkalmazottak létszámát és más hasznos információkat a kiegészítő mellékletből tudhatunk meg.
Amikor a kezembe veszem egy könyvkiadó lekérdezett adatait, két szempont szerint értékelem, egyrészt megfelelnek-e azoknak könyvkiadást jellemző evidenciáknak, amelyek megkülönböztetik más iparágakkal szemben, másrészt bízhatom-e a kapott adatokban, mert a beszámolót gondos munkával hozzáértően állították össze, vagy egy utolsó pillanatban összecsapott anyagot látok. (Jelentős szankciók tartoznak a beszámoló be nem küldéséhez, adószám felfüggesztés, cégtörlés, ezt semelyik könyvelő nem kockáztatja meg.)
A könyvkiadás evidenciái a vizsgált 22 – egyenként 100 millió forintot meghaladó árbevételű – kiadó beszámolói alapján:
     • A tárgyi eszközök, és immateriális javak értéke alacsony a mérlegekben, átlagosan mintegy 15%. A könyvkiadás sem eszközigényes, sem létszámigényes, hanem tudásigényes tevékenység. Ezért vásárolt kiadói jogok lehetnének, de az értékesítéstől függő royalty fizetési gyakorlat miatt nincsenek.
     • A késztermék és befejezetlen termelés jelenik meg készletként,( a kisebb árukészlet érték jelenléte már kereskedelemre utal, nem tiszta kiadói tevékenységre). A készletek a forgóeszközök jelentős részét képezik, átlagosan 52 százalékra tehető arányuk. Ez a vagyon (mérlegfőösszeg) 44 százalékát adja.
     • Magas vevőállomány átlagosan 37%, alacsony pénzeszköz érték 10%, a hosszú fizetési határidők és késve fizetés miatt.
     • Az évek során felhalmozott eredmény a jegyzett tőke, törzstőke többszöröse, és ez adja a saját tőke fő elemét, ugyanakkor a mérleg eszközoldalán pénzben, értékpapírban, pénzügyi befektetésekben ez a halmozott többlet nem rakódott le. A vizsgált kiadók saját tőkéje, az összes forrás 53 százalékát adja.
    • Kevés hitellel gazdálkodnak a kiadók, nincs zálogképes fedezetük, minimális a hosszú lejáratú kötelezettség a mérlegekben, viszont magas a rövidlejáratú kötelezettségek értéke, tartozások a nyomdák felé. (45% az mérleg főösszegére vetítve).
Összehasonlítva az előző évi adatokkal, némi javulás látszik az átlagértékekben, 2-3 százalékkal csökkent a készletek és vevőkövetelések aránya, nőtt a pénzeszközök aránya a forgóeszközökben, de ez cégenként jelentősen szóródik, lényegében a könyvkiadók kedvezőtlen mérlegképe nem változott.
Áttérve eredménykimutatásokra a bevételhez képest az alacsony átlagos eredményértékek, jövedelmezőségek mutathatók ki.

 

 

 

 

*Tevékenységi eredmény = üzemi, üzleti eredmény + egyéb ráfordítások – egyéb bevételek
A jövedelmezőségi mutatók enyhe javulása mögött kimutatható, hogy a vizsgált kiadók bevétele nem, vagy alig csökkent, viszont az eladásaik eredménytartalma kismértékben nőtt. Oka lehet az adóteher csökkenés (SZJA, társasági adó), de lehet a költségtakarékosság is, ebből még nem állíthatjuk azt, hogy vége a válságnak.
A mérlegbeszámoló adatokra épül a mérlegelemzés, amely mutatókat képez. A beszámolókból sokféle mutató számítható, ezeket rendszeresen be is mutatják a kiegészítő mellékletben. Sőt olyan mellékleteket is olvastam, ahol más szinte nem is szerepel, csak öt oldal mutató, megoszlási mutatóak a mérleg főösszegére vetítve, indexek a bázis és tény oszlop adataiból, illetve egyéb mutatók. Szokásos csoportosításuk: a vagyoni helyzet mutatói, a likviditás és eladósodás mutatói, a jövedelmezőségi mutatók.
A könyvkiadók esetében a legfontosabb a készlet és árbevétel összefüggése. Csak két egyszerű osztás, és máris megítélhető az értékesítés minősége, a készletek forgása, illetve ennek változása.


