Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Livi meséi
Babák magyar
népi viseletben
Csibi
tűzoltó lesz
Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Livi meséi Babák magyar <br> népi viseletben Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

Gutenberg ráncolja homlokát – Tájkép csata közben

Kocsis András Sándor - 2020.12.02.

Az elmúlt évtizedekben sokan temették a Gutenberg-galaxist, amely, megítélésem szerint, az informatika világával kibővül, és átváltoztatva kissé, de tovább él.
Miért fontos a nyomtatott könyv?
Azt tudjuk, hogy milyen időtávon képes megőrizni, tezaurálni az évszázadok alatt felhalmozott tudást a nyomtatott forma. Például Dublinban megcsodálhatjuk a 9. század elején elkészült gyönyörűséges Book of Kells-t.
Erről már van tudásunk, de a modern információhordozók élettartamáról, arról, hogy azok meddig őrzik meg a tartalmakat, nagyon rövid, néhány évtizedes tapasztalatunk van csupán.
Ma már gyakorlatilag olvashatatlanok az egykor floppilemezeken tárolt anyagok, mert a hardvereszközök, az újabb, korszerű információtároló technikák viharos gyorsasággal léptek rajtuk túl.
A könyv nem csak fizikai tárgy, hanem életérzés. Illata van, tapintása, betölti tereinket, létrehozza a bármikor elérhető kulturális érték tudatát, otthonunk részévé válik stb.
Most, a járvány idején, amikor bezártak a színházak, a mozik, a kiállítótermek, azok a közösségi terek, amelyek élhetőbbé és gazdagabbá tették, teszik életünket, felértékelődik a könyvek szerepe.
Kiváló megoldás az e-színház, és több más ragyogó kezdeményezés próbálja a hiányt pótolni vagy enyhíteni, de a közösségi élményt nagyon nehéz reprodukálni.
Minden ágazatot különböző erővel sújt ez a váratlan helyzet, amely felkészületlenül ért bennünket.
Ez alól a könyvszakma sem kivétel.
Nézzük a jelenlegi állapotot.
Három éve egy rendkívül súlyos válságot kellett megélnünk a Könyvbazár Kft. bukásával. A kiadók jelentős része a mai napig érzi, és küzdenek a soha meg nem térülő pénzügyi veszteség következményeivel.
A szakma átstrukturálódott, és monopolisztikus terjesztési rendszerek alakultak ki, erős kiadói hátterekkel.
A kilencvenes évek eleje óta szakmánkban egyértelműen a bizományosi rendszer vált gyakorlattá.
A szakmai láncolatnak öt szereplője van. Papírszállító, nyomda, kiadó, terjesztő, vásárló. Pénzügyi szempontból a legkitettebb szereplő a kiadó. A papírkereskedő fix fizetéssel szállít a nyomdának, a nyomda általában 90 napos fizetési határidővel szállít a kiadónak. A bizományosi rendszer miatt a kiadó havonta kap elszámolást a terjesztőtől, aki az elszámolásban szereplő összeget 45-60 nap múlva fizeti ki.
Szakmánk átlagos forgási sebessége egy év, vagyis szerencsés esetben egy év alatt térül meg a befektetés, miközben a kiadóknak átlagosan a megjelenés után 90 nappal ki kell fizetniük a megjelent könyv költségeinek a 90%-át, vagyis jelentős pénzügyi hidat kell biztosítaniuk működésük fenntartásának érdekében.
Magyarországon évente kb. 8000 cím jelenik meg, fokozatosan csökkenő példányszámok mellett. A 10 000 példány felett megjelentetett művek száma egy évben nem éri el a 100-at, vagyis nagyjából az 500–3000 példányban kiadott munkák adják a címek elsöprő hányadát.
Ha könyvszakmáról beszélünk, akkor ez olyan, mintha a gépjárműgyártásról értekeznénk a robogótól a teherautóig. Teljesen más felkészültséget, szervezetet, pénzügyi finanszírozást igényel egy színes sorozat fejlesztése, egy szakkönyv kiadása, vagy egy külföldről megvásárolt sikerkönyv lefordítása.
Ahhoz, hogy a csökkenő példányszámok mellett egy kiadó évről évre tartani tudja az árbevételét, az eddigieknél jóval nagyobb anyagi és humán erőfeszítés szükséges.
Idén a járvány következtében – az évből hátra lévő hetek forgalmának függvényében – várhatóan 3–5 milliárd forint forgalomkieséssel számolhatunk.
Az évtizedes gyakorlat szerint a novemberi és decemberi forgalom alapvetően meghatározza a könyvszakma éves teljesítményét.
Az off-line (bolti forgalom) „békeidőben” kb. 65%-os mértékű. Az első félévben súlyosan érintett bennünket a több héten át tartó boltbezárások miatti forgalomkiesés, amelyet a növekvő online értékesítés sem tudott pótolni. Sok alulfinanszírozott kis-közepes kiadó volt kénytelen jelentősen redukálni tevékenységeit, illetve csökkenteni személyi, tárgyi költségeit.
Természetesen ez az időszak a terjesztőket is rendkívül súlyosan érintette, a bér- és az infrastrukturális költségei okán.
A Nemzetközi Könyvfesztivál, valamint az Ünnepi Könyvhét elmaradása nem csak anyagi szempontból hatott erősen a kiadókra, a kereskedőkre és a szerzőkre egyaránt.
A könyvkiadás nem rövid ciklusú tevékenység, vagyis a karácsonyi szezon előkészítése hosszú hónapokkal a megjelenés előtt elkezdődik.
A nyári sokk után sokan bizakodtak az őszi-téli konszolidációban. A jelenlegi helyzet sajnos nem igazolja a várakozásokat.
A kiadók gyakorlatilag már nem tudják „megfogni” a kibocsátásaikat, vagyis egy esetleges erősebb forgalomkiesés dominóelvszerűen hathat a kereskedőkre, kiadókra, nyomdákra és a szerzőkre.
Az újbóli lockdown, a rövidített nyitva tartás miatt újból érezhető a boltok forgalmának, a vásárlások számának a csökkenése. A legtöbb kiadó kényszerből adódóan próbálja növelni online aktivitását különböző rendkívüli akciókkal. Csökkenő forgalom esetén a szakma összes szereplője komoly nehézség elé nézhet, amelyeknek a kihatásai hosszútávúak lehetnek.
Megítélésem szerint több megoldás vagy problémaenyhítés létezhet – amelyeknek a kulcsa az állami források allokálása, illetve adókedvezmény – anélkül, hogy ez közvetlen állami beavatkozást jelentene szakmánk életébe.
Áprilisban a kormány megbízott képviselője 1 milliárd többletforrást ígért a könyvesek megsegítésére, amelyből egy szerény, csak a MKKE tagjai számára meghirdetett 200 millió forintos könyvvásárlás valósult meg. Ez fontos volt, de nagyon szerény mértékű a problémák nagyságrendjéhez képest.
Néhány lehetséges megoldási javaslat, amelyek enyhítenék szakmánk gondjait:

