Az MKKE az Ünnepi Könyvhetet több mint egy évtizede a Gyermekkönyvnapokkal együtt szervezi meg, az idei már a 12. a sorban. A Gyermekkönyvnapok alkalmából közöljük a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése tagjainak kiadványait bemutató összeállításunkat. Magáról az egyesülésről pedig Nánási Yvette, a gyerekkönyvkiadók egyesülésének az igazgatója beszélt lapunknak.

- Beszéljünk a kezdetekről. Hogyan alakult meg az egyesülés?

- Az egyesülés 2008 őszén alakult meg, a későbbi alapító tagok 2008-ban béreltek először közös standot a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyv- és Illusztrációs vásáron. Ott fogalmazódott meg bennük az igény a rendszeres bolognai jelenlétre. Az is egyértelmű volt, hogy ezt külön-külön nem tudnák finanszírozni a kiadók. Ez a felismerés vezetett el az összefogás gondolatához. Eleinte a bolognai vásáron történő megjelenésre koncentráltak. Idővel aztán kiderült, hogy lenne itt más feladat is, több közös ponton találkoznak a gyerekkönyvkiadók szükségletei, amelyekben közösen fellépve eredményeket érhetnek el. Én 2010-ben kezdtem el dolgozni az egyesülésnél, addigra kikristályosodott, hogy mi mindent is várnak el a kiadók a közös szakmai érdekképviseleti szervüktől.

- …mi mindent?

- Az első megfogalmazott célkitűzések között szerepelt a közös könyvbemutatók szükségessége. Legyenek olyan közös bemutatkozási lehetőségeik, ahol meg tudják szólítani a szakmát. Nem a klasszikus könyvbemutatót igényelték, ahol egy újdonságot a szerző, illusztrátor részvételével mutatnak be az olvasónak. Ezt a kiadók maguk is megoldják. A közös fellépés inkább azt célozza, hogy a kiadók találkozhassanak a könyvtáros és pedagógus társadalommal, és ott meg tudják mutatni a könyveiket.  Találják ki közösen, hogyan juttathatnák el hozzájuk, és beszéljék meg, hogyan tudnák ezeket használni a könyvtárakban, a mindennapi oktatás-nevelési folyamatban.  Hiszen mára már akkora a gyerekkönyv kínálat, olyan sok új mű jelenik meg évről évre, hogy nagyon nehéz lépést tartani az újdonságokkal. Fontos lenne, hogy az iskolákban, óvodákban a kortárs szerzőket, kortárs könyveket használják, mert így tudják közelebb vinni a gyerekekhez az olvasást és így tudják aktivizálni őket. Ez nagyon fontos szempont maradt a mai napig.
Az évek során letisztult, hogy mit várnak el a tagok az egyesüléstől. Legyen erősebb a kapcsolat a szakmai közönséggel, az egyesülés nyissa meg az utat a szakmai szervezetek felé, hogy bekerülhessenek a megfelelő fórumokra a könyveik, szerzőik, illusztrátoraik. Ennek a célnak az eléréséhez jó módszer, hogy olyan programokat szervezzünk, amelyek olvasásnépszerűsítőek vagy szakmai szempontból jelentősek. Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógus és könyvtáros szervezetek mellett a könyvszakmai szervezetekkel is jó viszonyt ápoljunk, minél több alkalommal működjünk együtt egymás programjainak erősítésében, céljainak elérésében. Jó példa az MKKE szervezésében megrendezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Gyerek(b)irodalom programja is.

- Milyen rendezvényeik, programjaik vannak?

- Fontos rendezvénysorozatunk az Aranyvackor pályázat és a hozzá kapcsolódó Kortárs gyerekirodalmi napok. Még egyesülés előtti időkben indította el a Pagony Kiadó az Aranyvackor pályázatot, 2011-ben és 2013-ban már kapcsolódott hozzá a háromnapos konferencia, a Kortárs gyerekirodalmi napok is. A Pagony kiadó átadta az egyesülésnek a házigazda-szerepet, mert azt gondolták, hogy ez nem csak egy kiadó ügye. Az eredeti elképzelésük az volt az Aranyvackor pályázattal, hogy új tehetségeket fedezzenek fel. Ez most is jellemző szándéka a pályázatnak, annyiban módosult csak, hogy a kiadók szempontjai is megjelennek, azaz általuk fontosnak tartott téma jelenik meg a pályázati kiírásban. A kezdethez képest új elem a háromnapos konferencia is. Az egyesülés kérhet erre pályázatokon pénzt, az így elnyert támogatás lehetővé teszi, hogy magas színvonalú, tartalmas rendezvényt szervezzünk. Az idei rendezvény, csakúgy, mint a márciusi bolognai magyar részvétel a Maszre támogatásának köszönhetően valósulhatott meg ezen a színvonalon. A konferencia vezérelve, hogy a gyakorlat oldaláról közelítünk a gyerekirodalomhoz, olyan témákat próbálunk elővezetni, amelyekhez a résztvevők, vagyis az előadók és a közönség egyaránt kapcsolódni tud. A konferenciát tematikus blokkokban szervezzük: az első napon az alkotók, szerzők, illusztrátorok, kiadók a célcsoport, második napon a pedagógusok, könyvtárosok, a harmadik napon az olvasók, a gyerekek.

- A gyerekirodalom elméleti vonatkozásairól élénk diskurzus zajlik már hosszabb ideje. Hogyan látják ezt az egyesülésben?

- Az egyesülés fontos feladatának tekinti, hogy a felsőoktatásban megjelenjen a gyerekirodalom, önállóan. Az ELTE Tanító- és Óvóképző Karral együttműködésben hoztuk létre a Kortárs gyerekirodalmi műhelyt, ahol a kar oktatóival közösen új programmal állunk elő, ide a hallgatók más rendszerben, extra kreditekért járhatnak, és hallgathatnak a gyerekirodalomról előadásokat. A magyar felsőoktatásban, bölcsészképzésben témaként minimálisan van jelen a gyerekirodalom, ebből is következik, hogy nincs intézményes elméleti háttere Magyarországon a gyerekirodalom kutatásnak, eltérően más országok gyakorlatától.

A Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülésének tagjai:
Cerkabella Kiadó
Ceruza Kiadó
General Press Kiadó
Gutenberg Kiadó
Holnap Kiadó
Két Egér Könyvek
Koinónia Kiadó
Manó Könyvek
Naphegy Kiadó
Pagony Kiadó
Scolar Kiadó
Tessloff Babilon Kiadó
Vivandra Könyvek

A Könyvhét 2013/2. számában megjelent 14 oldalas mellékletet készítették: Csokonai Attila, Jolsvai Júlia, Kicsi Sándor András, Kurcz Orsi, Mátraházi Zsuzsa, Pompor Zoltán, Szekeres Nikoletta, Szénási Zsófia, Szepesi Dóra. Nyomdai előkészítés Bíbor Gábor (Vitalprodukt Kft)