Hahner Péter a Kennedy-gyilkosságról
Illényi Mária - 2014.05.01.
A nem létező rejtély
- Joggal merül fel a kérdés, lehet-e még újat mondani a Kennedy-gyilkosság kapcsán. Ön a bevezetésében nagyon határozottan válaszol a kérdésre. „Igen, lehet: az igazságot.” Mit emelne ki a könyvéből, mint legfontosabbat, amit nem írt le eddig még senki?
- A Kennedy-gyilkosság kapcsán aligha lehet olyasmit felvetni, amit még senki sem írt le. Eddig több mint negyven összeesküvő csoportot vagy kormányzatot gyanúsítottak meg a Ku Klux Klantól a Moszadon, az orosz emigráción, a Katolikus Egyházon és a maoistákon keresztül egészen a marslakókig. Természetesen a CIA, a maffia, az FBI, a titkosszolgálat, a KGB, Fidel Castro valamint a Castro-ellenes kubaiak tartoznak a leggyakrabban emlegetett gyanúsítottak közé. Hihetetlen, de igaz: még Nagy Imre neve is felmerült a vizsgálatok során, akit Kennedy elnökké való megválasztása előtt két évvel korábban kivégeztek. De csak azért, mert összetévesztették Nagy Ferenc emigráns magyar politikussal.
- Vajon milyen visszhangja lesz a könyvének a kollégái körében? Érkeztek esetleg már visszajelzések?
- Kétféle történelmi könyv van. Az egyiket a történészek egymás számára írják szűkebb kutatási területükön feltárt újabb eredményeikről, sajátos terminológiát használva, s jelentős történelmi ismereteket feltételezve az olvasótól. A másikat a szélesebb olvasótábor, a nem történészek számára írják, könnyedebb, olvasmányos stílusban, olyan témáról, ami sok embert érdekelhet. Természetesen akad olyan nem történész olvasó, aki a szakkönyvekkel is megbirkózik, a történészek pedig gyakran érdeklődve olvassák kollégáik nagyközönség számára írt, ismeretterjesztő könyveit. Sőt, olyan könyvek is születnek, amelyek nagy érdeklődést válthatnak ki mind a „szakemberek”, mind a „laikusok” körében. Ezt a könyvemet azonban inkább az utóbbi csoport érdeklődésének felkeltése szándékával írtam – remélve, hogy a kollégáknak is elnyeri tetszését.
- A kötetből is kiderül, és az esemény rendkívül kényes politikai voltából is lehet erre következtetni, hogy mérhetetlen mennyiségű dokumentum keletkezett az elnök- gyilkosság kapcsán. Ön mióta foglalkozik ezzel a témával?
- Húsz éve adták ki Gerard Posner Case Closed (Lezárt ügy) című könyvét az Egyesült Államokban, s nekem egy-két évvel később került a kezembe. Azóta bosszant, hogy hazánkban nem váltak szélesebb körökben ismertté az efféle józan, tárgyilagos, történészi feldolgozások eredményei. Ha viszont a nemzetközi sajtó felröppent egy-egy elképesztő elméletet, az azonnal szóbeszéd tárgya lesz. Legutóbb arról írtak a lapokban, hogy talán a testőre lőtte le véletlenül Kennedyt, az elnöki limuzin mögött haladó autóból. Csakhogy ezt először huszonegy éve, egy 1992-ben megjelent könyvben olvashattuk – vagyis már oly sok feltételezés született meg, hogy senki sem tudja valamennyit számon tartani, s bármelyik újra felröppenhet.
- A kötet alcíme: Tizenöt kérdés és válasz a Kennedy-gyilkosság kapcsán. Hogyan épülnek egymásra ezek a fejezetek?
