A valóság talaján irreális dolgok történnek – Grecsó Krisztián – Könyvhét 20
Szénási Zsófia - 2017.09.28.
[A Könyvhét megjelenésének huszadik évfordulója alkalmából közreadott írás a netkorszak előtti időkből]
Grecsó Krisztián egykor és most. Most is volt - és lesz is a Könyvhétben, nem ritka vendég lapunkban Grecsó Krisztián. Évfordulós rovatunkban most a tizenhét évvel ezelőtti Grecsó Krisztiánnal találkozhatnak, és ő is találkozhat a fiatalkori önmagával: találkozás egy fiatalemberrel. Ezek szoktak az igazán nagy találkozások lenni; egyszer talán megtudjuk, miről beszélgetnének…
A valóság talaján irreális dolgok történnek – Grecsó Krisztián (nemcsak) a vidék költője
2000. június 29.
A szegvári születésű ifjút 1995-ben, alig tizenkilenc évesen mutatta be Kemény István az ÉS oldalain.
Előbb publikált itt, mint a Délvilágban, szülőföldje lapjában. A csongrádi gimnázium után járt a békéscsabai tanítóképzőre, majd a szegedi bölcsészkarra került, ahol most harmadéves. Egyszerre egyetemista, a Bárka folyóirat egyik szerkesztője, néptánctanár, és a Tevan Kiadó külső munkatársa. Írói hangjának alakulásában - saját bevallása szerint - Kántor Zsolt, Darvas László, Parti Nagy Lajos hatása érezhető.
– A sárvári diákírók, diákköltők körében ismerkedtem meg közelebbről magával az irodalommal, és néhány fontos irodalmi személyiséggel. Minden ott kezdődött. Negyedikes gimnazistaként prózával neveztem a versenyre, majd szorgalmasan küldözgettem a verseimet az ott megismert kortárs íróknak. Így történt, hogy egyszer csak Kemény István szó nélkül bevitte öt versemet az ÉS-be, és írt hozzá egy előszót. Persze nagyon boldog voltam, és bátorítást adott a továbbiakhoz. Ekkor kezdtem komolyan venni, amit csináltam. Prózát azonban - nagyon sokáig - nem adtam ki a kezemből, noha írtam, de valahogy nem találtam őket elég színvonalasnak. A próza számomra nehezebb műfaj a líránál...
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
A vérzés hiánya – Annie Ernaux: Lánytörténet
Tűzön-vízen át – Mark Haddon: A Delfin
„A legaljasabb és a legnemesebb dolgokra egyaránt képesek vagyunk” – Bene Zoltán
A határozottan szív alakú szirom – Interjú Géczi Jánossal
Különleges emlék egy csodálatos nagymamáról – Beszélgetés Finy Petrával