Az intézményi kultúrpolitika helyzete és fejlesztésének feladatai

Könyvhét folyóirat

Az intézményi kultúrpolitika helyzete és fejlesztésének feladatai

2010.04.14.

Az intézményi kultúrpolitika átalakítását és az eddigiekhez képest más hozzáállást szorgalmazott Halász János, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes alelnöke az Új idők jönnek? - kultúra, politika, nyilvánosság címmel szerdán a fővárosban rendezett konferencián. Az írószövetség titkára, L. Simon László a források bővítését és elosztási módjának megváltoztatását sürgette.
Halász János az Értünk Egyesület és a Nagyítás című hetilap által szervezett tanácskozáson arról beszélt, hogy az emberek az utóbbi időben elveszítették kulturális tájékozódási képességüket. A mozik, a színházak jelentős nézőszámcsökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni, mert átalakultak a kulturális fogyasztási szokások. Ezt a rossz folyamatot meg kell fordítani - mutatott rá.
Halász János szerint az intézményi kultúrpolitikában az eddigiekhez képest más hozzáállásra van szükség. Fontosnak nevezte, hogy a közös kultúrkincshez minél többen hozzájussanak. A régi reflexeket a politikai elitnek és a kultúraformáló értelmiségnek is maga mögött kell hagynia - vélte.
L. Simon László író, a Magyar Írószövetség titkára - aki egyszersmind a Fidesz a választások első fordulójában már mandátumot is szerző politikusa - arra mutatott rá, hogy szűkösek a források, a közművelődési intézmények fenntartására sincs elegendő pénz. "Gyalázatnak" nevezte, hogy a normatívákat összevonták a költségvetésben.
Minél hamarabb változtatni kell nemcsak a rendelkezésre álló források összegén, hanem elosztásának módján is - szögezte le.
L. Simon László - mint kifejtette - újragondolná a kulturális elismerési rendszert is, mert szerinte e téren nagyon nagy deficitek vannak.
Rubovszky Rita, a Hungarofest ügyvezető igazgatója a kultúrpolitika elsődleges feladatai közé sorolta, hogy visszaadja az embereknek a jövőképet, a hitet. Napjainkban más terei és találkozási pontjai vannak a kultúrának és nyilvánosságnak, s a fiatalok sokszor elsősorban a közösségi oldalakon találkoznak kultúrával - mondta.
Fodor István közgazdász, az Ericsson Magyarország volt elnöke a civil szervezetek fontosságát hangsúlyozta, és azon véleményének is hangot adott, hogy a kultúrát és tudománypolitikát fókuszba kell helyezni.
A tanácskozáson Orbán Viktor Fidesz-elnök kötcsei beszéde kapcsán Lánczi András filozófus egyetemi tanár azt mondta, hogy a beszéd egy dologról szólt, arról, hogyan lehet kormányozni. A kormányzás pedig nem abból áll, hogy hány pozíciót osztanak szét - jegyezte meg.
Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke szerint amíg a beszédet nem emelték be a választási kampányba, addig érdektelen volt. Véleménye szerint a beszéd azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy a Fidesz-KDNP az egész ország nevében kíván kormányozni. Mint kifejtette, sokféle elitről lehet beszélni, de ha két csoportot nevesíteni akarna, akkor - mint mondta - ő a "társutas és nem társutas" elitet említené meg. A beszéd jogos indulata az elitnek arra a részére vonatkozott, amelyik a saját kulturális pozícióit arra használta, hogy a jelenlegi kormányzati struktúrát tisztára mossa, "szerecsenmosdatást" hajtson végre. Aki Gyurcsány Ferencet a hazugságbeszéd kapcsán védelmébe vette, az ártott Magyarországnak - fűzte hozzá. A másik oldalon fontos, hogy az az elit, amelyik "drukkol" a most megalakuló kormánynak, kritikus szolidaritással viszonyuljon az új kabinethez.
György Péter esztéta, egyetemi tanár három kultúrafogalmat különített el: a kortárs, a nemzeti és a populáris kultúrát. Ez a három mező pedig sokkal csekélyebb mértékben fedi egymást, mint gondolnánk - jegyezte meg.
Novák Attila történész, a Szombat munkatársa arról beszélt, hogy a kötcsei beszéd nem csak a baloldalnak, hanem a saját tábornak is szólt, kiemelve: "először munka van, aztán pozíció".
Taxner-Tóth Ernő irodalomtörténész, egyetemi tanár szerint a kultúra kettőssége és szétszakítottsága vidéken nem olyan nagy, mint a fővárosban, mert vidéken a hagyományok sokkal mélyebben élnek. Mint mondta, az is kérdés, hogy az iskolarendszer, a tanárképzés felkészíti-e a következő nemzedékeket, hogy mást is befogadjanak a populáris kultúrán kívül.
Orbán Viktor 2009. szeptember 5-i, kötcsei beszédének szerkesztett változatát február közepén közölte vitaindítóként a Nagyítás című hetilap. A Fidesz elnöke a "Megőrizni a létezés magyar minőségét" című beszédében - a Nagyításban közöltek szerint - azt fejtette ki Kötcsén, hogy Magyarországot, a magyar emberek közösségét kormányozni többet jelent annál, mint például a nagyobb jólét és biztonság elérése. Orbán Viktor hosszan szólt az elit szerepéről, és kifejtette: Magyarországon szembe kell nézni azzal a problémával, hogy hiányzik "a mintaadó elit kiválasztását igazoló értékelési rend", azaz nem működnek a hagyományos elitdefiníciók.
A gazdasági elitre a magyar közösség jelenleg nem néz fel, a kulturális elit megítélését figyelve pedig az látható, hogy a társadalom kevésbé várja az emberi értékesség kritériumának meghatározását tőlük, mint korábban - vélte. Ezzel összefüggésben kötcsei beszédében Orbán Viktor azt hangoztatta, hogy véleménye szerint a következő kulturális kormányzatnak az lesz a dolga, hogy a magyarországi kulturális elit számára a nyugodt lelkiállapothoz, a teremtő alkotáshoz, valamint a szép, nemes és választékos élethez szükséges feltételeket megteremtse, biztosítsa.

Forrás: MTI

Vissza az archívumba