Jövőre is rÁFÁzunk

Könyvhét, 2009. december

A 2010-s adóváltozásokat ismertető cikksorozatot a módosuló ÁFA törvénnyel zárom.

Az Európai Unió vámunió -  mint az közismert a vállalkozások körében - , de a hozzáadott érték adók (nálunk Általános forgalmi adó, röviden ÁFA ) szempontjából csak harmonizált rendszer. Ez azt jelenti, hogy a tagországok az Uniós irányelvet (2006/112/EK) beépítették  saját adószabályozásukba. Az említett irányelvnek van egy aktuális módosítása,  amelyet a tagországoknak 2010 január 1-től kell bevezetniük. Ez történik Magyarország esetében is.

Megjegyzem nem mindig sikeres az EU - irányelv átültetése. Példa erre a 2008 évi - újra szövegezett -  ÁFA törvényünk nevezetes 58§-a. Ez a bizományi ügyletnél készült számla teljesítési időpontját a fizetési határidővel tette egyenlővé, ellentétben az irányelvvel, amelyben az elszámolt időszak utolsó napja szerepel. (Bővebben : Könyvhét 2008 évi 11-12. szám)

Az ÁFA törvény módosítás fő tartalma a szolgáltatások teljesítési helyének, és az adóalanyok fogalmi meghatározásának változtatása, valamint a szolgáltatásokra kiterjesztett összesítő nyilatkozatok (adóbevallás) bevezetése. Eddig csak a tagállamok közti termékmozgásokról kellett ilyen, a normál ÁFA bevalláson kívüli plusz nyilatkozatokat beküldeni, azért  hogy a tagállamok adóhatóságai egymással adatokat cseréljenek. A könyvelők nem örülnek, nem lehet lazábban kezelni a külföldre irányuló, illetve onnan igénybevett szolgáltatások számláit, amelyek közé tartozik például a jogdíjak fizetése, tanácsadás, reklámszolgáltatás.

Az adózással mélyebben nem foglalkozó könyvszakmai vezetők és szakemberek részére azt tanácsolom, hogy minden külföldi ügyletnél három fogalmat tisztázzanak:

• Termék értékesítésről / beszerzésről, vagy szolgáltatás nyújtásáról / igénybevételéről van szó;
• Adóalanyok közti ügyletről van szó, vagy az egyik fél, esetleg mindkettő nem adóalany;
• A teljesítés helyét a magyar ÁFA törvény melyik tagállam területére helyezi, azaz vonatkozik-e az ügyletre a hazai törvényünk.

Az első kérdés fogalmilag világos, bár termékhez kapcsolódhatnak járulékos szolgáltatások, és fordítva is. Mindig az vizsgálandó, hogy mi az ügylet fő tartalma, ami nélkül a járulékos esemény nem valósulna meg. Például könyvek direkt értékesítésekor a postaköltség 5%-kal adózik, mert könyv nélkül a postaköltséget nem rendelné meg a vevő. Azonban nem ilyen egyértelmű a könyv CD-vel, vagy a CD- könyvvel eset. Nem mindig húzható rá a kedvezményes ÁFA a teljes csomagra, pusztán a néhány oldalas ismertető miatt. Végül ami a termékek körében a kereskedelem, az a szolgáltatásoknál a közvetített szolgáltatás, a közvetítő a szolgáltatás igénybevevője, és egyben nyújtója is.          

A második kérdésre a válasz, hogy minden gazdasági tevékenységet folytató természetes és jogi személy adóalany. A gazdasági tevékenység jellemzői :

• Üzletszerű, rendszeres, ellenérték elérésére irányul,
• Független, önálló jelleg - a munkaviszony keretében végzett munka nem tartozik ide, mivel ez alá és fölérendeltségi jogviszony.

Sokszor az örökösök és szerzői jogilag védett művek alkotói úgy érzik, nekik semmi közük az ÁFÁ - hoz, holott ez nem így van. A felhasználói szerződés alapján kötött ügyletek kimerítik a gazdasági tevékenység fogalmát, tehát a magánszemélyek adóalanyokká válnak, anélkül, hogy vállalkozásuk lenne.  Nem lehet kibújni a szellemi szabadfoglalkozásúaknak az adószám kérése és a számlázás alól, de a bejelentkezéskor kérhető alanyi adómentesség. Megjegyzem azt is, hogy a számlaadással a szerzők csak az ÁFA törvénynek tesznek eleget, és amennyiben jövedelmet szereznek, alkalmazni kell a személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási törvényeket is. A kifizetőnek vonni kell a magánszemélytől jövedelemadót és járulékokat is.

