Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Livi meséi
Babák magyar
népi viseletben
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Livi meséi Babák magyar <br> népi viseletben
Ismételt mondatok

Ismételt mondatok

A legutóbbi hetek tanítási szünetei, munkaszüneti napjai, ünnepei a legszebb olvasásmódot: a csapongó olvasást is ajándékba adták. Mondatok zsongása magyarázza, hogy sok, egymással össze nem függő könyv közül ez a három egymás mellé költözött a polcomon.
Jóry Judit
Vetkőztetik a menyasszonyt címen írt pillangós képzeletű, illatokkal és ködökkel terhes, időbontásos költői regényt (Kalligram). Sőt: Képek egy regényből a műfaji meghatározás, pontosabban jelölve (a szerző hivatásából is eredő) képzőművészeti indíttatást, a novellisztikus anyag tördeltségét, az asszociációs technika szorgalmazását. A nem lineáris benyomássor, amely mögött a felbontott, transzponált önéletrajz sejlik, néha ornamentikus semmitmondásba téved. Még magakellető ömlengéssé is válhatna, ha az erotikus fantáziák, a „nagy” és a személyes történelemből előhívott események, a poétikus szövegpihenők, az egész – mozaikosan érdekes, kavargó – spektákulum nem egy rejtőzködő elbeszélő keze a szava nyomán forogna. A nő (az ő) már az első sor negyedik szavában ott van, távolodik, közeledik, sűrű fájdalmaiban és hatalmas lelki hánykódásaiban is titokzatosan pulzál. „Fragmentumok fekete hölgye” a könyvbeli, sokat megélt, rövidtörténeteket „fényképező” és „festő” asszony, akinek valóságértelmező képessége, finom emocionalitása, az eseményekből sorsot szövő készsége újszerű regényalakzatot terem. Az előadás kicsit túlhajtott kelléke a pár oldalas textusok kulcsszavainak rövid mondatként ismétlő, fejezet végi duplikálása. Ha egy fejezet, pasival, levesestállal, síremlékkel, a párna szóra van „kihegyezve”, akkor a „Párnára” lesz a záró szó/mondat. Párna. Akár Jadvigáé (bár Jóry E. P-vel szeret korrespondeálni). Jó könyv, mert tartalmasan tiszta, de bőven hagy teret nyomozásra, szembesülésre.
Antal László
tanár úr évtizedekkel ezelőtti egyetemi éveinkben, általános nyelvészeti órán igen szerette példamondatként ismételgetni: „A kis g bement az erdőbe, elvesztette a zöngéjét, s mire kijött, nagy K lett belőle” A szeszélyes (hol megtartott, hol meg nem tartott) Antal-órák (eshettek pohár mellett is) élményszámba mentek. A lányok ötös, a fiúk négyes-ötös jegyeit percek alatt szóró villámvizsgák még inkább. A legendát csak növelte, hogy Antalnak az általános nyelvészet terén egyre növekvő nemzetközi tudósi tekintélyéről, némely kollégájával folytatott, nem mindig szakmai vitáiról is tudhattunk. Sokkal később a haláláról előbb csak hamis tényeket, aztán a valóságot.
Üdvözlendő döntése a SZAK Kiadónak, hogy Nyelvinfo sorozatában közreadta a szerző két, negyven esztendőnél régebben keletkezett tanulmányát: A formális nyelvi elemzés; A magyar esetrendszer. Az előszóban Kis Ádám okkal állítja: az Antal-jelenségből életre szólóan megmaradt az intellektuális élmény. Jelen keretek között nem lehetett, nem is volt szükséges mai, naprakész nyelvészeti értékelés és kiegészítés satujába fogni ezen írásműveket. A Függelékben közölt két írás – Papp Ferenc: Antal László; Szépe György: …egy jottányit sem – nem egészen a mából pillant a tanulmányokra és koncipiálójukra, de segítenek a személyt és művét folyamatos jelenben tartani (a Névmutató és a Tárgymutató pedig segít eligazodni azokban a kérdésekben, melyeket a két cím pontosan, kurtán jelöl, de Antal rájuk vonatkozó eszméit dolgozatokban kellene fejtegetni). Akiben munkál egy szikrányi nyelvészeti (és filozófiai) érdeklődés, nem vesztegeti el idejét, ha felnyitja a kötetet.
Illés Árpád
neve ismétlődően és nagyjából azonos pozícióban fordul elő a Weöres Sándor-szakirodalom legkülönfélébb – esszéizáló, monografikus, szépirodalmi – oldalain. Az Orpheusz Kiadó Illés Árpád emlékkönyve így mindkettejük géniuszának adózik. Az összeállító, szerkesztő Illés Eszter és a fotókat készítő Illés Ádám szép könyvet komponált, értékes, kiterjedt dokumentációt rendezett egybe az 1908 és 1980 között élt művész életéről, szellemkapcsolatairól, játékos-mesés-színvarázsos, de egyben mélységesen éjszakai tudatú piktúrájáról.
A műfajváltogató szerkezetű, a csokrokba fogott reprodukciókkal és fényképekkel szerencsére nem takarékoskodó, albumszerű kötet Mezei Ottó terjedelmes tanulmányával visz a probléma- és jelenségköteg legközepébe. A lírai holdudvart – persze Weöres mellett – többek között Keresztury Dezső, Tóth Bálint, Bella István, Gyurkovics Tibor, Deák László verseinek köszönhetjük, Albert Zsuzsa költőként és interjúkészítőként is Illés mellé szegődik. Az egész könyvet átható – nem bántó, esetleg vitatható – szakralizálás Szakolczay Lajos írásának címétől (is) süt: Illés próféta földi dolgai.
Az ismétlések világához tartozna-e…? – de nem képtelenség eljátszani a gondolattal, hogy Illés Árpád képeit Jóry Judit körülírásosan ábrázolt és közvetve („név nélkül”) megnevezett művészettörténész hősnőjének gondjaira bízzuk; a mondatokat pedig, amelyek az alkotásokról elhangozhatnának, Antal tanár úr színe elé bocsássuk, Illés pedig megfesthetné őket.
Tarján Tamás

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Válogatás
A Könyvhét 2017/4. számaA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyKarácsonyi kalandHolly elveszett varázspálcájaRőtszakáll, a koboldkalózA királylány álmamacskarácsonyNKA
Belépés