Az olvasás éjszakája
OLVASÁS
ÉJSZAKÁJA
KÖNYVES
KALANDOK
OLVASÁS ÉJSZAKÁJA KÖNYVES KALANDOK
Könyvhét folyóirat

Álság és válság: a József Attila-értelmezés hamis mítoszai – Sárközy Péter könyvéről

Laik Eszter - 2019.08.27.

Monográfiaértékű, noha nem monografikus szándékkal íródott kötetet vehet kezébe a József Attila-kutatás iránt érdeklődő olvasó. Tisztázó szándékú tanulmánygyűjtemény ez, amely – mint szerzője rögtön előrebocsátja –, nagy vitákat és kirekesztést is eredményezett Sárközy Péter tudományos pályáján. A pártos kultúrpolitika talaján fogant József Attila-értelmezések – Révai Józsefé, Szabolcsi Miklósé, Tamás Attiláé – a hibás interpretációk, a „készpénznek” vett túlzó kultuszelemek által a modern kutatásra is rányomták bélyegüket (Agárdi Pétertől Mórocz Zsolton át Horváth Iván műveiig), de épp ilyen óvatosságra int a szerző Szántó Judit vagy József Jolán „hiteles” visszaemlékezési tekintetében. A „Miért ne legyek tisztességes!”című tanulmánykötet a Nap Kiadó Magyar Esszék sorozatának új darabja, és tartalmazza az irodalomtudós 1996-ban és 2001-ben kiadott József Attila-könyvei (Kiterítenek úgyis – József Attila kései költészete) szövegét, kiegészítve a szerző magyar és olasz szakfolyóiratokban megjelent tanulmányaival.

E gyűjtemény azzal a céllal született, hogy rávilágítson a „József Attila-kultuszhoz kötődő manipulációkra, hazugságokra”, fogalmaz a szerző. A legendaoszlatás vezet majd oda, hogy a különböző ideológiai, irodalompolitikai játszmák számára „ügyes” hangsúlyeltolásokkal kisajátított verseket megtisztítva, önmaguk mélységében és szépségében olvashassa bárki.

A leghangsúlyosabb ciklus épp ezért „A legenda oda” – József Attila-problémák a tények tükrében című egység. Kevés olyan mítoszokkal dúsított életművel találkozhatunk a 20. századi költészetben, mint a József Attiláéval, amely 1945 után kiváló „alapanyagnak” bizonyult az ideológiai kisajátításhoz és hamis üzenetek megfogalmazásához. Sárközy éles fényű kutatói lámpásával rávilágít arra, hogy a „legendák” kialakításához javarészt már maga a költő is hozzájárult. Németh Lászlót idézve: „József Attila jellegzetes (…) soha el nem felejthető József Attilát faragott a versei elé…” Az önképét narcisztikus indulatoktól hajtva elrajzoló költő mítoszait a túlélő barátok, ismerősök, pályatársak, különösen a politikát kiszolgáló irodalmárok – mikor milyen megfontolásból – csak sokasították, s ezek ma töretlenül élnek a köztudatban: „a proletár ifjúkorról, a Horger-ügyről, a Baumgarten-díjról, az állítólagos barátokról és a valós szerelmekről, a költő betegségéről, a freudizmusról és a kommunista mozgalommal való tragikus kapcsolatról”. Miközben Sárközy lehántja az életrajzra rárakódott megannyi álságot, magukhoz a versekhez visz közelebb: József Attila kései költészetének vizsgálatát a Nagyon fáj-kötet keletkezéstörténetével kezdi, illetve verseit az explication de text módszerével mutatja be. Elemzésében sarkalatos jelentőséget kap az 1933-34-es válságkorszak, amely megváltoztatja a költőt – ahogy Sárközy idézi József Attila Babits Mihályhoz írt leveléből: „Az a különös dolog történt, azaz történik velem, hogy a saját szemem láttára átalakulok, s ennek az átalakulásnak a valódiságát még alig tudom megfogni…”

A költő utolsó két évében egyre inkább elmerül gyermekkora világában, az „objektív” világ pedig ezzel párhuzamosan egyre messzebb kerül tőle.

A kommunista párttal megszakadó kapcsolata után egyre magányosabb, majd a pszichoanalízis, illetve a Gyömrői Edit iránt érzett (gyermeki/férfiúi?) vágy, a visszautasítás és a nő vőlegénye ellen elkövetett erőszakos támadást követő szanatóriumi kezelés vezet oda, hogy a költő világa egyre inkább bezárul, és kénytelen megoldási lehetőségeket keresni.

A Sárközy-elemzések meghatározó motívuma a bűntudat és a büntetéstől való félelem, amely állandóan visszatér a sokáig titokban maradt Szabad ötletek jegyzékében – ebből szintén olvashatunk elemzéssel kiegészített részleteket a kötetben. A Nagyon fáj-kötet igazán nagy összegző költeménye Sárközy Péter szerint a Kései sirató, hiszen „az elmaradt anyai ölelést, gyöngédséget tekinti élete döntő hiányának, elrontójának.” És az ezt követő, új öncsalás, a Flóra-szerelem sem válthatja meg József Attilát.

A legendák eloszlatása mellett Sárközy Péter esszégyűjteményének másik legfontosabb vetülete az irodalomoktatás súlyos hibáinak feltárása, mivel az ötvenes-hatvanas évek óta változatlan szemléletet tükröző életműtanítás rányomja bélyegét a József Attila-szövegek befogadására és értelmezésére. A szerző 2001-ben a finnországi „Hatalom és kultúra” tárgykörben rendezett hungarológiai kongresszuson éppen ezért mélyedt el a forgalomban lévő tankönyvek József Attila-fejezeteiben, s szűri le a konklúziót: „Ahhoz, hogy a mai fiatalok valóban hozzá tudjanak férni (…) József Attila életművéhez, arra van szükség, hogy megszabadítsuk az elmúlt fél évszázad során rájuk húzott sémáktól, »kultusz-buroktól«.”

Sárközy Péter: „Mért ne legyek tisztességes!” József Attiláról
Magyar esszék sorozat, 280 oldal, 3500 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/2. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés