Minőségi családi mesék – beszélgetés Vig Balázzsal
Csokonai Attila - 2015.07.13.
– Az idén harminc esztendős Vig Balázs három önálló, és nyugodtan mondhatjuk, sikeres gyerekkönyv szerzője. 2010-ben jelent meg a Kárpáti Tibor illusztrálta Három bajusz gazdát keres, két év múlva követte a Már tudok olvasni sorozatban A rettegő fogorvos, Kalmár István rajzaival. A Kossuth Rádió felkérésére a későbbiekben mindkettőből hangjátékot is írt. Idén az Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Puszirablók. Vig Balázs a Móra Kiadó szerzője. Az interneten olvasható blogjának (www.vigbalazs.com) utolsó bejegyzése egészen friss. Mire és mióta használja ezt a blogot?
– Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az elmúlt két-három évben egyre több és több felkérést kaptam író–olvasó találkozóra, és fontosnak érzem, hogy ezekről naplóbejegyzéseket készítsek. Ha tehetem, egy-egy élménybeszámolót írok emlékül a gyerekeknek, szervezőknek. Több száz fotó, videó, cikkek, valamint a könyveimmel kapcsolatos újdonságok is mind megtalálhatók az oldalon.
– Említene néhányat a turné egyes állomásai közül?
– Szerencsére nagy a változatosság, Budapesten kívül a nagyobb városokban is vannak fellépéseim, de egészen kis falvakban is megfordultam már. Most legutóbb pedig a határon túli Szabadkán és Csantavéren szerepeltem, de a Ciprusi Magyar Baráti Társaság meghívására Cipruson is bemutathattam a mesekönyveimet. Elmondhatom, hogy nagyon nagy örömmel fogadták a magyar meséket.
– Tulajdonképpen miből áll egy ilyen író–olvasó találkozó?
– A korosztályon is múlik a dolog: hiszen A rettegő fogorvos a nagycsoportos óvodásoknak, elsősöknek-másodikosoknak szól elsősorban, a Puszirablók és a Három bajusz gazdát keres pedig jellemzően az alsós korosztálynak (1–4. osztályosoknak). De minden esetben egyenlő arányban van felolvasás, kérdezz-felelek, beszélgetés, képnézegetés, és valamilyen interaktív játék. Ez jelenthet egészen extrém dolgokat is, mint amilyen például a bemelegítés és tornázás. A gyerekek (velem együtt) a mesehősök bőrébe bújhatnak. Bajuszos uraságokká, vagy kalózkapitányokká válnak, vagy pedig fogorvosként mutatják meg magukat. Együtt alakítjuk az előadás menetét, minden találkozó más és más.
– Hozott magával másolatban néhány füzetoldalt, amelyeken pár sorban, pár mondatban gyerekek örökítették meg az élményeiket. Milyen gyűjteménye van ebből?
– Kézzel írt levelekből ez az első, a zalakarosi gyerekektől kaptam. De rendszeresen kapom a visszajelzéseket, a honlapomra is szoktak írni a gyerekek és a szülők, akár ismeretlenül is. Legtöbb esetben a kapcsolatok megmaradnak egy-egy író-olvasó találkozó után a szervező könyvtárosokkal, tanító nénikkel is. Egy-egy helyre szinte már hazajárok, például külön kiemelném Tolna megyét, ahol idén télen már 30. alkalommal fogok előadást tartani, igazán jó a viszonyunk.
– A Puszirablókkal még nem foglalkoztunk lapunkban, ezért arra kérem, mutassa be ezt a kötetét.
– Úgy tudnám a legegyszerűbben összefoglalni, hogy egy elmaradt jóéjtpuszi végzetes következményeiről van benne szó. A Puszirablókban az esti mesemondás illetve a jóéjtpuszi fontosságára szerettem volna felhívni a figyelmet. Szeretke hercegnő egyik este nem kap jóéjtpuszit, és talán ennek a hatására is, fürdés közben a kádból elrabolják egy kalózhajóval. Anélkül, hogy bármilyen poént lelőnék a meséből: a váltságdíj nem arany vagy ezüst, hanem egy mázsa puszi. Vajon sikerül-e ezt begyűjteni, és milyen kalandok során, az kiderül a mesekönyvből.
– Az írónak könyvről könyvre új ötletekkel is kell jelentkeznie. Vázolja, kérem, milyen új módszereket „vetett be”!
– A Puszirablókat Radnóti Blanka illusztrálta, aki igazán szerethető figurákat álmodott meg a szereplőimből. Már a mesekönyv borítóját nézve látszik, hogy lányoknak-fiúknak egyaránt szól. Lányoknak, hiszen hercegnő az egyik főszereplő. Fiúknak, mert kalózok is vannak benne. Sok klasszikus elemet használtam az első könyvemben, nagyon sok népmesei elemet. A rettegő fogorvos pedig mint egy kis egyfelvonásos bohózat hatott. A Puszirablóknak is megvannak a klasszikus mesei hagyományai. Viszont egész új, modern dolgok is megjelennek benne. Ezt leginkább az sms-ező kalózkapitánnyal lehet példázni. Ő meg sem jelenik a hajón, hanem SMS-ben közli a követeléseit. Nagyon érdekes, hogy a gyerekek hogyan élik ezt meg, van, aki teljesen elképedt, a másik természetesnek vette a mesében a mobiltelefont, hiszen az az ő életének is természetes velejárója. Még egy dolgot kiemelnék: a Három bajusz gazdát keres keretes szerkezetű, lezárt mese, a Fognyűvő doktor történetét sem érdemes folytatni, a Puszirablókban viszont sok mindent az olvasókra bíztam, többek között a lezárást is.
– Amennyiben nyitott a mű vége, akkor az író számára adott a folytatás lehetősége…
– Nemcsak gondolkodom, de már dolgozom is rajta. De nem ugyanazokat a kérdéseket szeretném megválaszolni a folytatásban, amelyek nyitva maradtak a Puszirablókban. Hiszen azok éppen azért maradtak nyitva, hogy az olvasó válaszolja meg őket. Egészen más szálon szeretném folytatni a történetet. De szinte már teljesen elkészültem egy óvodásoknak, kisiskolásoknak szóló könyvvel is. Eddig csak páros évben jelentek meg meséim, bízom benne, hogy a következő páratlan évben érkezik, és nem kell 2017-ig várni rá…
Csokonai Attila
Fotó: Szabó J. Judit
Vig Balázs: Puszirablók
Illusztrálta Radnóti Blanka
Móra Könyvkiadó, 82 oldal, 2490 Ft
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
A derűre születni kell – Kepes András gondolatai bájvigyorról és panaszkultúráról
Veszélyzónák és kisebbségpolitika – Beszélgetés Romsics Ignáccal
„Nem első, hanem jó akarok lenni” – Kolosi Tamással készített életút-interjút Ferenczi Borbála
Mi lett a két órára tervezett kalandból? – Beszélgetés Nógrádi Gáborral
Csodák ideje – A legnagyobb ajándék és más klasszikus karácsonyi történetek