Könyvhét <br> 2021
Móra Kiadó
újdonságai
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Livi meséi
Csibi
tűzoltó lesz
Móra Kiadó <br> újdonságai Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Livi meséi Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

Ahol kolbászból van a kerítés, ott harapnak a legjobban – Celeste Ng Kis tüzek mindenütt című regényéről

Bráder Edina - 2021.02.02.

Shaker Heightsban mindennek megvan a maga helye. A fehérre festett kerítés lécei tökéletesen egyenes állnak, az autók nem parkolnak az utcán, a füvet pedig minden bizonnyal mindennap körömollóval nyírják. Az itt élő családoknak nincsenek anyagi gondjaik, ha pedig valakinek mégis akadna, azt a többiek megsegítik. Shaker Heightsban mindenki tudja, mi a feladata, és mindig minden a terv szerint alakul. Ezért is rázza meg különösképp a kisváros lakóit, mikor az egyik legvagyonosabb, legnagyobb köztiszteletben álló család, Richardsonék családi háza a szemük láttára porig ég. Ráadásul a pletykák szerint a tüzet az egyik családtag okozta… De vajon ő tette-e, és ha igen, melyek voltak az indítékai? Erre keresheti az olvasó a választ Celeste Ng második regényében.

A Kis tüzek mindenütt helyszíne tehát a valóságban is létező tervezett település, Shaker Heights, ahol maga az írónő is töltötte gyerekkora egy részét. A város megtervezésekor olyan részletekre is figyeltek, minthogy mindenki köteles a telek hátsó végébe tenni a szemetét, nehogy a zsákok elcsúfítsák az utcaképet. Jómagam rögtön J. G. Ballard kisregényére, a Running wildra asszociáltam (sajnos egyelőre nem létezik magyar fordításban), amely egy hasonlóan aprólékosan megtervezett, zárt közösséget mutat be és szintén egy tragédiát ír le; de elég a klasszikussá vált Öngyilkos szüzekre vagy az Ollókezű Edward filmjeleneteire gondolnunk, és rögtön sejtjük, valami felbolygatja majd a lakók tökéletesen rendezett kis életét. A bonyodalmat itt a korábban már említett Richardson család másik, kiadó házába beköltöző kétfős család szolgáltatja: Mia Warren és lánya, Pearl nem a helyi szabályok szerint élik életüket. Mia művész, Pearl túlságosan is önálló és okosabb, mint azt korától elvárnánk, ráadásul turkálókban vásárolnak és házukat szedett-vedett limlomokkal rendezik be. A két család élete mégis egyre inkább összefonódik, ahogy hasonló korú gyerekeik összebarátkoznak, Mrs Richardson pedig felfogadja Miát amolyan házvezetőnőnek. Talán ez a kapcsolat az, amely végül fellobbant egy szikrát a Richardson család tagjaiban – hiszen ők eddig szigorú szabályok közé szorítva élték életüket és boldognak hitték magukat, de lehet, hogy mégsem voltak azok? –, és amely végső soron a tűzesetet is okozza.

A regény azonban csak látszólag szól a bűntény felderítéséről, a valódi téma, amely végigfut a történeten, az anyaság kérdése. A kérdéskörrel Ng legalább három szinten foglalkozik: az első és talán legegyértelműbb ilyen elem Richardsonék családi barátai, a McCullough házaspár, akik régóta várnak az örökbefogadásra, és amikor valaki a tűzoltóállomás lépcsőjén hagy egy kínai csecsemőt, úgy tűnik, álmaik valóra váltak. Ám időközben felbukkan a biológiai anya, akinek azóta stabil állása lett, és úgy érzi, el tudná tartani a kicsit. Mi tesz valakit anyává?, teszi fel talán kicsit túl egyértelműen is a kérdést Ng, pusztán a biológia, vagy inkább a lehetőségek, amelyeket nyújtani tud? A második réteg Mia és Pearl története, mely eléggé hasonló az előzőhöz: Miát felfogadták béranyának, ám annyira elkezd kötődni a babához, hogy végül megszökik, mielőtt még megszületne. Helyesen döntött-e vajon Mia, amikor a jóval vagyonosabb házaspár biztosan jobb körülmények között tudta volna felnevelni Pearlt, mint ő, aki államról államra vándorol, inspirációt kutatva? És helyesen dönt-e vajon Lexie, Richardsonék idősebbik lánya, amikor az abortuszt választja? Ő, családja támogatásával a háta mögött, anyagilag megengedhetné magának, hogy felneveljen egy gyereket, azonban elesne gondosan megtervezett jövőjétől – nem mehetne egyetemre, a barátja nem akarná vele együtt nevelni… Érintőlegesebben is megjelennek az anyai kapcsolatok a regényben, Mia például szoros kapcsolatot ápol idős egyetemi tanárával, Mrs Richardsonnak pedig nehezére esik ugyanolyan jó anyának lenni legkisebb gyermekéhez, Izzyhez.

A regény tehát fontos témákat boncolgat, ráadásul több különböző oldalról és nézőpontból megmutatva azt; érdekes helyszínt használ cselekménye színteréül; a karakterek jól megrajzoltak, és még a tinédzserek viselkedése és a közöttük lévő dinamika is egészen hiteles képet mutat – minden adott tehát, hogy a könyv egy igazi klasszikussá váljon. A regény azonban mégsem működik olyan jól, mint ahogy ehhez képest várnánk. Nehéz rámutatni, hol csúszik el Ng és tér le arról az útról, mely zseniális íróvá tehetné, de talán a túlságos kiszámítottság az oka. A Kis tüzek mindenütt tulajdonképpen ugyanolyan gondosan megtervezett, mint maga Shaker Heights; ugyanolyan aprólékossággal vannak benne elhelyezve a szívet melengető pillanatok ahogy a drámaiak, a szereplők mondatai ki vannak számolva, még maga az anyaság kérdésköre is. Ez lehetne bravúros is, hiszen a történet ugyanúgy kitörhetne ebből a keretből, ahogy szereplői, azonban mégsem teszi, és valójában csak azt éri el, hogy a szereplők érdektelenek maradnak, és mivel a végkifejlet már az első mondatból kiderül, még csak az sem tartja fenn az érdeklődést. Hiába teremt az írónő hús-vér, szerethető karaktereket, valahogy mégis kívül maradunk életükön, olyan, mintha egy üvegen keresztül figyelnénk őket. Végig túl egyértelmű, merre tartanak az egyes történetszálak, az utalások pedig nagyon is direktek - többször is elhangzik a kulcsmondat, miszerint mitől számít valaki anyának; egy helyen pedig Mia azt mondja Izzynek, hogy „Évekkel ezelőtt láttam egy ilyen tüzet, amikor Nebraskában laktunk. Úgy tűnt, mintha véget ért volna a világ. Felperzselődött a föld, minden zöld eltűnt, feketeség maradt utána. De a tűz helyén gazdagabb a föld, új dolgok nőhetnek rajta…- Az ember is ilyen, tudod? Mindig újrakezdi. Megtalálja a módját.” Csodálkoznivaló-e talán, hogy a történet egy tűzesettel végződik?

Mindezek ellenére a Kis tüzek mindenütt igen élvezetes könyv, olyan, amelynek társaságában el lehet tölteni egy egész hétvégét a kanapén, hiszen éppen csak annyira terhel meg, amennyire az még kellemes. Celeste Ng pedig technikás író, tele van a regény szép mondatokkal, melyek felett el lehet egy-egy pillanatra mélázni, és egyre-másra akadnak olyan jelenetek is, melyek ismerőseknek lehetnek saját életünkből. Ne ódzkodjunk tehát tőle, a megjelenő súlyos témák ellenére kellemes, könnyed olvasmány, ráadásul olvasás közben eljátszhatunk a gondolattal, milyen is lenne gazdag Shaker Heights-i lakosnak lenni.

Ha pedig mindez nem lenne elég, a regényből a Hulu készített minisorozatot, Kerry Washington és Reese Witherspoon főszereplésével; mely a kritikák szerint még izgalmasabb, még drámaibb az eredeti szövegnél, minden csavaron csavar még egyet, és beleszövi a két nő közötti konfliktusba a faji ellentétet is.

Bráder Edina

Celeste Ng: Kis tüzek mindenütt
Európa Könyvkiadó, 384 oldal, 3999 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/4. szám címlapjaÉlet és Irodalom AlapítványKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsonyMMA
Belépés