Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Livi meséi
Babák magyar
népi viseletben
Csibi
tűzoltó lesz
Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Livi meséi Babák magyar <br> népi viseletben Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

Kinek jár az amerikai álom? – Marie Benedict Clara című regényéről

Vincze Dóra - 2020.11.26.

Marie Benedict könyvei egyszerre építenek a történelemre, a romantikára és a képzeletre. Hedy Lamarr kalandos élete után, most Andrew Carnegie iparmágnásból filantróppá válását meséli el nekünk új könyvében, a Clarában.

Az 1860-as években járunk, Clara Kelley ír földművescsaládba született, majd Amerikába küldik, hogy ott próbáljon munkát találni. Clara egy szerencsés véletlen folytán kerül a Carnegie házba komornának. Itt azonban végig szerepet kell játszon, hiszen ő nem az a Clara Kelley, akire a család számított. Éles eszének és eltökéltségének köszönhetően évekig a ház szolgálatában marad, jellemével és jó üzleti meglátásaival pedig a fiatal Andrew Carnegie szívéhez is közel férkőzik.

A Clara, műfaját tekintve, szintén életrajzi regény, ahol ugyan szerepet kapnak a valós, történelmi események, de összességében a fiktív elemek dominálnak. Itt nem a címszereplő Clara a történelmi alak, hanem a munkaadója Andrew Carnegie. Igaz történeten alapuló regényt olvasni mindig izgalmas és vonzó, kiélhetjük benne a más emberek életébe való leskelődés utáni vágyunkat, (mely vágy létezésést kétségtelenül bizonyítja a bulvár töretlen sikere), megláthatjuk, hogy hogyan is mozoghattak a szálak, mi alakította, változatta őket, milyen körülmények között hoztak történelmi jelentőségű döntéseket.

De ki is volt ez az Andrew Carnegie?

A Carnegie család Skóciából érkezett Amerikába, jóformán földönfutóként, és Andrew onnan külzdötte fel magát az ország egyik legvagyonosabb üzletemberévé. Igazi sikertörténet az övé, az amerikai álom reklámarca lehetne, a “self-made man”, hiszen a szabadság földjén minden csak akarat és ambíció kérdése, bármit elérhet az ember kemény munkával. Gyári munkásból lett távírász, dolgozott a vasútnak és közben befektetett, kapcsolatai és kemény munkája révén pedig meghatározó szerepet töltött be a gyorsan fejlődő és növekvő acélipar létrejöttében. Persze egy ponton az is világossá válik, hogy sok szerencse, kihallgatott információk, összejátszás és könyörtelenség is kell a csúcsrajutáshoz.

Élete egy későbbi pontján azonban Andrew gyökeresen megváltozik, és iparmágnásból filantróppá válik. Hatalmas pénzeket fektet be nyilvános könyvtárak létrehozásába és az oktatás támogatásába. Ennek a pálfordulásnak a magyarázatához találta ki Benedict Clara Kelleyt, az ír parasztlányt, akinek szerelme és barátsága oly nagy befolyást gyakorolt a fiatal Andrewra és világnézetére.

Clara tehát egy fiktív személy, képében az írónő emléket próbál állítani a számtalan bevándorló elfeledett történetének. Ez az univerzalitás jobban tetten érhető a könyv eredeti címében, a Carnegie’s Maid (Carnegie-ék komornája) inkább egy kategóriát jelöl, semmint egyetlen kiválasztott személyt. Clara alakja szép tükörképe magának Andrewnak, mindkettejükben ott él ugyanaz az eltökéltség, ambíció, hogy jobbra fordítsák saját és családjuk sorsát. Azonban Andrew a hatalom és a pénz bűvkörébe esik, eltávolodik származásától, és más emberek sorsára való tekintet nélkül tör egyre magasabbra, amíg nem találkozik Clarával. A lány meglátásai ugyan segítik is az üzletet, de nézetei arra is rámutatnak, hogy a Carnegie család meggazdagodásának más emberek fieztik meg az árát, és hogy nem mindenkinek állnak a rendelkezésére ugyanazok a lehetőségek és eszközök, amik Andrewból vagyonos embert csináltak.

A történet izgalmas időszakban játszódik, a polgárháború, a tömeges Amerikába vándorlás, az ipari forradalom adja a hátteret. És ugyan a keményebb témák körüllengik a cselekményt, látjuk a nyomorgó gyárimunkásokat, akik egyik napról a másikra élnek borzasztó körülmények között, látjuk Clara otthonhagyott családjának ellehetetlenülő helyzetét, ahogy elvesztik bérleményüket, egy-egy félmondat erejéig felmerül a rabszolgatartás, a polgárháború és a női egyenjogúság is, hogy mennyivel több lehetősége lenne dolgozni és üzletelni Clarának, ha férfi lenne, de ezek a fajsúlyosabb kérdések hiába kerülnek elő, mégsem tudnak elég teret nyerni. Clara motivációja, hogy mindenáron segítse a családját, egy visszatérő elem, szinte már mantra, de ennek ellenére a könyv végig megmarad egy olvasmányos romantikus regénynek, ahol nem társadalmi problémák megoldásának szurkolhatunk, hanem kizárólag két ember szerelmének.

Hogy kinek vagy minek volt ekkora hatása Andrew Carnegie életére és döntéseire talán sosem tudjuk meg. Akár egy Clara is lehetett. És ráérő időnkben miért ne játszhatnánk el a gondolattal, hogy milyen lehetett a XIX. század végén feltörekvő amerikai családok élete és egy osztályok között átívelő szerelem?

Vincze Dóra

Marie Benedict: Clara – Egy világot felforgató szerelem története
Fordította: Nagy Gergely
Libri Kiadó, 380 oldal, 3999 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/4. szám címlapjaÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsonyMMA
Belépés