Album jelent meg a zenész grafikáiból

Cseh Tamás íróasztala, jellegzetes tárgyai, lemezek, videó- és magnókazetták, plakátok és rajzok töltik meg a Cseh Tamás Archívum termeit a budavári Mailáth palota ódon falai között. A letűnt világot idéző épületben, frissen viaszolt, míves parkettával és fakazettás oldalfallal borított termekben több mint 2100 dal hallgatható meg, fel van töltve mintegy 35 ezer fénykép, illetve több tízezer oldalnyi kéziratot, kottát őriznek.  Az archívum, melynek feladata a művész személyes gyűjteményének és szellemi hagyatékának megőrzése, feldolgozása és közzététele idén januárban, Cseh Tamás szültésének 71. évfordulóján nyitotta meg kapuit. A teljes lemezgyűjtemény páratlan érték, a magnókazetták őrzik Cseh Tamás és Bereményi Géza jól ismert alkotói munkamódszerét (hogy Cseh Tamás kazettára felvett dallamához írt Bereményi szöveget). A kazettákat digitalizálták és Cseh Tamás fia, András segítségével az Archívum megpróbálja dokumentálni az egyes dalok születését, történetét. Az egyik teremben komplett filmfelvevő berendezés található, amelynek segítségével a művészre emlékező interjúkat rögzítenek. Ez utóbbi tevékenység jól illeszkedik a gyűjtemény vezetőjének, Hanák Gábor történész-filmrendezőnek a profiljába, aki korábban az Országos Széchenyi Könyvtár Történeti Interjúk Tárának volt a vezetője. Az archívum és a Méry Ratio Kiadó jóvoltából a közelmúltban megjelent egy képzőművészeti album, amely Cseh Tamás több mint száz grafikáját, festményét és metszetét tartalmazza. A kötetről Hanák Gábort kérdeztem.

- Cseh Tamás íróasztalán szimbolikusnak is mondható tárgyak kaptak helyet.

- A Katona József Színháztól kapott ezüst cigarettatárca a nagy dohányosra emlékeztet, a mini kazetták az utolsó hangfelvételekre, a régi stílusú forgópisztolynak külön története van, a gyertya és a kokárda az 1964-es felvonulásra emlékeztet a Batthyány örökmécseshez, amikor is Cseh Tamást túlzott „magyarkodásért” letartóztatták, mivel társaival Kossuth-nótákat énekelt. Látható egy játéktank, ami szintén fontos ereklye, Cseh Tamásnak a Szent István körúti albérletében állt az akkori pártház felé fordítva. Ha jött a főbérlő, visszaforgatta. Láthatók továbbá az utolsó kéziratai, az indiánosdira emlékeztető nyíl és egyéb dísztárgyak.

- A következő teremben Cseh Tamás rajzai, festményei terítik be a falakat. Talán nem annyira közismert, hogy festőnek készült, zsenge gyermekkorától fogva rajzolt. Tehetségesnek mondták, de mégsem futott be.

- Nemcsak tehetséges volt, de meg is őrizte a rajzait. Több mint 600 rajz került elő eddig, kéziratok, levelek között hevertek, nem voltak rendszerezve soha. 1970-ben, amikor találkozott Bereményivel és elkezdtek dalokat írni, szakított a rajzolással és soha többet nem vett ecsetet a kezébe.  Ahogy ő fogalmazott: a képzőművész vénája 1970 után elsorvadt. Gyermekkorában és kamaszként is ő volt a legtehetségesebb rajzoló az iskolában, a kitelepítés idején, 1952-ben a tordasi általános iskolában ő is rajzolt Rákosi születésnapját köszöntő plakátot, majd 1956-ban szintén neki kellett kivágnia az általa is megrajzolt Rákosi-címert a magyar zászlóból.  Érettségi után többször jelentkezett a képzőművészetire, de nem vették fel. Egerben végzett, mint rajztanár és Kőbányán tanított egy általános iskolában 1974-ig. Járt a Dési-Huber Körbe, majd felvették egy rendkívüli kurzusra a Képzőművészetire és főiskolai tanár lett. Rajzai életének dokumentumai egyben és egy-két kiállítástól eltekintve még soha nem voltak láthatóak együtt. Cseh Tamás legfontosabb szándéka mindig is a „hatni akarás” volt: ez megjelenik rajzaiban, az „indiánban”, a különböző társaságokhoz való csatlakozásban és később a zenélésben.

- A tematikájában pontosan követhető az érdeklődési terület: az indián korszak, a tordasi vidéki élet és táj, az ember- és állatportrék. Sugárzik belőlük a természet szeretete.

- Az indián rajzokról azt kell tudni, hogy nem csupán az indián regények inspirálták, de az autentikusságra törekedve bejárt a Néprajzi Tanszékre és a Múzeumba, hogy társaival minél élethűbben tudják megszervezni a nyári táborokat 1961-től kezdve. Maga a készülődés legalább annyira fontos volt, mint a tábor. A rajzok a nyári táborozás és a tanulmányok együttes élményéből születtek. Sokféle technikát kipróbált, mindent, ami elérhető volt. Sok képét, különösen festményeket elajándékozott, az Archívum egyik feladata éppen az, hogy ezeket felderítse, regisztrálja.

- Legtöbb képének nincs dátuma és címe.

- Mivel alkotói korszakában nem volt a nyilvánossággal kapcsolata, nem volt kiállítása, nem érezte szükségét, hogy identifikálja a képeket. Említette, hogy sok állatképet lát a falon. Cseh Tamást nagyon érdekelte a mozgás, a mozgás fázisainak megjelenítése. Különösen a lovakat kedvelte, gyakran megjelennek az indián tematikában is. A könyv borítóján szintén egy ló szerepel, amelyet egyik barátjának, Méry Gábornak ajándékozott. Méry Gábornak – aki a Méry Ratio kiadó vezetője – elévülhetetlen érdemei vannak a képzőművész Cseh Tamás felfedezésében és a nagyközönséggel való megismertetésében. A kötet összeállításában egyetlen vezérlőelv volt: a minőség. A 600 grafikát többen is átválogatták, elsőként Méry Gábor, Császár-Bíró Éva és jómagam, aztán Jankovics Marcell, majd Balázs Eszter és Mihály Gábor képzőművészek. A mintegy kétszáz kiválogatott képből száz került be a kötetbe. Nem ismerjük a képek datálását, nem tudjuk alkotói korszakokra bontani az életművet, hiszen nagyon rövid időről, csupán egy évtizedről van szó. Az első albérletét még kitapétázta a rajzaival, de aztán berobbant a zene. Az Archívum legközelebb egy autentikus életrajzi kötettel szeretne jelentkezni, amiben képzőművészet, fotó és zene a helyére kerül.

Szénási Zsófia
Az illusztrációkat a kiadó engedélyével közöljük

Cseh Tamás: Grafikák
Méry Ratio Kiadó, 124 oldal, 6900 Ft