ProsperoD
disztribúciós könyvterjesztés
Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Külföldi könyvek
webshopja
ProsperoD<br>disztribúciós könyvterjesztés Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Külföldi könyvek <br> webshopja
Könyvhét folyóirat

Árokásás helyett konfliktuskezelés – az MKKE új elnöke, Gál Katalin

Szénási Zsófia - 2018.02.21.

Januárban új elnököt választottak a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének élére Gál Katalin személyében, aki régi motoros a könyves szakmában. Közel negyed százada tevékenykedik a férjével együtt alapított, főként művészeti könyveket publikáló Vince Kiadóban, melyet ma már közösen irányít lányával, sőt mostani feladatainak tükrében lassan az ifjabb nemzedék kezébe kerül a stafétabot. Évek óta aktív tagja volt a MKKE elnökségének, személyét a többség garanciának gondolja arra, hogy a kiadók és kereskedők, a kicsik és nagyok álláspontja közeledjen egymáshoz. Szeretné, ha a tagok fontosnak éreznék, hogy benne vannak az Egyesülésben és jó lenne nekik részt venni a munkában. Megválasztásáról és terveiről kérdeztem.

– Eredeti szakmádat tekintve pszichológus vagy, klinikai tapasztalatokkal rendelkezel. Ha jól sejtem, az MKKE frissen megválasztott elnökeként valamiféle mediátori szerepet is kellene betöltened.

– Régóta bent ültem az elnökségben, figyelemmel kísértem a változásokat és nem mondhatom, hogy mindenben rosszul mentek volna a dolgok. Csak aztán jött két nagy kritikus állapot a könyvszakma életében: előbb az Ulpius, majd az Alexandra becsődölése, utóbbi – mivel a könyvszakma szinte minden szereplőjének volt velük kapcsolata – alaposan megrengette a szakmát és átrendezte a viszonyokat.  A szakma struktúrája is átalakult. Az utóbbi években ráadásul sokan kiléptek az Egyesülésből, a megjelenő könyvek felét sem fedte le a tagság. Többen megkerestek, hogy ismét vagy újonnan belépnének, ha változnának a viszonyok. Eleinte ellenálltam, mert úgy gondoltam talán egy agilis fiatalnak kellene elvállalni a posztot. Számba véve azonban, kik kerestek meg, érzékeltem, hogy valós igény van a változásra: a könyvszakma legkisebb és legnagyobb szereplői is bejelentkeztek, ezért úgy gondoltam, hogy független és kis kiadóként talán hitelesen tudnék közvetíteni az érdekek között. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése mögött közel 220 esztendőnyi könyves múlt van – Európa egyik legrégibb civil könyves szervezetéről van szó –, ezért adni kellene még egy esélyt a megmaradásra.  Három évre szól a megbízatás, úgy döntöttem, megpróbálom. A másik érvem az volt, hogy a szervezet élén komoly klinikai pszichológiai szakmai kihívást jelentő munka áll előttem, hiszen meg kell szüntetni a kiélezett helyzetet a könyvszakmában, be kell temetni az árkokat, meg kell keresni a közösen felvállalható pontokat, lecsipkedni a kártékony kinövéseket, továbbá spórolni, és megtalálni a politikától független bevételi forrásokat. Ebben a pillanatban a magyarországi könyvpiac publikációs és termelési értékének 92%-át megjelentető és közvetítő cégek tartoznak a MKKKE tagjai közé, vagyis azt mondhatom, hogy a könyvszakma beállt mögém.

– Nincs meg a veszélye annak, hogy a két legnagyobb szereplő, a Líra és a Libri határozza meg a döntéseket?

– Az elnökség összetétele garantálja a kompromisszumos megoldásokat.  Vannak elképzeléseim, és bár nő vagyok, nem akarom gender problémára szimplifikálni a problémát. Tény, hogy mások a módszereim, az eszközeim, mint a férfi vezetőknek, de ugyanúgy bírom a konfliktust és a csatát, ugyanakkor hátra is tudok lépni, ha szükséges.  Nem akarok senkit kicsinálni, megalázni és megtörni, arra vagyok kiképezve, hogy megoldjam a konfliktusokat. Nem magamat képviselem, nem a kicsiket vagy a nagyokat, hanem a szakmát.

