Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Livi meséi
Babák magyar
népi viseletben
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Livi meséi Babák magyar <br> népi viseletben
Rejtelmes fény

Rejtelmes fény

A Kairosz Kiadó sokágú tevékenysége igencsak belenyúlik a nyüzsgő jelenbe, de eleven életet él a múlt feltárásával is. Vallástörténet, hitfilozófia, misztika: számos becses (olykor a Paulus Hungarusszal közös) kiadványuk fedi le a fenti, részint összefüggő területeket.
Szent Jeromos
élete, írásai, és vitái J. N. D. Dally monográfiájának lapjain kelnek életre (fordította Nemes Krisztina; a szerkesztő Heidl György korábban Szent Ágoston megtéréséről publikált új aspektusú könyvet a Paulusnál-Kairosznál). A szerző – 1974-ben – szeptember 30-ra, az egyházatya, a latin nyelvek alkotó ókeresztény író és fordító ünnepére datálta műve Előszavát. Kellynek a tartalomjegyzék fejezetcímeiből is kitetsző szándéka, hogy novellisztikusan színezett szakszerű fejezetekből szerkesszen egyszerre tudományos és olvasmányos, regényes munkát. Jeromos vitázó énjének erőteljes nyomatékosításával más énjeit – például a felkérésre precízen, noha néha mogorván, sietősen dolgozó fordító egóját – elhalványítja, a hangsúlymódosítások közepette viszont minden eszközt megragad, hogy 1600-1700 év távolából is plasztikus testi-lelki képet fessen a géniuszról, a szentről. Egészében a mű Dürer metszetére asszociáltat: a szorgosan dolgozó agg Jeromos attribútumokkal, jelképekkel zsúfolt szobája villan emlékezetünkbe, s az ablakon beáradó ihlető fény, melyben Hieronymus glóriája is fürdik.
Hildegard von Bingen
„a középkor kétségkívül legzseniálisabb asszonya” – nem tartozik a szentek sorába (bár akad újabb lexikonunk, amely ekként tartja számon – azonban csak a boldoggá avatási eljárás 1233-ban történt kezdetéről van adat, a szentté avatásról nincs. Ennek ellenére vannak szerzetesi közösségek, hívő gyülekezetek és emlékhelyek, ahol szentként tisztelik. Ünnepe szeptember 17-re, halála évfordulójára esik. 1098 és 1179 között élt.) Az egyházilag „legitimált” látomásokkal megáldott, a „rejtelmes fény”-től tettre sarkallt apátnő 73 liturgikus éneket (Égi harmóniák) és egy rövid énekes misztériumdrámát (Az Isteni Erők játéka) tartalmazó kötete esztétikailag (is) megragadó alkotás, Okok és gyógymódok című (a nedvkórtanon alapuló) gyógyítási összefoglalása érdekességével, illetve naiv, korszerűtlen elképzeléseinek részigazságaival lep meg. Az előbbi kötetet Kulcsár F. Imre Hildegard gyarló latin tudásának némi kendőzésével ültette át magyarra, az utóbbit Magyar László András tolmácsolása meghagyta a vegyes, érdes szövegközegben (kétséges viszont, hogy szükség volt az utólagos fejezetcím-betoldásokra, s hogy minden esetben szerencsések-e a jegyezetek – például az elején rögtön az, hogy Hildegard egy vélekedése „emlékeztet” (!) Schopenhauer nézeteire). A színjáték mai előadása sem elképzelhetetlen, ám inkább a komponistának is tehetséges Hildegard liturgikus énekei válhatnak élő textussá. Az Okok és gyógymódok második egységére bízni magunkat kockázatos lehetne, első részében a nemiségről, a férfiról, a nőről írottak – mára sokszorosan meghaladott voltuk ellenére – tudománytörténeti és szépirodalmi vonzerővel is rendelkeznek (mint a vallásos tudat igencsak világias lecsapódásai).
Søren Kierkegaard
Életrajzát 2000-ben azzal a szándékkal publikálta Joakim Garff, hogy – jóval nagyobb terjedelemben, mint a Jeromosról író Kelly, ám sokszor rokon eljárásokkal, fejezetezéssel stb. – egybefonódó történetek révén, nagytörténetként, regényesen nyújtsa a dán filozófus portréját és pályaképét. Bogdán Ágnes és Soós Anita fordítása meg is őrzi ezt a karaktert, hangnemet. Az illusztrációk és a bő képaláírások is a tudományos ismeretterjesztés felé visznek. Elgondolkodtató, felcsigázó a könyv, a teljes név monogramját címül választó a SAK
például Hans Christian Andersen és Kierkegaard ellentmondásos viszonyának teatralizálásával, a Regine Orsen-epizód visszatekintő (az özvegy, idős Regina Schlegel szemszögéből történő) felgöngyölítésével. A kivételes gondolkodó véghónapjait, végnapjait – a hitelességből, a dokumentálásból nem engedve – úgy írta meg Garff, hogy magunk is tanácstalanul imbolygunk a közelítő, illetve ismeretlen okból bekövetkező elmúlás színpadán. Az idézettömeg nem mindig segít tisztán érteni a főalak Isten-szemléletét, de remekül kiemeli stiláris készségeit, aforisztikus zsenialitását, egyéni észjárását. Az Egy még élő ember írásaiból és Az irónia fogalmáról című Kierkegaard-művek önálló fejezetet kaptak. E kettőt – ugyancsak a Jelenkor jóvoltából – az induló Søren Kierkegaard Művei sorozat első köteteként frissiben van módunk elolvasni.

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Válogatás
A Könyvhét 2017/4. számaA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyKarácsonyi kalandHolly elveszett varázspálcájaRőtszakáll, a koboldkalózA királylány álmamacskarácsonyNKA
Belépés