Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Livi meséi
Babák magyar
népi viseletben
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Livi meséi Babák magyar <br> népi viseletben
Dr. Bódis Béla: Mérlegkészítés válságidőben

Mérlegkészítés válságidőben

Könyvhét, 2009. március

A világ nem tanult az ENRON botrányból. Hiába hozták meg Amerikában a SOX (Sarbanne- Oxley) törvényt, hiába szigorították a nemzetközi számviteli és könyvvizsgálati standardokat, a bankárok nem okultak. Az ingatlanhitelezésből kinőtt, és napjainkban általános gazdasági válsággá fejlődő hitel-  és pénzpiaci válság elkerülhető, vagy mérsékeltebb lett volna, ha érvényesült volna az előírt óvatosság elve, a szükséges tartalékok megképzése, és az előrelátható veszteségek folyamatos leírása. Saját véleményem szerint egyszer azt is megtudjuk, milyen szerepe van az információs technológiai forradalom által felgyorsult világméretű bankközi információáramlásnak, és a valószínűsíthetően technikailag lemaradt nemzeti pénzügyi ellenőrző szervezeteknek a hitelválság kialakulásában.

Sokan úgy vélik, hogy a mostanában készülő 2008 évi mérlegbeszámolóknak nincs sok köze a napjainkban elmélyülő pénzügyi és gazdasági válsághoz. A könyvszakma számára a mindig erős év végi könyvforgalom tompította a negatív hatásokat, átmenetileg feledtette az alapvető szerkezeti problémákat, a kiadók készleteinek tartós növekedését, likviditásuk romlását. Megnyugvással töltött el mindenkit az államcsőd elkerülése, a könyvesek, de az ország lakói sem érezték meg a karácsonyi nagy bevásárlásban a kezdődő vihar előszelét. Mintha távcsövön néztük volna a tönkremenő nyugati bankokról, autógyártókról szóló híradásokat. A könyvértékesítésben, a lakosság vásárlásaiban tavaly még nem történt drasztikus visszaesés. Mondhatják, hogy az előző évről készülő pénzügyi jelentés - mint beszámolás egy viszonylag normális évről - nem kapcsolódik a jelen problémáihoz. Ez egy általánosan elfogadott nézet, a mérlegkészítéssel lezárunk egy időszakot, és kezdjük ismét a bevételszerzést, eredményelérést a nulláról. Mintha a beszámolóknak nem lenne üzenetük a jövőre nézve. Mintha a december 31-i mérlegértékek nem lennének nyitóadatai a folytatásnak.

Bizonyítandó azt, hogy ez a nézet menyire nem állja meg a helyét, a számviteli törvény két alapelvét idézem, először a vállalkozás folytatásának elvét, és majd az óvatosság elvét.

A beszámoló elkészítésekor és a könyvelés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése, vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.( 2000 évi C. törvény a számvitelről  15§ (1))

Vajon mit gondoljunk 2009 elején a belátható jövőről, meddig látunk előre? Kijelenthető-e, hogy a tevékenység jelentős csökkenése nem várható ezen időtartam alatt? A válaszadás a feltett kérdésekre nem a mérleget összeállító könyvelő dolga, hanem a tulajdonosok, az ügyvezetők felelőssége. A törvényben rögzített alapelv egyrészt arra utal, hogy ha a rendes gazdálkodási folyamat megszakad, akkor nem a rendes éves beszámolót kell elkészíteni, hanem át kell térni más törvények által előírt procedúrákra (átalakulás, végelszámolás, felszámolás). Másrészt határozottan előírja a folyamatos jövőbeli működés megígérését. Ezt a könyvvizsgálók részére a vezetők a teljességi nyilatkozatban írásba is foglalják az alábbiak szerint:

Nem tervezzük termékek gyártásának leállítását, és nincsenek más olyan terveink vagy szándékaink sem, amelyek fölösleges vagy elfekvő készletet eredményeznének, és nincsen olyan készlet, amely a nettó realizálható értéket meghaladó értékkel szerepel a pénzügyi kimutatásokban. (580. témaszámú Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard a Vezetés Nyilatkozatairól melléklete)