 

Ez a mutató a három legnagyobb – tiszta profilú kiadónál – 2010-ben 1,75 és 2,19 közötti értéket ad. (A vizsgált 22 kiadóra az átlagérték 2,16.) Hosszabb időtávot nézve (2006 –tól) az uralkodó tendencia a forgás lassulása. Vannak kiadók ahol ez a mutató 0,8 sőt 0,4 is megjelent egy beszámolóban. Ha azt mondjuk, hogy az előállítási költség az árbevétel 50%-a (ez a forgalmi érték 25%-t jelenti, az 50% árrés mellett), akkor a valódi forgási mutató fele a készletek megtérülését kifejező mutatónak. Ez egy fordulat körüli érték évente, azaz 365 napnak megfelelő forgási sebesség. A másik véglet a 0,4 –s megtérülés, megfelel 1825 napnak.

A tankönyvkiadók államilag biztosított piacon dolgoznak, ez kitűnik beszámolóikból. Magas árbevétel, magas jövedelmezőség (20-22%), jelentős a tőke és befektetett eszközérték, pénzeszköz ellátottságuk kiváló. A négy meghatározó tankönyvkiadó – amely 85 százalékban uralja a kiadást, majdnem annyi árbevételt ér el, mint az általam vizsgált 22 általános profilú kiadó.

A könyvterjesztők mérlegei alacsony saját árukészletet, magas befektetett eszközértéket (bolthálózat, raktárak, logisztika), jelentős hitel és szállítói tartozásokat mutatnak. A jövedelmezőségi mutatók alacsonyabbak mint a kiadóknál.

Az eredménykimutatások többsége összköltség-eljárással készült, ez termelési, teljesítmény szemléletű, nem passzol a késztermék előállítás - értékesítés pontos bemutatásához. Legnagyobb hibája, hogy nem mutatja ki az értékesítés bruttó eredményét, az árbevétel és értékesített termékek előállítási költségeinek különbségét. Az összköltség eljárás jellegzetessége, hogy az árbevételt kiegészíti az előállított, el nem adott teljesítményekkel. Ebből a termelési értékből vonja le a tárgyidőszak összes költségeit és ráfordításait. Bemutatom ezeket a bevételt pótlékoló, kiadó vezetőknek misztikus tételeket, ahogy az eredménykimutatásban szerepelnek:

 

 

Egy könyvkiadó esetében elképzelhetetlen, hogy ezek a sorok üresek, bár nem kizárt, hogy a nyitó késztermék és befejezetlen készlet értékben egyezik a záró készlettel. Készletnövekedés esetén az STKÁV pozitív értékkel növeli az árbevételt. Itt csak a saját előállítású készlet szerepelhet, a vásárolt anyag és árukészletek változása szóba sem jöhet. Mindenesetre szoros kapcsolat van az eredménykimutatásban ide írt értékek, és a mérleg Készletek csoport sorai között. Arról nem is beszélve, hogy például ennél a könyvelési eljárásnál a saját könyvek selejtezésének értéke meg kell jeleníteni a fenti 04. SEAÉ sorban is.
Ez tehát a másik szempont, amit nézni szoktam, megvan-e az összhang a beszámoló részei között, és néhány esetben rossz érzésem támad.
Bódis Béla

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2018/1. számaÉlet és Irodalom AlapítványA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyKarácsonyi kalandHolly elveszett varázspálcájaRőtszakáll, a koboldkalózA királylány álmamacskarácsony
Belépés