Egy belvárosi kávézóban találkoztunk a Mogul Kiadó, az Imádom a Könyveket és a Könyvmogul alapítójával, Baranyai Anikóval, aki hozzáértő és elhivatott csapatával, a könyvpiac megreformálását tűzte ki célul.

– Hogyan válik egy egyéni vállalkozó a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagjává?

– 2013-ban megjelent egy EU-s pályázat, ami a fiatalok vállalkozóvá válását segítette. Ugyanebben az évben szerződtem egy kiadóval az első kötetem kiadására. Az együttműködésünk hozta a gondolatot: pályázom és létrehozom a saját kiadómat. Megfogalmaztam mit akarok, hatékony szolgáltatást, támogatást nyújtani, kezdő íróknak. A pályázaton nyertem, így indulhatott a saját könyves birodalmam megteremtése. Mivel mindig távlatokban, komplex megoldásokban gondolkodom, tervem túlmutatott a kiadón. Sokkal inkább egy szerteágazó közösségi és szolgáltatási hálót álmodtam meg, amellyel az irodalom valamennyi szegmense elérhető, összeköthető és interakcióra fogható. 2014-ben indult a Mogul Kiadó. Az Imádom a könyveket irodalmi közösség (röviden IK) 2015-ben született meg. Ezt követően pedig a Könyvmogul webáruház 2018-ban. A fejlődés folyamatos és látványos. A kiadót egyre több író keresi meg, idén már 20 könyv van előkészületben. Az IK több mint 14000 tagot számlál, és a kezdeti kizárólagos Facebook jelenlét ma már személyessé is vált. Tavaly lelkes csapatunkkal sikeresen részt vettünk a Könyvfesztiválon és az Ünnepi Könyvhéten is, kiállítóként.

– A személyesség és az építő, kiteljesítő csapatmunka fontos hangsúlyt kap minden platformodon, minden munkafolyamat alapjaként?

– Így van. „Valami újat, valamit másképpen…” – ezzel a gondolattal indult a kiadó. Nem érdekelt a „hogyan csinálják mások”. Hiszek az ötletekben, a kreativitásban, az innovatív megoldásokban. Egy csapat erősségét az adja, hogy a tagok mennyire élhetnek szabadon mindezekkel. A személyesség, a nyílt kommunikáció mindennek az alapja. Hiszünk a sokszínűségben, hiszünk abban, hogy egy nyitott és alkotó közösség mindenben segíthet. Hadd említsem meg név szerint, kik azok, akikkel együtt munkálkodunk ezen: Andrási Adél, Jánosi Renáta, Takács László, Zibriczki Zoltán.

– Hogy érzi, nyitott a mai társadalom az ilyen megoldásformákra?

Hazánkban általános, hogy akit felvesznek, beosztotti szemlélettel ül be egy pozícióba, ahol feladatokat lát el, de nem érzi magáénak. Ráadásul a munka honorálása sincs társítva a teljesítménnyel. Én a teljesítményt értékelem. Ha valaki odateszi magát, dolgozik, szereti azt, és ez kiteljesíti őt. Ebben hiszek. Nálunk a közös munka feltétele a szoros együttműködés. Ahogy mondani szoktam: „Én annyira akarom, amennyire te akarod!”. Emellett az önérvényesítési képesség terén érzek még nagy hiányosságokat.

– Ha már szóba kerültek a hiányosságok, mi a helyzet ezzel a könyvkiadás területén?

– Nagy felismerés volt számomra, hogy a könyvkiadás során – egyes helyeken – nem minden esetben mennek végig az összes folyamatlépésen. A legnagyobb gond egyértelműen az olvasó szerkesztés mellőzése. Fogalmi keveredések is vannak, mert mindenki lektort keres szerkesztő helyett. Pedig lektorra jellemzően az olvasó szerkesztést követően lenne szükség, ott, ahol egy adott terület specifikációit kellene ellenőrizni. A legtöbb helyen már van korrektor, de az ő feladata nem váltja ki az olvasó szerkesztőét. Ezeket sürgősen helyre kellene tenni, hogy ne forduljon elő olyan, hogy egy tehetséges magyar szerző szerkesztetlen, házilag tördelt, korrektúrán át nem esett könyvet tár az olvasói elé.
A másik nagy hiányosság a jelenlét. Az íróé és a könyvvé egyaránt. Íróként nem elég megírni egy könyvet. Bele kell állni az írói létbe, meg kell mutatni magát és a műveit. Ez sok szerző számára idegen feladat, de ezért is vagyunk mi. Rendezvényeink az írókért és olvasókért vannak. Online platformjainkon bárki, bármilyen könyves tartalmat megoszthat. Könyves bloggerek posztolhatják az olvasmány élményeiket, ajánlóikat, megjelenés beharangozókat, az írók szabadon bemutathatják magukat, könyveiket. Így (jobban) megismerhetjük egymást.

– Mondhatjuk, hogy napjainkban átalakulóban van a romantikus írókép is?

– Mindenképpen! Botorság íróként anélkül várni a sikert, hogy felvállalnánk, működtetnénk az írói létezést. A közösségi média jelenlét az írók és könyvek ismertté tételében az első helyen áll, de a személyes kapcsolatra is igényt tart az olvasó. Többek között ezért kezdtük el az író-blogger-olvasó találkozók szervezését, ahol segítünk, és játszva tanítunk, pl. azt, hogy az írók minél gyakorlottabbak legyenek az olvasókkal és megtanulják önmagukat, a műveiket bemutatni, megszerettetni. Képzéseket is tartunk – kezdő és rutinos íróknak egyaránt. Fogjuk a kezüket, amikor még csak kacérkodnak az írói pályával, és nem engedjük el azután sem, hogy megjelent a könyvük.

– A kiadó honlapját és az Imádom a Könyveket oldalt tanulmányozva egy nagyon innovatív, folyamatos jelenlétre törekvő, olvasói és írói igényekre rezonáló szellemiség bontakozik ki. Mire készülnek jelenleg?

– Jelenleg teljes lendülettel készülünk a Nemzetközi Könyvfesztiválra és az Ünnepi Könyvhétre. Hamarosan megalapítjuk új cégünket és irodalmi alapítványunk is formálódóban van. Átmeneti álmát alussza az Imádom a könyveket magazin, amit mihamarabb szeretnénk újjáéleszteni. Készülünk egy merőben új, 1000 könyves projekttel, és nem titkolt vágyunk, hogy a Forbes magazin figyelmét is felkeltsük munkáságunkkal. Tele vagyunk megvalósításra váró, kidolgozott ötletekkel, és lendülettel.

Illényi Mária