ProsperoD
disztribúciós könyvterjesztés
Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Külföldi könyvek
webshopja
ProsperoD<br>disztribúciós könyvterjesztés Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Külföldi könyvek <br> webshopja
Újságlapok a papírkosárból

Újságlapok a papírkosárból


Néhány hétig Párizsban csavarogtam. Jelentem, a francia televízió, a közszolgálati is meg a kereskedelmi is, ugyanolyan bűn-rossz, mint a magyar. Párizsban lenni mégis jobb. Egyrészt szebb és rendezettebb város, mint Budapest. Másrészt a néger és arab lányok gyönyörűek. S főleg ott az ember nem hall magyar híreket, és ez pezsdítőleg hat elmére, idegrendszerre, emésztésre egyaránt.
Hazaérve azonban átnéztem a lapokat. Tamás Gáspár Miklós cikkét még itthon olvastam, és majdnem mindenben egyetértettem vele. De: a törvény nem arra való, hogy betartsák vagy betartassák, a törvény igazodási pontot jelent. Jézus nem volt őrült, tudta, hogy az ember soha nem fogja az ellenségeit is szeretni, mint önmagát. Ha megpróbálja, elpusztítják, és a túlélő a törvényszegő lesz. De a törvényt, mint legvégső ideált, igazodás végett, ki kellett mondani! (Lopni sem szabad, ugye… )
És abban sem volt TGM-nek igaza, hogy hajrá antifasiszták, antirasszisták, demokraták és rendes emberek, ki az utcára! Nincs itt annyi rendes demokrata – sajnos. A Demokratikus Charta boldog hónapjai örökre elmúltak. (Nekem azok, az 1994-es választást megelőző hónapok jelentették a rendszerváltást, ami megelőzte és ami követte, szikes pusztaság, fájó csalódás; ugyanúgy, ahogy a szocialista forradalmat pedig ötvenhat jelentette nekem. Ami előtte és utána történt, annak már semmi köze nem volt a szocializmushoz.)
Hanem a visszhang meglepett. Bíró Béla azt mondja: „Kis János és Sólyom László kitűnő Népszabadságbeli írása”…stb. senkit sem érdekelt, ellenben az egész magyar közéletet izgalomba hozta TMG zavaros hablatyolása.
Hát kérem, a két említett cikk nem kitűnő, hanem csapnivaló. Nekem is lehet véleményem, nem csak Bíró Bélának… Kiss Jánosé azért csapnivaló, mert életidegen, doktriner, fundamentalista, ortodox-liberális. Sólyom László meg szakmabeli: jogász. A jogászdoktor pedig a közjogi problémákba belegárgyult, félfeudális, szerencsétlen, magyar dzsentri-értelmiség máig élő, fájdalmas szimbóluma, ahol még a tanári pályánál is durvább volt a kontraszelekció – négyévi diákdorbézolás után minden szamárból „doktor” lehetett. Mi bennük a kitűnő? Tán az írások stilisztikai színvonala?
Solymosi Ferenc pedig állandóan „Tamás” cikkéről beszél. Príma! Finom inszinuáció és megfoghatatlan. Tamás nevű filozófus-publicista ugyanis nincs. Van viszont egy Tamás Gáspár Miklós vagy TGM; a barátainak: Gazsi. Olyan ez, mintha valaki József, Tóth, Szabó és Nagy verseit elemezné. Ilyen költőket nem ismerünk. József Attilát, Tóth Árpádot, Szabó Lőrincet, Nagy Lászlót ellenben igen.
„Tamás okos ember… (és újra) Tamás okos ember… (sőt) Tamás nemcsak okos ember… (hanem) Tamás tapasztalt vitatkozó…” –, darálja, mint az imamalom, persze azért, hogy annál nagyobbat szóljon az ítélet: „Tamás” soha nem lesz hazánk nagy filozófusa, mert megakadályozza a média és a politika lélekmérgező hatása, és egyszerűen „butaságokat beszél”.
Tulajdonképpen miért is?! Mert „sajnos nem tudja, hogy egy adott cél elérése érdekében a fő mondanivalót nem szabad olyan kijelentésekkel fűszerezni, színesíteni, melyek az egész vitát más irányba terelhetik, melyek a javaslattevőt támadásnak tehetik ki.”
Sajnos Solymosi úrnak viszont fogalma sincs a publicisztikáról, a kommunikációról és a stilisztikáról. TMG ugyanis pont azért kiváló debattőr, mert mindig föl tudja izgatni az olvasót. Föl bírja bosszantani. Meg bírja botránkoztatni. Csak az izgalomba hozott olvasó képes fölfogni azt a lényeget, ami a megbotránkoztatás mögött lapul. Ha az olvasót tüchtig érveléssel elringatjuk, ásítani fog.
Publicisztikát átlagos újságolvasó különben sem olvas, átlapozza. Akkor olvas bele, ha azt hallja a haverjától, hogy te, ez a Tamás Gazsi megint valami állati klasszat irt! Vagy állati nagy marhaságot. Vagy valami fölháborítót. Mindegy.
Akkor jut el az olvasó tudatáig a lényeg, különben soha. Mert elalszik, mire odáig érne.

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Válogatás
Könyvhét 2018/3.ÉS Páratlan oldalA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyKarácsonyi kalandHolly elveszett varázspálcájaRőtszakáll, a koboldkalózA királylány álmamacskarácsony
Belépés