A január elsejétől életbe lépő módosítás a teljesítési hely fogalmát az adóalanyiságtól függően szabályozza. A teljesítés helyére vonatkozóan az irányelvben és a hazai törvényben  van főszabály, és léteznek nevesített kivételek. Általános jogalkalmazási elv, hogy a kivétel szabálya mindig felülírja a főszabályt.

Nézzük a szolgáltatásnyújtásra 2010-től vonatkozó főszabályokat:

• Adóalany megrendelő esetében ennek székhelye, telephelye a teljesítés helye.
• Nem adóalany  megrendelő esetében a szolgáltatás nyújtó székhelye, telephelye határozza meg a teljesítés helyét.

(1)     A hazai eset világos, a szolgáltatást nyújtó általában adóalany, ezért belföldi vevőjének Áfásan számláz.

(2)     Tagállamba értékesített szolgáltatás (jogeladás, reklámszolgáltatás, tanácsadás) esetén, ha  a vevő adóalany, akkor a hazai fél adó nélküli számlát készíthet, és a vevője a másik tagállam szabályai szerint köteles lesz adót fizetni.

Ha a vevő nem adóalany, például magánszemély akkor a magyar szolgáltatónak Áfás számlát kell kiküldenie.

(3)     Tagállamból igénybevett szolgáltatás (például eszközbérlet, jogvásárlás) esetén a hazai vállalkozás hozzáadott értékadót nem tartalmazó számlát kap, a számla összegét mint adóalapot  a magyar adókulccsal ellátva, fizetendő Áfát határoz meg. Normál esetben a magyar vállalkozásnak levonási is joga van, ugyanazon bevallásban ezt is szerepeltetheti, így az adóhatás nulla lesz. Csökkentett levonási joga van a vállalkozási és non-profit tevékenységet egyaránt folytató szervezetnek, nincs levonási joga a tisztán non-profit tevékenységű egyesületeknek, és alapítványoknak. (Ez az adótechnika a fordított adózás, az igénybevevő fél fizeti az ügylet adóját.)

Ezek a szabályok eddig is így működtek, de a kivételes szabályozás elvén, a mostani módosítás  a főszabállyá emelte őket. Fizetendő adó nemcsak kimenő számláink, hanem ez esetben a más tagállamokból beérkező számlák alapján is keletkezik. Éppen erről a fordított adózásról kell a külön összesítő bevallásban számot adni, megjelölve a szolgáltatást nyújtó fél EU-s adószámát. Szerződéskötéskor ne felejtsük elkérni. Másrészt közösségi szolgáltatás igénybevételéhez saját közösségi adószámot kell kérnie minden hazai vállalkozásnak, hiszen ez az összesítő nyilatkozat a partner tagállamban is bevezetésre kerül. (A 09T201T nyomtatványon igényelhető.)

A főszabály alóli kivételek köréből említést érdemel a közvetítő, és a kulturális, művészeti szolgáltatások kezelése. A közvetített ügyletek teljesítési helye mindig a tényleges teljesülési hely lesz, külföldi magánszemély megrendelő esetében a vevő lakóhelye, azaz a közvetítő ÁFA nélkül számlázhat.

A kulturális, művészeti, tudományos vásárok és kiállítások, rendezvények szervezőinek szolgáltatásainál mindig a tényleges megvalósulás helyét kell teljesítési helynek tekinteni, így a könyvszakmai egyesülésünk jogosan ad Áfás számlát a határon túli kiadóknak az Ünnepi Könyvhét standbérletéről és kapcsolódó járulékos kiadásokról.

A 2010 évi adómódosításokról szóló cikkeimben nem tértem  ki a társasági adó változására, ami az eddigi 16%-s kulcs 19%-ra emelkedik. Összességében megállapíthatjuk, hogy a kulturális járulék eltörlése, a munkáltatói járulékok csökkentése kedvez a könyvszakmának, a százalékos egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs járulék drasztikus emelése, a társasági adóval együtt többlet adófizetést fog okozni.

Dr. Bódis Béla