1. Márai-program
Amikor skandináv minta alapján megfogalmaztuk ezt az elképzelést, a program 1 milliárd forinttal indult volna. Az akkor bekövetkezett kormányváltás következtében ez az összeg radikálisan csökkent, sőt L. Simon László államtitkár az egész elgondolást szerette volna felszámolni. Végül is 100 millió forinttal ment tovább a program, amely elsősorban a könyvtárakat támogatta, hiszen a kiadók csak a már megjelentetett könyveikkel pályázhatnak.
A programba felkerülő könyveket egy kuratórium szűri meg, amely – megítélésem szerint – nem elfogadható, hiszen a kedvezményezett könyvtáraknak, a könyvtárosoknak nincs joguk beleszólni a listára kerülő könyvek kiválasztásába.
A pandémia következtében a könyvtárak állománygyarapítási kerete is feltételezhetően csökkent, ezért szükségesnek látom a folyamatot felgyorsítani, és a keretösszeget minimum 500 millió forintra felemelni.
2. Fontosnak tartom a Nemzeti Kulturális Alap könyvkiadást támogató kuratóriumának rendelkezésre álló keretösszegét megemelni.
3. 1996-tól működött a pedagógusok könyvvásárlását támogató rendszer, amelyet a jelenlegi kormány eltörölt. Ebben a helyzetben kiemelten fontos, hogy a több mint 100 000 pedagógus lehetőséget kapjon „munkaeszközének” megvásárlásához, havi 10 000 forint értékben, például úgy, hogy a számlával igazolt könyvvásárlások évi 120 000 forint értékig leírhatók legyenek az adóalapból
4. Egy lehetséges támogatási forma a francia minta, amely szerint a pandémiás időszakban az online vásárlások posta- vagy futárköltségeit az állam átvállalja.
5. A kiadók, nyomdák és szerzők számára ez az időszak rendkívüli kockázatot jelent, ezért átgondolásra érdemesnek tartom, hogy a szeptember 1-je és december 31-e között megjelentetett szépirodalmi, ismeretterjesztő, szak- és felsőoktatási, valamint gyerekkönyvek nyomdaköltségeinek 20%-át vállalja át egy erre a célra létrehozott alap.
6. A kereskedelem szintén nehéz helyzetbe került, ezért javaslom, hogy a szeptember 1-je és december 31-e közötti időszakra egy erre a célra létrehozott alap vállalja át a boltok bérleti díjának 10%-át.
7. Az e-könyvek 27 %-os áfáját szükséges lenne 5 %-ra csökkenteni, ezzel meg lehetne fékezni az egyre növekvő fekete letöltések számát.

A szakmánkra leselkedő veszélyek közé sorolandó az illegális letöltések rendkívül magas aránya. Évekkel ezelőtt a NAV Bűnügyi Főigazgatósága létrehozott egy szervezetet, amelynek feladata ennek megakadályozása volt. Ezt a tevékenységet megszüntették, emiatt jelenleg a kiadók gyakorlatilag esélytelenül küzdenek kiadványaik védelme érdekében. Kiadói csoportunktól ezres nagyságrendben kerülnek a világhálóra címek illegális módon, utolérhetetlen szervereken keresztül.
E javaslatok a személyes véleményemet tükrözik annak érdekében, hogy szakmánk meg tudja tartani és védeni a munkahelyeket, s a kevésbé tőkeerős szereplők is átvészelhessék a jelenlegi nagyon nehéz időszakot.

Kocsis András Sándor
szociológus
a Kossuth Kiadói Csoport vezetője

Az írás rövidebb változata a Népszava 2020. december 2-ai számában jelent meg.

Fotó: Ünnepi könyvheti sokadalom, Budapest, Vörösmarty tér, 2010 (Könyvhét archívum)

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/4. szám címlapjaÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsonyMMA
Belépés