- Először a világtörténelem politikai merényleteinek sajátosságait mutatom be, majd az amerikai elnökök elleni sikeres és sikertelen merényleteket. A Kennedy-gyilkosság magyarázata ugyanis reményeim szerint elfogadhatóbbá válik, ha az eseményt beillesztjük a világtörténet és az amerikai történelem hasonló jelenségei közé. Ha pedig feltesszük a kérdést, hogy kiknek állt érdekükben az elnök félreállítása, akkor a különböző tettesek és gyanúsítottak életútja mellett meg kell ismerkednünk John F. Kennedy pályafutásával is. A vizsgálatok eredményeinek és a különböző gyanúsítottaknak ismertetése mellett fontosnak találtam egy egész fejezetet szentelni Oliver Stone JFK című filmjének, mivel alighanem jóval többen látták, mint ahányan elolvastak egy-egy kötetet vagy cikket a gyilkosságról. A Lincoln- és a Kennedy-gyilkosság összevetése után pedig arra a kérdésre keresem a választ, minek tulajdonítható az összeesküvés-elméletek rendkívüli népszerűsége.
- Milyen szempontok alapján választotta ki, az ügy számos érintettje közül, kinek és milyen mélységben ábrázolt „portréja” kerüljön a kötetbe?
- Természetesen a főszereplők, Kennedy, a felesége, Oswald és Ruby életrajzának szenteltem egy-egy fejezetet.
- Ha én javasolhatnék Önnek alcímet, a következő mondatot ajánlanám: „Az igazság legnagyobb ellensége igen gyakran nem a szándékos, kitalált és becstelen hazugság, hanem a makacs, meggyőző és irreális mítosz.” Mi a véleménye erről?
- Ezt a szállóigét maga Kennedy tette közzé – azt persze nem tudhatjuk, hogy melyik beszédírójától származhat. De akárki is fogalmazta meg először – így igaz, és számtalan bizonyítékot találhatunk rá.
- A különböző összeesküvés elméleteknek előnyére írható, hogy megkérdőjelezi a hatalmasok szavahihetőségét és a hatóságok közleményeit. De vajon, mi a legnagyobb hátrányuk?
- Az, hogy elszakíthatnak a valóságtól, érzéketlenné tehetnek az összetettebb, részletesebb, logikusabb magyarázatok iránt. Leegyszerűsítik a történelem lenyűgöző komplexitását, megfosztják színeitől, sajátos dinamikájától, előre nem látható eredményeitől, mert azt hirdetik, hogy ami megtörtént, arra azért került sor, mert egyesek így akarták. Passzivitásra, belenyugvásra ösztökélnek, mert azt sugallják, hogy nem érdemes semmit sem csinálnunk, semmiben sem hinnünk, hiszen mindenképpen baljóslatú, ismeretlen, rejtett hatalmak döntenek sorsunkról.
- Hogy a kérdéseimmel keretbe foglaljam a könyvét, a kötet végén arról olvashatunk, vannak-e hasonlóságok Lincoln és Kennedy meggyilkolása között? Számomra az egész mű azt sugallja, hogy a tények egy történész számára fontosabbak a „szükségszerűen szebb”-nél, így nem gondolja, hogy ez a rész kilóg a kötetből, hiszen ez is valamiféle mítoszt teremt így? S ha tudatosan nem illeszkedik, mi volt ezzel a szándéka?
- Oly sokszor küldték el számomra az interneten keringő cikket, amely a két gyilkosság közti valóságos és kitalált hasonlóságokat sorolja, hogy úgy gondoltam, nem árt újra tisztázni, van-e valamilyen alapja ennek a legendának. Mivel aligha létezik világtörténelmi esemény, amelyet oly alaposan, minden részletre kiterjedően megvizsgáltak, mint a Kennedy-gyilkosságot, s aki keres, az talál, ezért mindig felfedezhetünk hasonló vonásokat különféle emberi akciók, történelmi események között. De azért sokkal több különbséget, mint hasonlóságot találhatunk a két amerikai elnök meggyilkolása között.
Illényi Mária
Fotó Szabó J. Judit
Hahner Péter: A nem létező rejtély
Taramix Kiadó, 284 oldal, 1900 Ft
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
A vérzés hiánya – Annie Ernaux: Lánytörténet
Tűzön-vízen át – Mark Haddon: A Delfin
„A legaljasabb és a legnemesebb dolgokra egyaránt képesek vagyunk” – Bene Zoltán
A határozottan szív alakú szirom – Interjú Géczi Jánossal
Különleges emlék egy csodálatos nagymamáról – Beszélgetés Finy Petrával