Bruttósítás, szuper!

Könyvhét, 2009. október

Az országgyűlés még június végén megszavazta a 2010 évre vonatkozó adócsomagot. A személyi jövedelemadóban 1988-s bevezetése óta nem volt példa olyan mérvű fogalmi átalakításra, mint amire 2010 januárjától sor kerül. A jövedelemadó alapja nemcsak a bruttó jövedelem, hanem a munkáltatói járulékkal és százalékos egészségügyi hozzájárulással - jövőre mindkettő 27% - növelt jövedelem lesz. Indok a transzparencia, az átláthatóság megteremtése, hiszen majd a dolgozók a bérlapjukon látják az adóalap soron, hogy mennyibe is kerülnek munkáltatójuknak. Ez igazán örvendetes, de ha belegondolunk abba, hogy az adósáv, az adókulcsok, és a munkavállalói járulék is változik, valószínűleg az első hónapokban a semmit sem értünk, a „miért kaptunk ennyi pénzt" reakciók is felerősödnek. A jobbik esetben a havi megszokottnál több marad a zsebben. Az eddigi próbaszámítások alapján elmondható, hogy az alacsony keresetűeknél (150.000 Ft bruttó bér alatt), nem lesz több a nettó pénz. De kezdjük az elején.

Még előző munkahelyemen részt vettem a legelső bruttósításban, amely a jövedelemadót nem tartalmazó keresetekből áttért a jövedelemadót is tartalmazó bruttó jövedelem szintre. Ha hiszik, ha nem, 1988-ban a progresszív jövedelemadó táblázatban 11 adósáv és 11 adókulcs (0%-tól 60%-ig) szerepelt. A Novorg által kiadott Bérbruttósítási táblázatok ¹ tartalmazták a régi keresetnek megfelelő, új bruttósított kereseteket 10 forintos léptetéssel, havi 2000 forintos jövedelemtől indítva havi 25.000 forintig. Mivel jó ideig mindenki a régi kategóriákban gondolkodott, külön táblázatot készítettünk arra az esetre, hogy 10%, 15%, 20% régi keresetnövekedéshez, mekkora bruttó, azaz új kereset tartozott. Hol vagyunk már ettől?  A béremelést manapság mindenki a bruttó bér szintjén értékeli.

2009 évig a munkaviszonyból (nem önálló tevékenységből) származó jövedelemre az alábbi alapösszefüggések működnek a személyi jövedelemadó szabályozásban:

A jövedelemadó kulcsok 1.900. 000 forintig 18%, felette 36%. A munkavállalótól levont járulékok együttesen 17%. A munkáltató által fizetett munkaadói és TB járulékok 32% a magasabb jövedelmeknél.

Az önálló tevékenység bevételéből a törvény szerint engedélyezett költségbeszámítással határozható meg a jövedelem, melynek adózása már a fenti szabályok szerinti, azzal az eltéréssel, hogy a magánszemély részére a beszámított költségek is megtérítésre kerülnek.

A 2010 évi változás:

Az új jövedelemadó kulcsok a következők: alsó kulcs 17%, 5 millió forintig, felső kulcs 32%. A munkáltató járuléka egységesen 27%-ra csökken. A 11%-s egészségügyi hozzájárulás 27%-ra nő.

Első látásra is nyilvánvaló, hogy a 127%-s adóalapra számított 17%-s kulcs, a bruttó bérre vetítve 21,6%, ami a 2009 és a korábbi évek fogalmainak megfelelő magasabb kulcsot jelent. Így az adókulcsok látszólagos csökkentése magasabb adóalap mellett csak BARBA trükk.

Az hogy ebből a konstrukcióból nem keletkezik jövedelemcsökkenés, az a sáveltolásnak és az adójóváírás kiterjesztésének köszönhető. (3.188 ezer forint adóalapig 15.100 Ft havi adójóváírás számolható el. )

Az előzetes számítások szerint, ez az adózási technika a 250 - 340 ezer forintos átlagos havi jövedelemsávban hagy körülbelül húszezer forinttal többet a zsebben, e sáv alatt és felett csökkenő összegeket. Ez is eltűnik 100 ezer forintos jövedelemnél. A munkáltatók viszont az 5%-s járulékcsökkenéssel jól járnak.