A vezetés nyilatkozata nem mentesíti a könyvvizsgálót az önálló értékítélet alól. Önálló standard foglalkozik a vállalkozás folytatásával. E szerint a jövőre vonatkozó becslést legalább egy év időtartamra kell elvégezni. A pénzügyi jelentést nyilvánosságra kell hozni. Valóban egy-két kattintással a hitelezők, a vevők és szállítók, az összes érdeklődő megnézheti a cégnyilvántartásban - egyelőre nem ingyen - az őt érdeklő társaság cég- és mérleg adatait. Abban áll az idézett alapelv jelentősége, hogy a két mérleg közötti időben lekért információ felhasználható legyen. A könyvvizsgálóknak kifejezetten kötelességük figyelemfelhívással, vagy korlátozott minősítéssel auditálni, ha e téren lényeges veszélyt észlelnek.

Térjünk át az óvatosság elvére:

Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget, akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékot el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. (Számviteli törvény 15§ (8))

Hát ez egyértelmű „kell", akár nyereségen, akár veszteségen állunk.

2009. év nem kezdődik jól. A hírek a munkahelyek bezárásáról, a lakosság növekvő pénztelenségéről, a korábban nem várt devizaárfolyamok miatti eladósodásáról szólnak, mindez a könyvek iránti fizetőképes kereslet eséséhez vezethet. A könyvkiadók észlelik terjesztő partnereik romló fizetési hajlandóságát, valószínűsíthetik a felgyülemlett könyvkészletek miatt bekövetkező leárazási hullámokat. A leárazások a legnagyobb bolthálózattal rendelkező terjesztőnknél már az elmúlt évben elkezdődtek. A készletek növekedése, a forgás lassulása a kiadók többségénél évek óta tart. Azonban csak elvétve találni mérlegeikben értékvesztésre, céltartalék alkalmazására utaló jelet. A szakma belső strukturális problémáihoz most még hitelszűke és pénzhiány is kapcsolódik. Az állam is bajban van, a kultúra megsegítése nem időszerű. A könyvszakmát kívülről, a fizetőképes vásárlóerő csökkenése oldaláról közelítő negatív hatások összekapcsolódhatnak a belső okokra visszavezethető túlkínálattal. A mélyülő válságfolyamat gyorsaságát és mélységét nem vállalom a könyvszakmában meghatározni, mert jóslás lenne, de biztos, hogy befelé tartunk. Eljött tehát a leírások és tartalékképzések ideje. Igen, már a 2008 évi beszámolókban gondoskodjunk erről!

Gazdasági szakemberként javasolom minden kiadóvezetőnek a készlet és a vevői tartozások alapos elemzését. Többszöri felszólítás ellenére be nem folyt követeléseket hitelezési veszteségként le kell írni, az évek óta eladhatatlan könyveket selejtezni szükséges. A bizonytalan, de behajtható követelésekre, és az önköltség alatti áron (ezen az extra árréssel csökkentett kiadói árat értem) még eladható könyvekre képezzünk értékvesztést. Gondoljunk arra, hogy a most meglévő és megjelenő könyveink egy része a következő években selejtezés sorsára fog kerülni, ennek a jövőbeni veszteségnek fedezésére képezzünk céltartalékot. Legjobb módszer a könyvkészlet korösszetételét megvizsgálni, és megfelelően megválasztott kulcsokkal bizonyos hányadokat meghatározni.

Mindezen tartalékképzések és leírások természetesen veszteséget jelentenek a nélkülük számított 2008 évi eredményhez képest, ugyanakkor megfelelnek az óvatossági elvnek. Most arról van szó, hogy a bizonytalan jövő miatt az eddigieknél nagyobb leírásokra van szükség. Ezzel biztosíthatjuk a 2008 évi mérlegbeszámoló valós tartalmát, megfelelését a vállalkozás folytatása és óvatosság elveinek.

Azt gondolom nehéz évek következnek a könyvszakma terjesztőire és kiadóira. A társaságok működésének biztosítása és egyben az értékképző kiadói műhelyek átmentése szigorú gazdálkodást igényel. A fentiek szellemében már a 2008 évi beszámoló összeállításakor gondoljunk erre.

Dr. Bódis Béla

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2017/4. számaA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyKarácsonyi kalandHolly elveszett varázspálcájaRőtszakáll, a koboldkalózA királylány álmamacskarácsonyNKA
Belépés