– Milyen látható lépések történtek eddig?

– Először is bemutatkozó látogatást teszek, illetve tettem a szakma partnereinél. A Magyar Írószövetség képviselőivel leülve fél óra alatt tisztáztuk, hogy nem egymás ellen, hanem egymást erősítve rendezi meg ki-ki a maga rendezvényét: a Magyar Széppróza Napját, a Próza napját vagy Esterházy Péter születésnapját.  Esterházy születésnapját a Radnóti Színházban ünnepeljük a kiadója és a színház közös rendezésében, valamint a Magvető Caféban, illetve a könyvesboltok egy része kirakatot rendez be az évforduló tiszteletére. Szerintem Péternek ez nagyon megfelelne.

– Az első nagy megmérettetés a Könyvfesztivál lesz. Milyen változások várhatók?

– A Könyvfesztivál megszervezése hosszas munka eredménye. Biztosan át kell gondolni a hozzá kapcsolódó filozófiát, policyt, meghatározni, mire is akarjuk kifuttatni az eseményt. Bizonyosan erősíteni kell a nemzetközi kapcsolatokat, hogy a fesztivál ne csupán afféle provinciális esemény legyen. Tradíciópárti vagyok, azaz az elődök által elért eredményeket tiszteletben tartva hoznám be a változásokat.

– Milyen nagyobb lélegzetű tervekkel számolsz?

– Ősszel van egy kis pauza a könyves ünnepekben, ezért arra gondoltunk, hogy 2019 őszétől kellene egy olyan hetet rendezni az irodalomnak, amiben kiemelt helye lenne a jövő nemzedék olvasóvá nevelésének, vagyis a gyerekeknek. Ez is egy sokszereplős projektnek látszik, és idő kell hozzá, hogy kidolgozzuk a részleteit. Pszichológusként sejtem, hogyan lehet megszólítani a gyerekeket az irodalommal, a betűvel, és megszerettetni velük az olvasást. Vannak saját neveléseim, „házi használatra”, nálunk sikerült elérni, hogy mindenki betűszerető. Az iskoláknak és a pedagógusoknak is nagy segítség lenne egy efféle hét megszervezése, hiszen tálcán kínálnánk számukra az értékes, iskolákban tanítható irodalmat.

– Ha jól értem, látványos, nagy ívű tervek helyett apró lépésekben gondolkodsz.

– Kis lépések és kitartó, szorgalmas munka szükséges a változások elfogadtatásához. A teher nemcsak az én vállamat nyomja, nem vagyok egyedül a munkában: nagyon jó a stáb, az elnökség összetétele most az MKKE-ben. Attól jó, hogy sokfélék és sokfélét képviselnek és készek a munkára. Rendbe kell tenni a szervezet gazdálkodását is.

– Hogyan dolgozik most az MKKE a színfalak mögött?

– Azt kértem az elnökségtől, hogy az első időszakban hetente találkozzunk és egyeztessünk egymással. Tudom, hogy óriási kérés, hiszen komoly cégek vezetőiről van szó, akiknek temérdek a dolguk, mégis szükség van erre a munkafázisra. Csoportokat hoztunk létre, amelyekben nemcsak az elnökségből vannak jelen, hanem más tagoktól is segítséget várunk. Mások előtt is meg akarjuk nyitni a kapukat és lehetőséget adni a részvételre.  Ki kell nyitni a kapukat, amelyek látszólag csukva vannak, de mindez csak apró lépésekben történhet meg. Pszichológiai terminussal élve: miközben felállítjuk a diagnózist, már a terápiát is elkezdjük.

Szénási Zsófia

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2018/4.ÉS Páratlan oldalSzókimondókaKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés