Színházi szemle
Osvát Ernő
Aforizmák
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Macskarácsony
A hanta banda -
Őskori kaland
Osvát Ernő <br> Aforizmák Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék Macskarácsony A hanta banda -<br>Őskori kaland
Könyvhét folyóirat

Akit megsuhintott a halhatatlanság szele – Csukás István ötödik évszaka

Mátraházi Zsuzsa - 2017.02.16.

Akárcsak Andersen, Csukás István is április 2-án született. Hollywoodi sikert is elkönyvelhet: a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényéből készült tévéjáték gyerekfilm kategóriában nagydíjas lett az ottani 1975-ös televíziós fesztiválon. Nyolcvanadik születésnapjára a napokban jelent meg válogatott verseskötete Évszakom a szerelem címmel. Költőnek indult, és máig nem lett hűtlen a lírához, amint a következő sorai is mutatják: „Annyiszor játszottam a boldogot, / most végre boldog lehetnék – / nyugtalanul figyelem magamat, / vajon mi hiányzik még...”

– Mikor és mitől ébredt rá hosszas útkeresés nyomán hogy az írás az igazi hivatása? Előtte készült hegedűművésznek, tanult jogot, majd egy ideig a bölcsészkarra is járt.

– Mi több kell annál egy fiatalembernek, mint hogy pár verse megjelenjen nyomtatásban? Akkortól tudatosan költő akartam lenni. Később arra jutottam, hogy mint minden gyereknek, nekem is többféle tehetségem volt: a zenei meg a versírói. De valószínűleg bennem az alkotói véna volt erősebb, így legyőzte az interpretálásra kényszerülő hegedűművészit. Sokáig az sem számított, hogy a döntésem miatt generációm tagjaival együtt keményen nyomorogtam. Nem az érdekelt, van-e mit ennem, vagy kopott-e a nadrágom, hanem, hogy elismernek-e, híre megy-e a verseimnek.

– Mit profitált abból, hogy ott volt a Fiatal Művészek Klubja alapítói között, majd igazgatója is lett? Ezen a helyen nemcsak az újító művészeti gondolatok kaptak teret a hatvanas évektől, hanem akár ellenzéki politikai nézeteiket is nyíltan elmondhatták a szigorú mérlegelés után felvett tagok.

– Remek dolog volt. Ott találkoztam másfajta művészeti ágak korombeli képviselőivel: képzőművészekkel, színészekkel, énekesekkel. Ismerőseim nagyrészt abból az időből valók. Sajnálom, hogy ilyesfajta klubjuk ma nincs a fiataloknak.

– Nem bánja, hogy költőként kevésbé ismert, mint meseíróként?

– Nincs bennem két ember, akik irigykednek egymásra. Ugyanaz a költő írja a verseket és a meséket is, rokonok; mindkét műfaj elemelkedik kicsit a földről. Értékkülönbség végképp nincs a gyerek- és a felnőttirodalom között. Megerősít ebben a hitemben, hogy a nagy magyar költők, írók szinte kivétel nélkül írtak a gyerekeknek is. Kicsit nagyképűen pedig arra is gondolhatok, hogy a meseírás egy lépcsőfok, amelyen fiatal olvasóim idővel talán a későbbi műveimhez is felléphetnek.

Meseíráskor a figurák jelennek meg először lelki szemei előtt? Rájuk alapozza a történeteket?

– A gyerekeknek író szerző ugyanúgy dolgozik, mint a felnőtteknek szóló művek létrehozója. Először anyagot gyűjt. Nekem külön kincsesbányám van; a saját gyerekkorom. Bagamérit még Kisújszállásról hoztam magammal. Süsü alakja, aki behemót, de a szíve-lelke olyan, mint egy galambé, előrevetítette a kalandjait. A Pom Pom-mesénél kíváncsi voltam, mennyire fogják érteni a gyerekek a se nem ember, se nem állat, hanem képzeletbeli lény szereplők történetét. De az ő képzelőerejük elevenebb bármely íróénál. Ráadásul olyanok, mint a régi görög színház közönsége: boldogan megnézik az egyik műfajból a másikba vándoroló műveim színházi vagy filmes feldolgozását, még akkor is, ha már kívülről fújják az egészet.

– A Berosált a rezesbanda című 2013-as filmje a felnőtteknek is tanulságos: felerősítve jelzi a poroszos oktatási rendszer káros hatásait. Mit szól az utóbbi hónapok pedagógus-demonstrációihoz, melyek a jövő generáció érdekében szerveződtek?

– Figyelemmel kísérek, és a gyerekek oldaláról nézek mindent. Ezekről hosszú és vegyes véleményem van, amit most, a könyvünnep alkalmából nem fejtenék ki. Talán annyit mégis, hogy évek óta tapasztalom: az óvodások imádják a költészetet, de amikor iskolába kerülnek, elriasztják őket az irodalomtól. Ha versmondásra egyest kap valaki, logikus, hogy megutálja kudarca tárgyát. Inkább olyan közeget kellene teremteni, amelyben örömmel közelíthetnek egy-egy alkotáshoz. Gyerekkoromban az irodalomtanárunk eljátszatta velünk a Szentivánéji álom egyik jelenetét. Nagy kedvvel vetetettük bele magunkat, és máig tudom a szövegét.

– Megemlítette esetleg a nevelésüggyel kapcsolatos aggályait a köztársasági elnöki vacsorán is, amelyet néhány kerek évfordulós művész, így az ön tiszteletére adott Áder János?

– A protokoll keretein belül persze, de a lényeges dolgokat mindannyian szóba tudtuk hozni.  Én évek óta mondom a magamét a védtelen gyerek nevében. Nincs gyerekszínház, és ezt nem helyettesíti, hogy itt-ott gyerekelőadásokat tartanak. A tévében tíz éve nem készülnek gyerekfilmek, amelyekből a hőskorban évente tizenkettők is forgattunk. A gyereknek gyorsan ketyeg az órája. Ha nem kapja meg az élményt azokban a négy-négy évet felölelő periódusaiban, amikor a mesékre, majd az ifjúsági művekre, kiskamaszként a kalandos történetekre fogékony, akkor örökre lemarad róluk. Talán nem falra hányt borsó, amit beszélek.

– Mikori versek kerültek bele az Évszakom a szerelem című, erotikus verset, szerelmi lírát és elmúláskölteményt egyaránt tartalmazó kötetébe?

– Nem időrendben sorakoznak a versek ebben, a lírai életművemből válogató kötetben, inkább tematikusan. Kitűnik belőle, mennyire erős témám a nő–férfi viszony, beleértve az anya–fiú kapcsolat is. A négy évszak mellé egy ötödiket kreáltam: a szerelemét, amely akár napsütésben, akár hóviharban is jelentkezhet. Viszont nagyon meg kell dolgozni érte. Meghat, hogy születésnapi ajándékul kaptam ezt a verseskönyvet a kiadótól, és a szerkesztője, Bérczessy Gergely a fiatal korosztály tagjaként érdeklődik a költészetem iránt.

– Mondhatjuk, hogy élő klasszikus? Teskándban iskolát, Balatonszárszón színházat neveztek el önről, Bagamérinek emberméretű szobrot állítottak, Pom Pom térplasztika formájában egy iskolával szemközti fán várja Picurt, és ugyancsak e mese alapján tematikus játszóteret alakítottak ki Budapesten.

– Eleinte még tiltakoztam, hogy hagyjuk ezt, gyerekek, még élek. De valójában minden író álma, hogy képletesen a mindennapokban is jelen legyen a közösségben. Ilyenkor megsuhintja a halhatatlanság szele.

Mátraházi Zsuzsa
Fotó: Szabó J. Judit

Csukás István: Évszakom a szerelem
Könyvmolyképző Kiadó, 72 oldal, 2999 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

A Könyvhét 2017/2. száma megtalálható

A Könyvhét 2017/2. száma megtalálható

Könyvhét 2017/2. számamókus könyvek reklámfüzethosszú hajúA hanta bandaMóraHelikonkönyvszakmaMesekalauzEuro-AuditObserverSaxumSzigetFekete Sas
Belépés