Az adóalap kibővítése ellen, ti. nem csak a megszerzett jövedelmet tartalmazza, hanem a munkáltató közterheit is, sokan tiltakoznak, a kérdést az alkotmánybíróság elé kívánják vinni. Az adótanácsadók egyesülete szerint a 2010. évi törvénymódosítás gyorsan összecsapott anyag, melynek egyes rendelkezései alkalmazhatatlanok.

A pénzügyminisztérium egyelőre kitart törvénye mellett, és közleményében hangsúlyozza, hogy csak adótechnikáról van szó, ami nem eredményez adóteher növekedést.

Véleményem egyezik néhány neves adószakértővel, a személyi jövedelemadónál csak tiszta megoldások fogadhatók el. Ez a szuperbruttósítás csak félbruttósítás. Mi köze a munkáltatói járulékoknak a jövedelem adójához? Világos, hogy e járulékok természetes, kézenfekvő vetítési alapja ugyanúgy, mint a jövedelemadónál, a jövedelem összege.

Ha így vesszük, tényleg furcsa, hogy a jövedelem összegétől függő járulékot a jövedelemhez adva keletkezik a járuléktól független jövedelemadó alap. Matematikai jelölésekkel:

JÁR = F(JÖV);  ADÓ = G(JÖV, F(JÖV))   az y = f(x) mintájára.

A szuperbruttósítás fogalma 2008 elején született, amikor a fél ország adóreform tervezeteket készített, mivel még sejtelmünk sem volt a közeledő hitel-, pénzügyi és általános válságról. A gondolat lényege: tegyük bele a fizetésbe a munkáltatót terhelő járulékokat, ezzel bruttósítsuk a béreket. A vállalkozásoknak így (eltekintve a rehabilitációs, és szakképzési hozzájárulástól, amit továbbra is a vállalkozás fizetne) csak bérköltsége lenne, míg a társadalombiztosítás forrását a magánszemélyektől történő levonás biztosítaná. Ez valódi bruttósítás lenne, míg a jelenlegi javaslat csak fiktív, képzetes bruttósításnak tekinthető, a szuper szót el is felejteném.

Az adóreform javaslatok köszönnek vissza a közterhek csökkentésében, és az adóegyszerűsítésben. E lap hasábjain többször bíráltam, a magyar adórendszert szerteágazó adónemei és adóalap számítási technikáinak bonyolultsága, az adóbürökrácia miatt. Nos most jönnek a jó hírek, 2010-től adónemek tűnnek el, illetve összevonásra kerülnek.

• Megszűnik a kulturális járulék,
• Megszűnik a tételes egészségbiztosítási hozzájárulás (1950 Ft/hó/fő),
• Megszűnik a munkaadói járulék,
• A munkavállalói járulék beolvasztásra kerül a dolgozótól levont egészségbiztosítási járulékba. A dolgozói összes járuléklevonás marad továbbra is 17%.

Ezek a változások egyszerűsítik az adózási ügyintézést, és kedvezőbb helyzetbe hozzák a kis- és mikro-vállalkozásokat.

Ugyancsak 2010 évhez kötődő változás a 11%  EHO 27%-ra emelése. Ezzel a módosítással azonos szintre kerülnek a nem biztosított jövedelmek (megbízási díjak, honoráriumok) utáni járulékelvonások. Határozottan érezhető a kormányzati szándék, a különböző jövedelem kifizetések visszaterelése a biztosítotti jogviszonyt keletkeztető bérek, munkaviszonyból származó jövedelmek felé.

Dr. Bódis Béla

1.Bérbruttósítási Táblázatok, Novorg, 1987